belépés / regisztráció
2020. január 23. csütörtök
Aktuális lapszám

Újabb kihívások elõtt az energiafordulat

A fukushimai atomreaktor szerencsétlensége után egyértelmű az Európai Unió célja az energiafordulat érdekében. Így a szélenergia, a napenergia és a biomassza decentrálizálható technológiáinak triumvirátusa által termelhetö megújuló energia újabb gazdasági lehetőségeket nyit a mezőgazdaságban dolgozók és közösségek számára a különböző régiókban. De a valóság sok helyen másképpen néz ki, mivel az energiafordulat megvalósítását egy igen komplikált, mérlegelő és pragmatikus folyamat – a sokrétű célok és a helyi szereplők közötti egyeztetés – előzi meg.

 

A megújuló energia előállításának decentralizált technológiái ugyan már elérték a potenciális érdeklődők áramlatát, azonban tudnunk kell azt is, hogy az energiafordulat nem működik önmagától. Az egyes projektek megvalósítását komplikáló egynéhány okot a helyi szintű problémákban kell keresni, mivel a technikára és az ökológiára szabott központi előírások és rendeletek nem tükrözik a döntéshozatal valóságos komplexitását.

A régionális szereplők és a helyi intézmények által egyidejűleg elvégzett elemzési folyamatok után közösségi értéknek kellene tekinteni a decentrálisan megtermelt energiát.

Az energiafordulat kulcskérdéseit ezért többé nem a technológiai fejlődésben, vagy a célok különböző szintű társadalmi egyeztetésében kell keresni, hanem a felelős intézmények különböző szintű együttműködésében és az ehhez kapcsolódó lehetőségekben kell elemezni ahhoz, hogy az energiafordulatot helyi szinten is ki lehessen alakítani. Az energiafordulat lényeges vezéreleme egy olyan energiapolitika, amely a gazdaságpolitikai vezetés és a hagyományos, valamint a megújuló energiaszektor elismert szakemberei által központilag és céltudatosan előírt és szabályozó keretformában tükröződne vissza. Jó lenne, ha végre hazánkban is egy hatékony, valamint fenntartható kiépítésre ösztönző és rugalmasan szabályozó rendszer lenne (pl.: a régen várt METÁR kidolgozott formája), amelyben például a betáplálási támogatás nagyságát is korrekten szabályoznák. Az így meghatározott különféle szabályozó és piacgazdasági intézkedések érdekeit azután országos-, régiós- és járás-, de akár határokon átnyúló szintekre is le lehetne bontani, ahol is ezek végül valóban a közösségi jólét érdekeinek komplex megvalósításában találkoznának.

E közös nemzeti és nemzetközi cél elérésének érdekében lehetne a helyi szereplők ökológiai, energiaellátási, környezetvédelmi, turisztikai és helyi gazdasági érdekeltségeit, azaz a regionális identitás célkitűzéseit kiemeltté és egységessé tenni.

Eddig sajnos elég nagy az ellentmondás az energiafordulat regionális lehetőségei és a valóságos helyzet között, hiszen az átalakítási szerep betöltésére és annak gyakorlására, valamint a fejlődési lehetőségek kihasználására erős gazdasági erő, jó hálózat és a regionális civilszervezetek elkötelezettségére lenne szükség.

Ezek hiányában történhet meg az, hogy a szélerőművek, a napelemes rendszerek és a biomassza erőművek decentalizált technológiáinak lehetséges pozitív helyi hatásai egyre inkább az ún. „Big Playerek” eszközeivé válnak, és a decentralizált energiatermelés valós célja sok helyen háttérbe is szorul. (Pl. biogáz előállítására nagyméretű repce és kukorica termelés a bérelt mezőgazdasági földterületeken, vagy, ahol a helyi lakosság nem részesül az onshore szélerőmű parkok rohamos kiépítésének hasznából, vagy több, közvetlenül a mezőgazdasági termelés alól éppen kivont és megvásárolt földterületen közepes nagyságú (50-499 kWp) napelemes rendszerek telepítése). Leginkább az olyanoknak sikerül több milliárd forint uniós támogatáshoz jutni, akik tulajdonosi hátterét nem lehet átvilágítani, illetve a támogatott projekt is előbb-utóbb köddé válik, és eredménye ismeretlen marad. Ezek az elharapódzó visszaélések mindenütt frusztrációt és konfliktusokat teremtenek.

A szolárkutatás szakemberei további árcsökkentéseket várnak a napelemes szektorban

Az elmúlt évek lényeges fejlődési sikereinek ellenére még mindig nincs kimerítve a szoláráram költségcsökkentési lehetősége (ábra).

A szakemberek véleménye szerint három területen kell a mostani állapoton változtatni ahhoz, hogy még kedvezőbb legyen a szoláráram: a szoláramot termelő rendszerek hatásfokának növelésében, az anyagköltségek csökkentésében és a gyártási folyamatok optimalizálásában. Ezek a pontok követik a fotovoltaikszövetség 2010-ben elindított innovatív kutatásainak projektjeit.

Az utóbbi években kétharmadára csökkent a kulcsrakész napelemes rendszerek bekerülési költsége és ennek a trendnek még nem belátható a vége. Egyes véleménye szerint 2020-ig további 30 százalékos árcsökkentés is lehetséges. A fotovoltaik a konvencionális energiaforrásokkal szemben világszerte a versenyképesség lépcsőfokán áll. Néhány éven belül egyre több piaci szegmensben és a Föld több régiójában már támogatás nélkül is gazdaságos lesz ez a technológia.

