A hőszivattyúk alkalmazása abból a szempontból is nagyon hasznos, hogy az energiafüggőséget és a karbonlábnyomot egyszerre csökkenti. Ráadásul jól illeszthető az energiastratégiába, hiszen megújuló energiával is kiváltható. Amennyiben a kitűnő hazai készülékek beépítését szorgalmazzuk, akkor a magyarországi hőszivattyúipar fejlődését is tudjuk támogatni. Ez a cikk a magyarországi hőszivattyúipar megteremtésének elősegítését kívánja szolgálni azzal, hogy bemutatja a hőszivattyú működését, felhasználási területeit. Az első részben szó lesz többek között arról, hogy milyen feladatra használunk hőszivattyút és hogy miért aktuális az energiaforrás-váltás.

A hőszivattyú olyan komplex energetikai gép, amely több szakember tudását is igényli, így az alkalmazásával elérhető kisebb energiaköltség a nemzeti munkahelyek számának növekedését segítheti elő. Egyelőre a hőszivattyús ipart kellene felépíteni egy minimálisnál kicsit magasabb szintről és a fejlődését elősegíteni. Exportképes tudásunk van, de feltételek hiányában nincs exportképes iparunk. Hosszú távon nem csupán kazánszerelőkre van szükségünk, hanem a korszerű igényeknek megfelelő tudású szakemberekre is.

A hőszivattyúk alkalmazása abból a szempontból is nagyon hasznos, hogy az energiafüggőséget és a karbonlábnyomot egyszerre csökkenti. Ráadásul jól illeszthető az energiastratégiába, hiszen a hőszivattyúk hajtásához szükséges villamos áram nem csak az olcsó paksi árammal, hanem – a decentralizált energiaellátás bővülésével, a technikai fejlődés során – megújuló energiával is kiváltható.

Miért és milyen feladatra használunk hőszivattyút?

A hőszivattyúk használata az épületgépészetben (fűtés, használati melegvíz, hűtés) egyre nagyobb szerepet kap a következő területeken:

• meglévő állami, önkormányzati és vállalkozások épületeinél,
• kórházak és társasházak energetikai felújításánál (Budapest MH Központi Honvédkórház, hőforrás: szennyvíz),
• kastélyok és műemléki épületek felújításánál,
• szállodáknál (pl. Danubius Health Spa Resort Bük: 8 db 100 kW-os magyar fejlesztésű és gyártású geotermikus hőszivattyú),
• távfűtésnél,
• mezőgazdasági épületeknél, növényházak hőszivattyús fűtésénél/ hűtésénél,
• csurgalék- és hévíz hasznosításánál,
• fürdőknél és uszodáknál,
• új és meglévő bérlakásoknál (albérletes házaknál, szociális épületeknél),
• szabadidő-, sportlétesítményeknél és egyéb kommunális létesítményeknél (pl. ivóvíztisztító, szennyvíztelepeken),
• passzívházaknál,
• a közel nulla energiaigényű épületeknél (EU-direktíva),
• aktívházaknál (fejlődési irány),
• a fűtési és hűtési igény megnövekedése miatt (az igényes köz- és ipari épületekben általánossá vált a klimatizálás).

A hőszivattyúk lokális energiát hasznosítanak, fűtéskor és HMV előállításnál kiváltják a földgázt, és hűtéskor - geotermikus hőszivattyú alkalmazásakor - jelentősen csökkentik az áramfogyasztást! Hangsúlyozni kell, hogy villamos hőszivattyúval hőenergiát tudunk előállítani, amely nagy részben megújuló energiaforrás! Amennyiben a kitűnő hazai készülékek beépítését szorgalmazzuk, akkor a magyarországi hőszivattyúipar fejlődését is tudjuk támogatni.

Milyen berendezéseket helyettesít a hőszivattyú?

Bármelyik fosszilis energiával működő háztartási és ipari fűtőberendezést helyettesíti, illetve a hőszivattyú jó alternatíva a dráguló földgáz alapú fűtési rendszerek kiváltására lakossági és ipari felhasználás területén egyaránt.

A legújabb – használati mintaoltalommal védett – magyar termékfejlesztéssel helyettesíti a magas hőmérsékletű ipari fűtő- és klímaberendezéseket az elfolyó termálvíz vagy a hulladékhő hasznosításával.

Kazán vagy hőszivattyú

Műszaki és gazdasági elemzést alkalmazunk a kérdés eldöntésére. A hőszivattyús fűtés olcsóbb, mint az olaj- vagy a gázfűtés, és megtérülési ideje rövid, ha az adott energetikai beruházást a teljes életciklusra vetítjük. Az energetikai célú beruházások a csökkenő betéti kamatszintek miatt befektetésnek tekinthetők!

LCOE (levelized cost of energy) [Ft/kW h]: különböző technológiák összehasonlítására vonatkozó fajlagos költség (pénzügyi adat) számítási képlete:

ahol

I₀ : a beruházási költség a 0-ik évben,

M_t : karbantartási és üzemeltetési költség a t-ik évben (állandó érték),

F_t : üzemanyag költség a t-ik évben (állandó érték),

E_t : a megtermelt energia a t-ik évben,

n : élettartam,

r : diszkonttényező.

Vegyünk egy példát! Egy 300 m²- es, jó hőszigeteléssel rendelkező családi ház fűtési teljesítményigénye 15 kW. A képlet felhasználásával készült az 1. táblázat, amely összehasonlítja a családi ház fűtési, hűtési és HMVkészítési feladata esetében a kétféle megoldás rendszerének fajlagos költségeit.

1. táblázat.  Fűtési-hűtési rendszerek költségei (Forrás: Geowatt Kft.)

Milyen kapcsolat van a munkahelyek létrehozása és az állami hőszivattyúipar megteremtése között?

Várhatóan az autóiparunkhoz hasonlítható fejlődést érhet el hosszútávon azonos idő alatt a foglalkoztatásban, különös tekintettel az épületállományunk energiahatékonyságára, a különféle hőszivattyúk gyártására és beépítésére.

A japán Suzuki céghez hasonlóan pl. a szintén japán a Mitsubishi Electric céget kellene előnyös feltételekkel hazánkba hívni, akik levegő hőforrású hőszivattyúkban, pl. levegő-víz hőszivattyú típusokban (Zubadan) képviselnek csúcsminőséget.

A fentiek ellenére ki kell hangsúlyozni, hogy Magyarországon igazi profitot és magyar terméket csak magyar innovációval lehet elérni! Hidrotermikus és geotermikus hőforrású hőszivattyú típusokban, nevezetesen víz-víz és sólé-víz hőszivattyú típusok tekintetében már több éve rendelkezünk versenyképes, csúcsminőségű hőszivattyúkkal. Elsősorban ezen a területen lehetne a magyar hőszivattyúipart fejleszteni. Itt kell megjegyezni, hogy a Geowatt Kft. 2016-ban elnyerte a „Kiváló üzleti Márka”, valamint az „Innovatív Márka” címeket.

A foglalkoztatásnál figyelembe kell venni a hőszivattyúkhoz szükséges anyagok beszerzéséhez, a szállításhoz, szervezéshez, raktározáshoz, összeszereléshez, alkatrészek gyártásához, a rendszerek tervezéséhez, kivitelezéséhez és karbantartásához szükséges feladatokat, továbbá a kapcsolódó különböző szintű oktatókat és kutatókat.

Az energiatakarékosság a leghatékonyabban pénzügyi eszközökkel szabályozható

Hosszútávon megfelelő dinamikus tarifák bevezetésével a beruházási támogatás is fokozatosan megszüntethető a javasolt technika széles körű elterjedése esetén. A téglából épített épületeknél a jelentős nagyságú hőkapacitás és a terjedő hőszigetelések miatt a hőkomfort terhére is növelhető a völgyidőszaki fogyasztás, tekintettel arra, hogy a belső környezet hőmérsékleti kategóriákra bontható és ehhez alacsonyabb fogyasztói tarifa is választható lehetne. A hőszivattyús ártarifával ösztönözni lehet a hőszivattyús csúcstechnika elterjesztését. Az ilyen árpolitika megvalósítása az energiaimportot és a pazarlást is jelentősen csökkentené. A hagyományos energetikai paradigma, az energiaforrás-váltás megváltoztatásához a fogyasztói növekvő igények kiemelkedően hozzájárulnak. A villamos energia szolgáltató és a fogyasztó közös érdekében a hőszivattyúk csúcsidőszaki használatát csökkentő és völgyidőszaki használatát növelő tarifarendszert jogszabályban kellene rögzíteni.

Miért aktuális az energiaforrás-váltás?

Időszerű ezzel a gonddal foglalkozni, mert szomorú csúcsra emelkedett 2014-ben Magyarország energiafüggősége: a felhasznált energiahordozók 61,1 százaléka külföldi forrásból származott (Eurostat). Ugyanakkor gazdaságunk, kormányunk jogos igénye alapján energiagazdaságunk fejlődés előtt áll, amelyhez több energiára lesz szükség.

Az iparfejlesztés, beleértve a hőszivattyúipar kérdését is, napjainkban már nem érinthetetlen tabukérdés. A kormány egyik fő gondja az adósságráta leszorítása, ezt többek között az energiafüggőségünk csökkentésével, az export növelésével és az import csökkentésével lehet elérni. A hatékony minőségi munkahelyteremtést exportképes, tudásalapú technológiák hazai fejlesztésével lehet megalapozni.

(Folytatjuk)