belépés / regisztráció
2020. november 29. vasárnap
Aktuális lapszám

Tervezői felelősségvállalás hatósági kontroll nélkül

A XIII. ROCKWOOL Építészeti és Tűzvédelmi Konferenciát a ROCKWOOL Hungary Kft., a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara Tűzvédelmi Tagozata szervezésében rendezték meg a Construma Építőipari Szakkiállítás keretében, április 7-én. A konferencia központi témája a jogszabályi változásokból adódó tervezői felelősség volt.

 

2015 év végén jelent meg az a kormányrendelet – 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet a lakóépületek építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról – amely a legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterülettel rendelkező új lakóépületek építési tevékenységét kivette az építési engedélyezési eljáráshoz kötött tevékenységek köréből és egyszerű bejelentési eljáráshoz kötötte.

Ezen rendelkezés 2016. január 1-jén lépett életbe, így ennek apropóján a konferencia előadói áttekintették a megváltozott jogszabályi előírások tükrében a tervezési szerződést, a tervezői felelősségvállalás gyakorlását, a tűzvédelmi szabályozást, valamint a tervdokumentáció elemeit.

Az egyik levont tanulság szerint a tervezési munka legfontosabb eleme a szerződés! Ebben két fontos szempontot kell figyelembe venni az engedélyezési eljárásnál a már bevált gyakorlaton túl. Az egyik ilyen szempont, hogy a megrendelő laikus félnek minősül, a másik, hogy egy egyszerű bejelentési eljárásba tartozó épület is képezheti később engedélyezési eljárás tárgyát (pl. későbbi bővítés, funkcióváltás esetén).

A konferencián Lestyán Mária építésztervező szakmérnök, a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség, Építészeti Tűzvédelmi Tagozatának vezetője előadásában ismertette az új Ptk. szerinti tervezői felelősség jogköreit. Felhívta arra a figyelmet, hogy hatósági engedélyezési eljárás hiányában a tervezőnek kell a kellő gondossággal felhívnia a megrendelője, építtetője figyelmét minden olyan körülményre, amely a tervezett létesítménnyel kapcsolatban felmerülhet, tervezési programra kihatással lehet, tájékoztatásra szorulhat vagy pl. korábban az építési engedély része volt. Az előadó rámutatott, hogy az új Ptk. alapján a tervezési szerződés vállalkozási szerződésnek minősül. Amennyiben például a tervező nem tájékoztatja a megrendelőt megfelelő részletezettséggel, valamint nem méri fel az épületnek a későbbiekben várható igényét (bővítés, tetőtér beépítés, funkcióváltás, stb.), és mindezt nem tudja a szerződésben igazolni, a megrendelő a későbbiekben egy jogszabályoknak megfelelő tervvel kapcsolatban is felléphet kártérítési igénnyel.

Az építtetőnek tudnia kell azt is – hangzott el –, hogy milyen kötelezettségei vannak, pl. az elektronikus építési naplóval kapcsolatos kötelező teendők. Ez kiemelten fontos, mert az egyszerű bejelentési eljárásnál a kivitelezés jogszerűségének igazolására vonatkozó legalapvetőbb dokumentum az elektronikus építési napló lesz (vitás kérdések rendezése esetén is), valamint a hatósági bizonyítvány kiállításához szükséges dokumentumok egyike is az elektronikus építési napló összesítő lapja.

Lestyán Mária előadásában kitért rá, hogy az OTSZ szerint meg kell határozni az épület mértékadó kockázati osztályát. Amennyiben nem készül a tűzvédelmi törvény szerinti tűzvédelmi dokumentáció, a tűzvédelmi követelmények teljesülését igazoló dokumentációt készítő személy is elvégezheti a besorolást és az igazolást. Az építész tervezőnek és statikusnak a felelőssége és kötelessége ebben az esetben, hogy a létesítmény kockázati osztálya meghatározásra kerüljön, és hogy igazolja, hogy az általa tervezett építmény megfelel az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) előírásainak.

A konferencia második előadója Mészáros János tűzvédelmi szakértő, a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Tagozat Minősítő Bizottság vezetője volt, aki a tűzvédelmi szempontokat ismertette. Elmondta, hogy Magyarországon sajátos helyzetben van a tűzvédelem, ahol a szakértők nem elsősorban a műszaki és természettudományos, hanem a jogszabályi ismereteik alapján kaphatják meg jogosultságukat. Kiemelte, hogy bár kisebb lesz a kontroll a 300 m2 összes hasznos alapterület alatt, ettől a jogszabályok, szabványok még hatályosak maradnak!

A tervezés és az építési folyamat munkafázisairól Dr. Takács Lajos Gábor docens, BME Épületszerkezettani Tanszék, a Magyar Építész Kamara Tűzvédelmi Tagozatának elnöke beszélt. Előadásában bemutatta, hogy az épületek egyre növekvő műszaki igényszintje (pl.: a multifunkcionális középületek, vagy a nagy értékű technológiai berendezéseket tartalmazó, összetett ipari épületek, „okosházak”) a tervezői és kivitelezői munkát is egyre komplexebbé teszi.

Az előadó javaslata szerint a létesítési folyamatot a megrendelői igények pontos, körültekintő felmérésével, dokumentálásával kell kezdeni, majd a szükséges szakágak bevonásával kell folytatni és a tervezési folyamatot végig kell követni.
 

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam