belépés / regisztráció
2020. december 2. szerda
Aktuális lapszám

Válás a közművesített fűtéstől

Sokszor hallani panelépületekről, amelyekben ilyen vagy olyan okok folytán leválnak a távfűtésről, az azonban már ritkább, hogy egy budapesti belső kerületi bérház közössége maga dönt úgy, hogy szakít a távfűtéssel. Az ötlet Dr. Mestyanek Ödöntől származik, aki maga 1949 óta lakik a 30-as évek második felében épült, XI. kerületi Budafoki út 18. szám alatti bérházban, amelyben 26 lakóegység található. Most vele közlünk egy interjút.

 

Mennyire üzemel problémamentesen a fűtéshálózat? És mennyi idő alatt térült meg ez a beruházás?

Eddig gyakorlatilag nem fordult elő meghibásodás. Mindössze egy helyen van kisebb szivárgás, ezt a hibát azonban hamarosan kijavítjuk. A 8.5 millió forintos beruházás 26 hónap alatt térült meg, ami pedig azért fontos, mert manapság csak olyan projektre lehet hitelt felvenni vagy támogatást szerezni, ami gyorsan megtérül. De mivel a régi bérházak téglából készült falai lényegesen jobb hőtechnikai tulajdonságokkal rendelkeznek, biztosra vehető, hogy az ilyen jellegű beruházások gyorsabban kifizetődnek.

Hogyan néz most ki az új fűtés?

A fűtési körben a primer és a szekunder fűtési kört egy lemezes hőcserélő választja el egymástól, jellegéből adódóan illeszkedve a változó hőigényekhez. A melegvíz-szolgáltatást is a kazánok biztosítják, a képen látható puffertartályokba termelve, és onnan cirkulációs hálózaton át juttatva el a melegvizet az egyes fogyasztókhoz. A tartalék Atmos tip. faelgázosító kazánnak köszönhetően a meghibásodás valószínűsége gyakorlatilag a minimálisra csökkent, így pl. a mosogatásban, a fürdésben, illetve a gyerekfürdetésben nem keletkezhet fennakadás. A napkollektorok is a melegvíz készítésbe segítenek bele, melyet így gazdaságosabbá tesznek.

Az egyes cirkulációs körökben a keringetést a legmodernebb frekvenciaváltós Grundfos szivattyú biztosítja.

Mitől kerül a távfűtés manapság is olyan sokba, mint korábban akkor, amikor ma már lényegesen olcsóbb energiahordozókat használnak az erőművekben, mint korábban?

Sokunkat érdeklő kérdés ez. A valószínű magyarázat az, hogy korábban az erőművek gőz útján szolgáltatták a távhőt, amely rendkívül korrozív hatással volt az azt továbbító vezetékekre, így a távhővezetékre különösen. Amikor az erőművek átálltak a korszerűbb energiahordozókkal történő tüzelésre, nagyjából abban az időben álltak át a gőz hőhordozó közegről a melegvíz alkalmazására is. Igen ám, csakhogy a korábbi vezetékek a földben maradtak, hiszen azok cseréjére egyszerre nem is kerülhetett volna sor, a hőenergia továbbítása az örökül hagyott vezetékeken keresztül valósult és napjainkban is valósul meg. Ezek az említett vezetékek azonban az idők hosszú során át, és mert korrózió ellen nem voltak védve, elkorrodálódtak. Tekintve, hogy a vezetékek legnagyobb része nagy átmérőjű vezeték (nem ritkán NA 400-as átmérőről van szó), azok cseréje rendkívül magas összegeket emészt fel, aminek a költségeit nyilvánvalóan valamilyen formában a fogyasztóknak is viselniük kell. Ez pedig óhatatlanul beépül a távhő árába.

A földgáz energiahordozó esetében azonban más a helyzet. Bár a földgázra való átálláskor az utcai vezetékek bent maradtak a földben, az energiahordozó veszélyesebb jellege miatt a vezetékek korrózióvédelmére is nagyobb gondot fordítottak. Időről-időre ezeket is cserélik természetesen, ennek költsége azonban lényegesen kisebb, tekintve, hogy nagyságrenddel kisebb vezetékről van szó. Itt még az NA 200-as vezetéknél nagyobb cső is ritkán fordul elő. Így tehát a vezetékcsere is olcsóbb a szolgáltatónak, aminek következtében a fogyasztók által viselt költségek is jóval kisebbek. Ebből következik az, hogy ahol stabil a lakóközösség (kicsi a fluktuáció), építészetileg jó az épület, ott gyakorlatilag az átalakítást bőven megéri elvégeztetni!

Miért van az, hogy mégis panelépületekben a leggyakoribb, hogy leválnak a távhőről?

Erre is megvan a magyarázat. Az említett épületek szerkezetileg is eltérnek a hagyományos bérházaktól, hiszen építőelemes épületekről van szó. Ezen épületeket a kezdetektől fogva úgy építették, hogy földgáz, mint energiahordozó nem fordul elő bennük. Amikor ezeket az épületeket tervezték, akkor egyedüli műszaki alternatívaként csak a távhőellátással történő központi fűtés jöhetett számításba. Figyelembe véve azt a tényt, hogy ezekben az épületekben a távhőellátás a gőz hőhordozó közeg alkalmazásával valósult meg, és ehhez szükségképpen a hőcserélők számára hőközpontot kellett kialakítani (amire azért volt szükség, mert a lakások radiátoraiba a gőz közvetlenül nem volt bevezethető a magas felületi hőmérséklet miatt), az átállás célszerűnek mutatkozik, hiszen a melegvízre történő átállással a távfűtőknek a hőközpont adott volt. Ott azonban, ahol a leválást a távhőszolgáltatásról gázkazánokkal valósították meg, a lakókat a költségek vonatkozásában súlyos csalódások érhetik azért, mert a földgáz ára manapság már igen magas ahhoz, hogy pl. 100 lakást magába foglaló épületeket megérjen vele fűteni, egy esetleges utólag kiépített kazánház segítségével.

Meg kell azonban említenünk azt is, hogy a panelházak falszerkezete napjainkban hőtechnikailag már abszolút elavultnak tekinthető, és sajnos az utólagos hőszigetelés sem jelent megoldást amiatt sem, mert nem engedi a falakat természetes módon szellőzni (ami a hőszigetelés előtt sem valósult meg), így az utólagos hőszigetelés, bár valóban csökkenti a lakók költségeit, nem jelent valós megoldást, és a megvalósulás magas összege miatt csak a lakók pénztárcáját terheli.

Ott, ahol a lakók olyan épületben laknak, ahol a távhőszolgáltató ún. kogenerációs, illetve trigenerációs gázmotorokkal végzi a hőtermelést, nagyobb biztonságban vannak, és az egyedi tartalékfűtés szükségessége sem merül fel azért, mert a meghibásodás gyakorlatilag kizárt (mármint a gázmotoroké), a távfűtőműveknél pedig egy mindig készen áll az átkapcsolásra. Meg kell említenünk azonban azt is, hogy ahol a távhőellátó a hőtermelést gázmotor(ok)kal oldotta meg, ott még nincs alapvető garancia arra, hogy a távhőellátás valóban olcsóbb lesz, hiszen a távhőellátó szolgáltatásra kötelezett, és mint a cikk elején említettem, a közműcsere költségét óhatatlanul is viselnie kell a fogyasztónak, ami nem kevés kiadás.

Így már érthető, hogy miért kényszerültek a lakók gyakorlatilag egy korszerűbb, és költségeiben viselhető megoldás választására, amely valóban a ma alkalmazható legmodernebb megoldásokat tartalmazza.

Köszönet illeti Mészáros György urat, aki a kerületben a Zöldenergia projektet elindította, és aki a szükséges támogatást biztosította.

Szőke Miklós
épületgépész mérnök
gázipari szakmérnök

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam