Mielőtt a hat éve gazdaságosan működő hőszivattyús rendszerről, annak műszaki paramétereiről írnék, szeretném felhívni a figyelmet arra az anomáliára, hogy egy 246 lakásos társasház nem kap „H” tarifás kiszolgálást az áramszolgáltatóktól, lényegesen drágábban vásárolja az áramot a hőszivattyúkhoz, mint más kisebb épület.

Hiába vezették be a 70/2009 (XII.4) KHEM rendelettel a megújuló energiák, hőszivattyús fűtések, hőszivattyús melegvíz-szolgáltató rendszerek és napenergiából valamint más megújuló energiából üzemeltetett berendezések támogatására a „H” tarifát, az áramszolgáltatók nem szolgáltatnak a rendeleti feltételekkel egy ilyen méretű társasháznak energiát.

Annak ellenére, hogy a törvénybe erre vonatkozó korlátot nem építettek be, a szolgáltatók a ház mérete miatt csúcslekötéses áramvételezést tesznek csak lehetővé, amelynek eredményeképpen a hőszivattyúkhoz használt áramot a nyári és téli időszakokban kicsit eltérő árszinten, jelenleg 40 és 49 Ft/kWh áron számlázzák. Pedig esetünkben nem egy külső hőszolgáltató cég működteti a rendszert, hanem maga a társasház, tehát a lakások tulajdonosai.

Ugyanakkor egy családi ház, vagy kisebb társasház a „H” tarifás szolgáltatás igénybevételével a fűtési időszakban jelenleg 27-28 Ft/kWh áron kapja a hőszivattyúkat tápláló áramot.

Köztudott, hogy a hőszivattyúk folyamatos vételezése miatt az áramtermelés és szolgáltatás részére az alacsonyabb áron történő kiszolgálás, tehát a „H” tarifa is gazdaságos. Egy ilyen méretű ház esetében pedig, amelyeknek hőszivattyúi folyamatos szabályozásuknál fogva gyakorlatilag zsinórban, áramlökések nélkül vételeznek, különleges előnyökre tesz szert a szolgáltató, de az így szerzett gazdasági előnyöket nem osztja meg a fogyasztóval.

Azt hiszem, nem kell részletesebb elemzéssel alátámasztanom a konkrét épület hőszivattyús rendszerének különleges gazdaságosságát, ha elárulom, hogy a hőszivattyús rendszer csúcsfogyasztása egy év alatt egyszer sem haladja meg a 200 kW értéket, amely le van kötve a szerződésben. Tehát az egy lakásra eső csúcs áramfogyasztás nem éri el az 1 kW értéket, fűtés és melegvízszolgáltatás együttvéve sem. Pedig semmiféle kiegészítő, biztonsági kazánkapacitás, vagy biztonsági távhő berendezés nincs az épületben, csak a hőszivattyúk.

Néhány adat az éves villamos áram felhasználásról (2012/13 idény):

Téli időszak hőfelhasználása (fűtés+HMV) 1200 ezer kWh
Téli időszak áramfelhasználása 470 ezer kWh
Nyári időszak hőfelhasználása (csak HMV) 240 ezer kWh
Nyári időszak áramfelhasználása 130 ezer kWh

A kérdéses panelház a 1143 Budapest, Hun u. 1-15 (1. ábra). Az épületet 1995 óta a lakók közül választott háromfős intéző bizottság irányítja, Fekete László elnök vezetésével. Az intéző bizottság több lépésben, energia megtakarítási pályázatok segítségével igyekezett tudatosan csökkenteni az energiafelhasználást. Ennek utolsó lépése 2009-ben a hőszivattyúkkal történő hőenergia-ellátás megvalósítása volt.

Az eredetileg, a szomszéd házakkal közös, Főtáv hőközpontból ellátott, kétcsöves szabályozatlan fűtési rendszerrel rendelkező épület a 2007-ben elkezdett felújítás során először fogyasztói központokat kapott, mérés szerinti elszámolással, termosztatikus fűtőtest szelepekkel, költségosztókkal, a felszállókba épített úgynevezett strang-szabályozókkal. Később a melegvíz-hálózatot is felújították, cirkulációs szabályozó szelepekkel, lakásonkénti méréssel. Az utolsó fázisban történt a külső hőszigetelés, nyílászáró csere, a fűtőtestek cseréje és nem utolsó sorban a hőszivattyúk telepítése a pince szinten.

Az utolsó fejlesztési lépés egy külföldi tulajdonú energia megtakarítási projektekkel foglalkozó cég közreműködésével történt. A cég vállalta a hőszivattyúk telepítését, majd üzemeltetését és 20 év szolgáltatási viszony fenntartása mellett a folyamatos hőszolgáltatást, megállapodott áron. A lakóközösségnek kellett viszont a külső hőszigetelést elvégezni, amelyhez hitelt is igénybe vettek.

A külföldi beruházó végül 2009-ben épített be víz-víz hőszivattyúkat a korábbi távhőellátás helyett. A beruházás előkészítésének lényeges része volt az épület melletti park területén telepítendő 4 db termelő és 6 db nyelő kút engedélyeztetése.

Végül két fűtési központ épült, egyenként 423 kW hőteljesítménnyel.

A meleg víz előállítására egy 234 kW-os hőszivattyút építettek be, a keleti fűtési központ mellett, de mindkét épületfél részére, egyenként 3-3 m³ puffer tároló közbeiktatásával. A puffer tárolókról egy-egy HMV hőcserélőt táplálnak. A használati víz direkt módon készül, így egészséges vizet szolgáltat. Nincs a rendszerben legionella képződést okozó pangó melegvíz-tároló.

A beépített hőszivattyúkat az Oktoklíma Kft. szállította és szerelte fel. A teljes berendezés felügyeletét egy számítógépes rendszer irányítja, amelyet a Kontroll Automatika Kft. szállított. Ez összehangolja a hőszivattyúk, a kútszivattyúk és a többi kiszolgáló berendezés működését. Téli csúcsban a fűtési rendszer 60 °C előremenő hőmérséklettel működik. Időjárás-követő szabályozás igazítja a rendszer hőmérsékletét a mindenkori külső időjárási viszonyoknak megfelelően.

A berendezés 2009-től három teljes fűtési időszakban működött, kisebb-nagyobb műszaki problémák mellett, amelyeket a beruházó-üzemeltető cég minden esetben orvosolt. A kútvezetékek horganyzott csöveit KPE csőre cserélték, a szerelvényeket lecseréltek, de a rendszer gazdaságosan működött, és a ház meg volt elégedve a szolgáltatással.

A beruházás eredményeként jelentősen csökkentek a ház kiadásai, ugyanakkor javult a szolgáltatás minősége.

A beruházó-szolgáltató cég 2011-ben csődöt jelentett, kivonult az országból és átadta a rendszert a lakóközösségnek további saját üzemeltetésre.

A ház intézőbizottsága ezután felkérte a Gerappa Energetika Kft.-t, hogy a jövőben biztosítson mérnöki szolgálatot a teljes gépészeti berendezés működtetéséhez, a felmerülő problémák áthidalásához, és a rendszer hatásfokának növeléséhez.

A Gerappa Energetika Kft. részletesen feltérképezte a rendszer elemeit, és a kialakított gépészeti hálózatot. Úgy találta, hogy sem a melegvíz-készítési, sem a fűtési kapcsolás nem ideális, nem teszi lehetővé a hőszivattyúk optimális működését.

A javaslataink alapján átalakították a HMV-rendszert, új hőszivattyúk beépítésével (2. ábra). Egyidejűleg módosították a kapcsolást, majd a kutakból egyre növekvő mennyiségben feltörő szennyeződés miatt, egy leválasztó glikolos kört építettek be. Megfordították a puffer körök áramlási irányát, így a gépek mindig ideális hőfokkülönbséggel dolgoznak.

A két fűtési blokknál 2012 telén azt tapasztaltuk, hogy a fűtési hőszivattyúk sem tudnak ideális paraméterekkel dolgozni, mert keveredés van a rendszerben. Javasoltuk ezért a kapcsolás módosítását.

A végrehajtott átalakítások eredményeként 2013-ban javultak a COP-értékek, így a rendszer gazdaságossága nyári és téli időszakban egyaránt növekedett. A nemrég indult új fűtési szezonban (2013/14) további javulás várható. A termelő és nyelő kutak állapota viszont rohamosan romlik, egyre nagyobb gondot okoz a hőcserélők tisztítása.

Az egyik fűtési blokknál a hőszivattyú védelmére a HMV-hez hasonlóan leválasztó glikolos kört iktattak be (3. ábra), de a másik blokknál anyagi okokból erre még nem kerülhetett sor.

A berendezés megvalósítása óta a víz-víz hőszivattyúkkal kapcsolatban sok tapasztalat gyűlt össze országosan. A termelő kút – nyelő kút megoldások helyett ma már szondás rendszert ajánlanánk, illetve a konkrét esetben ilyen módon lenne célszerű a ház rendszerét korszerűsíteni.

A hőszivattyúk alkalmasak lennének az átalakításra, de a ház számára elérhető áramtarifa miatt hiába kedvezőbb még mindig a hőszivattyús üzem, mint a távhőszolgáltatás, a megtakarítás nem ad fedezetet a szükséges beruházások elvégzéséhez. Első ütemben legalább a másik, leválasztó kör nélküli egységet kellene szondás üzemre átállítani. Később lehetne majd a másik fűtési blokkot és HMV hőszivattyúit is ilyen irányba fejleszteni.

Szomorú kilátás, hogy a hat év óta gazdaságosan működő hőszivattyús rendszert a kutak rossz állapota, és az áramszolgáltatási, árképzési problémák miatt hiányzó beruházási fedezet következtében lehet, hogy kénytelen lesz a társasház leállítani, és visszaállni távhős üzemre.

***

1. ábra.
2. ábra.
3. ábra.