belépés / regisztráció
2019. július 21. vasárnap
Aktuális lapszám

Történelmi épületek energiatudatos felújítása Ausztriában

Az Európai Unió energiapolitikájának 20/20/20-as célkitűzése alapján vállalta, hogy az 1990-es szinthez képest 2020-ig az üvegházhatású gázok kibocsátását 20%-kal csökkenti, az energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányát 20%-ra növeli és az energiahatékonyságot 20%-kal javítja.

 

Az EU összes energiafelhasználásának 40%-át az épületek energiaellátása teszi ki, így ezeknek a korszerűsítése elsődleges szerepet játszik a célkitűzés megvalósításában. Egy energetikailag kedvezőtlen szerkezetű épület felújítása és elavult rendszereinek modernizálása általában több problémát és kevesebb lehetőséget tartogat a tervezőnek, mint egy új épület megtervezése, ám igen érdekes feladat. Ezt a stájerországi Frohnleiten városában két történelmi épület is bizonyítja.

A XII. században, a Mura völgyében húzódó kereskedőút felügyeletére épült az 1. ábrán látható Rabenstein vár, amely egy XVI. századi újjáépítés után nyerte el jelenlegi formáját. A 25 helyiséget számláló, 2 200 m2 fűtött felületű vár a világ legnagyobb levegő-levegő hőszivattyús referenciaprojektje egy történelmi épületben. Ausztriában történelminek számítanak azok az épületek, amelyek 1900 előtt épültek, és építészeti, vagy kulturális jelentőségük miatt megóvásra érdemesek. Általában műemlékvédelem alatt állnak, így felújításuk elsődleges feladata állapotuk hosszú távú megőrzése. Ezen felül berendezéseik között is szép számban találhatók olyan műtárgyak, amelyek állagmegóvásának szempontjából a belső környezet klímája igen fontos. A legtöbb, a Rabenstein várhoz hasonló, de még nem felújított épület gépészeti felszereltsége korántsem felel meg a műemlékvédelem szigorú szabályainak. A másfél méteres falak közötti, többnyire évszaktól függetlenül hideg és nyirkos terek arra engednek következtetni, hogy a belső környezet komfortja a középkor várépítészében még érintőleges szerepet sem játszott.

A vár energetikai felújításának egyaránt célja volt az épület állagmegóvása, valamint egy olyan rendszer létesítése, amely például szolgálhat minden energiatudatos tervezőnek, kivitelezőnek és építtetőnek. A környék panorámáját meghatározó objektum egy levegő-levegő hőszivattyú telepítése után olyan tematikus építménnyé vált, ahol a vendég – legyen bármi is a látogatásának célja – nem mehet el csukott szemmel a tudatosan környezetbarát épületgépészet mellett. A levegő-levegő hőszivattyú alkalmazásával nemcsak a műemlékvédelmileg problémás kéményvezetés és a tüzelőanyag tárolására szükséges helyiség kialakítása lett megspórolható, de a VRF berendezés az épülethűtés vonatkozásában is megoldást jelent.

A 2. ábrán látható kültéri egységek a vár két szárnya között kaptak helyet. A két szárnyat egy üveghíd köti össze, amelyen áthaladva a várban vezetett séta során a látogatók üzem közben, felülről szemlélhetik meg a berendezéseket. Az egymástól függetlenül szabályozható beltéri egységek (3. ábra) biztosítják, hogy a várnak csak azon részei legyenek fűtve vagy hűtve, ahol éppen arra igény van.

Látogatásunkkor 10 °C-os belső hőmérsékletet tartott a berendezés, biztosítva az épületszerkezet és az elhelyezett műtárgyak állagmegóvásának megfelelő hőmérsékletet, de igény esetén képes 24-48 óra alatt 2 °C-ról 21-22 °C-ra emelni a belső hőmérsékletet. A levegő-levegő hőszivattyú COP-értéke alacsony külső hőmérséklet esetén 3,5, de részterhelésben akár a 9,0-t is elérheti. A meglepően magas érték többek között a kettős forgódugattyús kompresszornak is köszönhető, amely nagyon hatékony üzemet eredményez részterhelés mellett. Mivel a hőszivattyúk az épület felfűtésétől, illetve lehűtésétől eltekintve javarészt részterhelésen járnak, az egész évre vonatkoztatott hatékonysági mutatóik számításában meghatározó a részterheléses üzem hatékonysága.

A Toshiba épületgépészeti rendszereinek elemeit a vár szomszédságában álló Energiesparhaus 2-ben (4. ábra) tekinthetik meg az érdeklődők. A korábban tejgazdaságként funkcionáló parasztház átalakításával született meg a hőszivattyús információs központ, amely szintén saját példáján keresztül mutatja be a levegő- levegő és levegő-víz hőszivattyúk alkalmazási lehetőségeit. Az épület felújításánál fontos szempont volt, hogy annak jellegzetes alpesi karakterét megtartsák, de belső kialakítása összhangban legyen a bemutatott modern technikával. A földszinten kialakított 100 m2-es bemutatóterem nem más, mint az épület gépháza. Az átfogó szemléltetés kedvéért két, egymástól független fűtési rendszert alakítottak ki több körrel, mint amennyi az épület hőigényének fedezésére feltétlenül szükséges lett volna. Egy 11 kW teljesítményű hőszivattyú látja el az első emeleti előadóterem padlófűtését, valamint egy másik kültéri egység a bemutatóteremben felszerelt fogyasztókra dolgozik. Itt üvegburkolat alatt elhelyezett fal- és padlófűtési körök, alacsony hőmérsékletű fűtőtestek és fan coil-ok mutatják be a hőszivattyús fűtéshez és hűtéshez leginkább alkalmas opciókat. A hőszivattyúk beltéri egységeinek hagyományos burkolata helyett az 5. ábrán látható kiállított darabok plexi előlappal készültek, láthatóvá téve a lemezes hőcserélőt, amelyen keresztül a hűtőközeg a fűtőköri vizet 55 °C-ig fűtheti. Így az épületfűtés mellett a HMV-előállítás is teljes egészében megoldható a levegő-víz hőszivattyúról.

A földszinti bemutató- és az emeleti előadóterem frisslevegő ellátásáról két kompakt, hővisszanyerős szellőztető berendezés gondoskodik, amelyek 6 kW fűtési és hűtési teljesítménnyel temperálják a szellőző levegőt az aktuális igényeknek megfelelően. Az előadóteremben két elárasztásos anemosztát egyenként 1000 m3/h szellőző levegőt biztosít. Ezt alacsony sebességgel, a belső hőmérsékleténél kicsit alacsonyabb hőfokkal vezetik be a helyiségbe, hogy a szellőző levegő a teljes padlófelület fölött egyenletesen szét tudjon terjedni, majd a padlófűtés és a bent tartózkodó emberek által leadott hő hatására feláramoljon, létrehozva ezzel két stabil zónát a függőleges mentén: egy friss levegőjű tartózkodási zónát és e felett egy elhasznált levegőből álló zónát. Az elárasztásos szellőztetés kimondottan előnyös nagyobb befogadóképességű terek energiatakarékos szellőztetésére, mert ebben az esetben a megkövetelt levegőminőséget elegendő az aktív, tartózkodási zónában biztosítani, az e felett elhelyezkedő elhasznált levegőjű zóna levegőminősége lényegtelen. Mindezek mellett az alacsony sebességgel áramló szellőző levegő magas komfortot biztosít mind a huzat-, mind a zajmentesség tekintetében.

Az Energiesparhaus 2 épületgépészeti felszereltsége a levegő-víz és levegő- levegő hőszivattyú minden lehetséges fűtési és hűtési megoldására működő példát mutat, egy könnyen áttekinthető léptékű rendszeren keresztül. A felújítást tervező látogató könnyen beleképzelhet a kiállított rendszerekből néhányat a saját házába, de akit nagyobb rendszerek érdekelnek, annak sem kell messzire mennie: a Rabenstein vár öt perc sétával elérhető.


Irodalom:

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemterve – Brüsszel, 2011. III. 8.

Niederdöckl, Jürgen: Wie heizt man eine alte Burg – Eigenheim Impulse für Bauen und Leben, Ausgabe November 2012/02-2012 www.burg-rabenstein.at

www.energiesparhaus2.at

Energiesparhaus 2: Darstellung der Sanierungsmaßnahmen – Air Cond Klimaanlagen- Handelsgesellschaft m.b.H

Recknagel, Sprenger, Schramek: Fűtés- és Klímatechnika 2000 – Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2007

***

1. ábra. A Rabenstein várba egy 52 m magas üveg panorámalift biztosítja a kényelmes feljutást
2. ábra. A levegő-levegő hőszivattyú kültéri egységei
3. ábra. Beltéri egységek a faburkolat mögött
4. ábra. Az Energiesparhaus 2
5. ábra. Az üvegborítású beltéri egységek

Bokor Balázs
okl. épületgépész mérnök

A szerzõ egyéb cikkei:

  Csoma nyomában: magyar palotafelújítás és napiskola-építés a Himalájában
  Levegős napkollektorok – napenergia hasznosítása épületek szellőztetésében II.
  Levegős napkollektorok – napenergia hasznosítása épületek szellőztetésében I.

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam