„A poliolefin csatornacsövek várható használati élettartama legalább 100 év.” Ez a végeredménye egy, a TEPPFA megbízásából végzett és a közelmúltban befejezett kétéves projektnek, amelyet független szakértőként Dr. Heinz Dragaun, a bécsi TGM (Műszaki Főiskola) professzora ellenőrzött. A projekt keretében számos csőmintát vettek működő csőrendszerekből, amelyeket azután alapos laboratóriumi vizsgálatoknak és értékelésnek vetettek alá.

Az elemzés eredményei és megállapításai kedvezően befolyásolják a jelentős beruházások előtt álló csatorna- üzemeltetőket, legyen szó új hálózat kiépítéséről, vagy a meglévő cseréjéről.

A legtöbb európai országban jelentős az elavult csatornahálózatok aránya. Ezek nem csak szivárognak és elvesztették teljesítőképességüket, de megérettek a modernizációra, vagy éppen a cserére. Az élettartambecslés azonban minden beruházási döntésben kritikus tényező. A poliolefin (polipropilén –PP- és polietilén –PE-) anyagú csőrendszereket széles körben alkalmazták az elmúlt 40 évben. Összehasonlítva a nem műanyag rendszerekkel ezek következetesen hosszabb távú megoldást kínáltak fel. Ennek ellenére a poliolefin csövek várható élettartama hosszú éveken át viták tárgya volt, döntő következtetésre soha nem jutottak. Egészen mostanáig.

Megnövekedett bizalom

Tony Calton, a TEPPFA ügyvezetője elégedett a projekt eredményével: „A csatornarendszerek tervezői, tulajdonosai és üzemeltetői most már biztosak lehetnek abban, hogy ezeknek a csatornarendszereknek legalább száz év a várható üzemi élettartama, feltéve, hogy az anyagok, a termékek és a fektetési gyakorlat megfelelnek a követelményeknek.”

A vizsgálat eredménye elengedhetetlenül fontos az alapanyag szállító, a csőgyártó, valamint a csatornázás területén dolgozó kivitelezők számára egyaránt. A hosszútávú megbízhatóság és üzembiztonság nyilvánvalóan tovább növeli a poliolefin csatornacsövek elfogadottságát és elősegíti betervezésüket.

A projekten dolgozó munkacsoport igen szigorú feltételeket támasztott, amelyeket hosszútávú, valós idejű adatokra alapoztak. Példaként említhető, hogy a vizsgálatokba olyan kiásott csöveket is bevontak, amelyek várható élettartamuk 40%-át (40 év) már üzemi körülmények között töltötték. Ezek a vizsgálatok azt mutatták, hogy értékelhető romlás, vagy degradáció nem következett be ez idő alatt. Tony Calton megjegyzi, hogy „bár a legöregebb kiásott csöveket ’első generációs’ alapanyagból gyártották, a számított maradék élettartam több mint 50 év volt. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a mai, korszerű alapanyagok még hosszabb élettartamot kínálnak a korábbiaknál.”

További fontos tényezőket is vizsgáltak (a szennyvíz kémiai összetétele, a szennyvíz hőmérsékleti profilja és a fektetési gyakorlat változatai) a projekt folyamán, és azt állapították meg, hogy azoknak sincs kedvezőtlen hatásuk a várható élettartamra. A nagyobb feszültség koncentráció hatását, amelyet általában a szerkezeti falú csövekkel társítanak, ugyancsak vizsgálták. A teljes és egy összefoglaló műszaki jelentés megtalálható a TEPPFA honlapján. Egy négyoldalas ismertető is rendelkezésre áll a TEPPFA tagvállalatain és nemzeti szövetségein keresztül. Ugyancsak fontos megemlíteni, hogy ezt a tanulmányt a TEPPFA koordinálta a LyondellBasellel, a Borealis-szal és a TGM-mel együttműködve.

További információk: www.teppfa.eu, vagy érdeklődjön e-mailben Tony Caltonnál: Tony.calton@teppfa.eu.