Az előző számban megjelent cikkben felmerült problémára most egy lehetséges, egyszerű megoldást kínálunk, ez pedig a hőleadókon történő előbeállítás, beszabályozás.​

Strangszabályozó nélküli rendszer (is) beszabályozható (1. ábra) előbeállítási funkcióval rendelkező radiátorszeleppel (2. ábra). Ezen szelepekhez is léteznek ún. segédletek, silabuszok, tolókák stb., a korrekt méretezésről nem is beszélve. Bár legegyszerűbb (kivitelezők számára könnyebben elérhető), mégis megfelelő beszabályozást biztosítanak a radiátor teljesítményének megfelelő előbeállítási értékek (3. ábra).

Vannak radiátor gyártók, akik már alapkivitelben ezen előbeállítási funkcióval rendelkező beépített szelepes radiátort kínálnak, ezáltal is megkönnyítve a későbbi beállítást, beszabályozást (4. ábra).

Az előbeállítással rendelkező szelepekkel tökéletesíthető a rendszer, de egyértelmű megoldást a Dp szabályozással rendelkező szelep biztosít (5. ábra).

Bizonyára találkoztunk már olyan rendszerrel, ahol vannak alul-, és/vagy túlfűtött helyiségek. Egy családi ház fűtését nem kell megtervezni, vallja a kivitelezők egy része, majd „kiköbözik”, aztán feltesznek az ablakhossznak megfelelő radiátort, és ha már szabályozni is szeretnék a fűtésüket, javasolják a termosztatikus radiátor szelepet is. Milyen következményei vannak, voltak az ilyen elgondolásból megvalósult épületeknek? Sípoló, fütyülő áramlási zajok a radiátorszelepeken (200 mbar, 2mvo feletti radiátorszelep nyomásesés esetén). Nagy mennyiségű hőhordozó közeget keringtetünk, feleslegesen. A beszabályozatlan torlókat, visszatérő szabályozó szelepeket (golyós csapokat) teljesen nyitva hagyták, ezáltal először a kazánhoz legközelebbi radiátor melegedett fel, majd szépen sorban a többi is. Ez azt eredményezheti, hogy a berendezés az üzemszüneti vagy részterheléses üzemmódból a névleges teljesítményét lényegesen hosszabb idő alatt éri el. Hideg időben alulfűtés, átmeneti időben túlfűtés lesz tapasztalható (6. ábra).

Hiába a szuper kazán, a szuper időjárásfüggő szabályozás, ha a rendszer beszabályozatlan.

Hogyan is működik ez? Például vegyünk egy egyszerű családi házat 2002-es építésű, fali kombi cirkó radiátoros fűtéssel! Talán a legegyszerűbb rendszer, de a legnehezebb is beszabályozni. Jellemzően a beépített (fali)kazánok szivattyúinak legnagyobb része még állandó fordulatszámú, esetleg kézzel állítható háromfokozatú. A radiátorok a legtöbb esetben golyóscsappal elzárhatóak, ha már van termosztatikus radiátorszelep, az már fél siker. Talán eddig el sem lehet képzelni azt, hogy a nagy rendszerek nyomáskülönbség szabályozóinak hatékonysága átültethető kisebb rendszerekre, vagy akár egy-egy radiátorra, radiátorszelepre is (7. ábra). A megoldás tehát: radiátorszelep csere, vagy egyes gyártóknál szelepbetét csere.

A hidraulikai nyomáskiegyenlített termosztátszelep működése röviden: az előbeállításnak megfelelő értékre határolja a fogyasztón (pl. fűtőtest) áthaladó térfogatáramot. Az előbeállítás értékének bonyolult méretezésére nincs szükség, csak az adott fogyasztónál igényelt térfogatáramot kell ismerni. Egyszer kell a megfelelő térfogatáramot az adott fogyasztónál beállítani, a továbbiakban a szelep szabályozza az áthaladó közegmennyiséget (8. ábra). Ilyen módon a rendszer hidraulikai kiegyensúlyozása nagyon egyszerűvé válik. Ha beállítunk egy térfogatáramot, pl. 60 l/h-t, az akkor is annyi lesz, ha a rendszer többi radiátora már hőmérsékletelérés miatt lezárt.

Így tehát a régi rendszereknél az utolsó radiátoron fog átmenni a szivattyú térfogatáramának legnagyobb része, a többi pedig a zárt (!) radiátorszelepeken, ezáltal is túlfűtést okozva. Emlékeztetőül: 1 °C fűtési hőmérséklet-emelés, vagy -csökkentés 6%-os energiatöbbletet vagy energiamegtakarítást (9. ábra) eredményez.

Az automatikus hidraulikai kiegyensúlyozás előnyei:

• automatikus alkalmazkodás a különböző üzemállapotokhoz,
• mérsékelt méretezési és tervezési munkaráfordítás,
• alacsonyabb kivitelezési költségek,
• a strang szerelvények mennyiségének csökkentése költségmegtakarítást tesz lehetővé,
• a hidraulikai egyensúly megmarad további hőleadók, berendezésrészek hozzá-, illetve lekapcsolása esetén is,
• a berendezés bővítése semmilyen befolyással nem lesz a már korábban beszabályozott hőleadókra,
• a berendezés már a kivitelezés során lépcsőzetesen üzembe helyezhető,
• a nagyhatékonyságú szivattyúk minden üzemállapotnál hatékonyan működnek,
• kondenzációs kazánok esetén a kondenzáció optimálisan kihasználható.

Megéri?

Akad olyan gyártó is, amely az 1999-óta gyártott szelepházába be tudja integrálni a legújabb műszaki megoldást. Egy egyszerű szelepbetét cseréjével, rendszernyomás alatt egy speciális eszköz segítségével (ürítés, feltöltés és légtelenítés alkalmazása nélkül) 3-5 perc/radiátor korszerűsíthető. Ára: családi háznál szelepbetét cserével, 5-6 radiátor esetén 70-90 ezer forint és így akár 15%-os fűtési energia megtakarítás is elérhető.

Összefoglalás

Gyártói adatok szerint 2015-ben a Németországban beépített termosztatikus radiátorszelepek 30%-át egy éven belül kicserélték automatikus üzemű, hidraulikailag kiegyensúlyozott szelepre, szelepbetétre. Állami támogatás nélkül a legolcsóbb és leggyorsabban realizálható megtakarítás a fűtési rendszerek beszabályozása. Ha nincs rá más lehetőség, akkor hidraulikus nyomáskiegyenlítésű szelepekkel, szelepbetétekkel. Már nem csak radiátorhoz, hanem padlófűtési osztókba, törülközőszárítós csőradiátorok exkluzív szerelvényeibe is beépíthetők, ezáltal biztosítva a családi házak, társasházak, közintézmények energiatakarékos üzemvitelét.

***

1. ábra.
2. ábra.
3. ábra.
​4. ábra.
​5. ábra.
​6. ábra. Beszabályozatlan fűtési rendszer
​7. ábra.
​8. ábra. Gyártó táblázat a radiátorteljesítménynek megfelelő beállításához
9. ábra. A beállított térfogatáram a nyomáskülönbség függvényében