A jelenlegi trend szerint a világ villamosenergia- szükséglete közel 3%- kal fog évente emelkedni. Ez a fejlődés összességében nézve legalább 50 százalékos energiaigény növekedést fog előidézni 2030-ig. Az ezzel járó CO2-kibocsátás, a jelenlegi energiatermelő erőművek kiépítésének jellegéből és üzemelési módszeréből kifolyólag 3 500 megatonna CO2-kibocsátásra emelkedne. Amennyiben a villamosenergia előállításához gázerőművekkel helyettesítenénk a jelenlegi szénerőműveket, úgy legalább 5 %-al tudnánk csökkenteni a jelenlegi CO2- kibocsátás nagyságát.

Tehát a jelenlegi szénerőművek modern gázerőművekkel történő széleskörű helyettesítése még az EU komplett CO2 emissziós értékeit is csökkentené. A szénerőművek gázerőművekkel (pl. „power-to-gas” technológiára) történő teljes mértékű és idő előtti kiváltása természetesen irreális lenne. Ahogyan az is természetes, hogy a fenntarthatóság és az ellátás biztonsága mellett továbbra is a gazdaságossági szemlélet az, amely nagyon fontos, hiszen nem lenne semmi értelme, hogy újabb építésű szénerőműveket állítsunk le csak azért, hogy csökkentsük a CO2 emisszió nagyságát. Nagyon megalapozott Németországban az a vélemény, hogy a megújuló energiák erőteljes kiépítése sem vezet mindig automatikusan jobb klímamérleghez. Azonban az átlátható potenciál igen mély benyomást kelt az emberben.

Viszont a kiöregedett szénerőművek leállítása nemcsak az emissziós értéket csökkentheti, hanem még gazdaságos is lehet, mint azt az USA bebizonyította. Ezért nagyon fontos az energiatanulmányokban felmerülő esetek elemzésekor a fenntarthatóság, a biztonság és a gazdaságosság állandó szem előtt tartása.

Manapság egyre több napelemes rendszert üzemeltető társasházi tulajdonos válik közvetlenül áramértékesítővé és látja el közvetlen szomszédjait illetve a nyilvános intézményeket zöldárammal. Azok az ökoáramtermelők, akik az épület saját hálózatán keresztül látják el közvetlen környezetüket pl. az albérlőket, csökkentett ökojárulékot és forgalmi adót is fizetnek.

A számlázásokra és egyéb adminisztratív kötelezettségek elintézésére már léteznek szolgáltató vállalkozások is. Az eddig kihasználatlan magánépületek és városi tetők felületei és falai (BIPV) egyre jelentősebbé válnak. De a termelők részére továbbra is a betáplálási elsőbbség a fontos.

Mindez még komplikáltabb lesz azonban akkor, ha a termelő a távolabb eső, szerződött fogyasztóihoz először a közcélú hálózaton keresztül vezeti el a napelemes rendszer által termelt áramot. Ilyenkor a különböző adók mellett például még a termelési prognózis kötelezettségét is figyelembe kell vennie, aminek segítségével aztán a hálózati felelős biztosítani tudja saját közcélú hálózatának stabilitását.

Elméletileg még a teljes autark áramellátás is vonzóbb lehet az egyre költségkedvezőbb áramtárolás (akkutelepek) várhatóan gyors fejlődésével. De egy ideig még biztosan nem mondhatunk le a közcélú hálózatokra történő csatlakozásról. Ma még azonban a nagyobb arányú saját célú felhasználásnál is ésszerűbb az ingadozó hozamot a közcélú hálózatban köztesen eltárolni. Az áramszolgáltatók természetesen nincsenek elragadtatva, ha csak a hiányzó mennyiséget veszi el tőlük az ember, de ezt a folyamatot megakadályozni már nem tudják.

Ne feledjük el, hogy az energiafordulat csak akkor fog sikerülni bárhol a világon, ha decentralizáltan történik, az még távolról sem elég, ha a nyilvánosság előtt valami ellen vagyunk. Konkréttá és világossá kell tenni azt is, hogy mi mellett állunk ki.

Az energiafordulat költségeit egyenlően kell felosztani a gazdasági szereplők között, a jövedelemben szegényebb háztartásokat pedig megfelelő szociálpolitikai megoldásokkal kell segíteni (a magyarok az európai egy főre jutó átlagos vásárlóerő negyven százalékánál is kevesebb pénzből gazdálkodnak). Az energia- és szociálpolitikát sohasem szabad egymás ellen kijátszani!

Az innovációs lehetőségek hozzáférhetőségét meg kell nyitni és Európában kell tartani, amely által továbbra is versenyképesek maradhatunk. Ezért lenne fontos, hogy Magyarország a fotovoltaik további kutatására és fejlesztésére (K&F), a már fejlett EU-s tagországokkal karöltve támogatási lehetőségeket dolgozzon ki és készítsen elő.

Debreczeni Michael
okleveles gépészmérnök

A szerzõ egyéb cikkei:

  Napelemes rendszerrel ellátott épületek villámvédelme I.
  A modern napelemes cellák versenyképessége I.
  A napelemes modulok potenciál által indukált degradációja
  Növényházak energiaellátása – megújuló energia rásegítésével
  A globális napelemes piac előző éve és a kilátások II.
  A globális napelemes piac előző éve és a kilátások I.

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam