belépés / regisztráció
2020. december 5. szombat
Aktuális lapszám

Tapasztalatok a biomassza-fűtés területén II. - apríték-tüzelés

Előző cikkünkben a pellettüzelés tapasztalatairól írtunk. Most a faapríték-tüzeléssel kapcsolatos tapasztalatainkat osztjuk meg az olvasóval.

 

Magyarországon a pellettüzelés mellett egyre nagyobb a kereslet az apríték tüzelésére is. Ennek az az oka, hogy sok helyen a keletkezett fahulladékból az üzemeltető saját maga készíti az aprítékot.

Ha nincs lehetőség saját apríték készítésére, akkor is olcsóbban lehet megvásárolni, mint a pelletet.

A pelletnek természetesen meg van az az előnye az aprítékkal szemben, hogy könnyebben szállítható - akár tartálykocsival is -, könnyebben kezelhető és üzemeltethető a rendszer.

Természetesen az apríték esetében is oda kell figyelni a megfelelő minőségre. Kis teljesítményű apríték-kazánok esetében általában a következő az előírás az apríték minőségét illetően:

  • méret: G30 - azaz 3 x 3 cm,
  • nedvesség tartalom W30 - azaz max. 30%.

A gyakorlatban a 3 x 3 cm-es aprítéknál nagyobb darabok is el tudnak menni az adagoló rendszerben, de ha G50-es (5 x 5 cm) minőséget írunk elő, akkor biztosan kerülnek a rendszerbe 8 - 10 cm hosszú darabok is. G30 esetében is kerül a rendszerbe 5-6 cm-es darab. Így tehát ezek a berendezések a G30-as méretosztály-lyal tudnak kifogástalanul működni.

Az apríték-kazánok esetében is, mint ahogy a korábbiakban a pellet-kazánoknál írtuk, a maximális komfort érdekében az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

  • Minél nagyobb tüzelőanyag tárolási lehetőség, melyből a kazán az üzemanyagot automatikusan tudja behordani. Célszerű a szezonális tároló kiépítése.
  • Széles teljesítményszabályozási tartomány, automatikus gyújtóberendezéssel.
  • Könnyű tisztíthatóság, napi karbantartás.

Az 1. ábrán egy ilyen szezonális üzemanyag-tárolóval egybeépített kazánt látunk. Az üzemanyag-tárolóba egy rugós keverőmű kerül, amelyen, és egy azzal egybeépített csigán keresztül érkezik az üzemanyag az adagoló feltétre, melybe többszörös visszaégésgátlás van beépítve. Az adagoló feltétben levő rövidebb csiga viszi be az aprítékot a tűztérbe. Az üzemanyag-tárolóba építhető rugós keverő mérete viszonylag széles tartományban változva tud a helyi adottságokhoz illeszkedni. Ennek átmérője 1,5 m-től 5 m-ig terjedhet.

Egy ilyen megvalósult berendezést láthatunk a 2. ábrán. Itt az üzemanyag-tárolóba egy 4 m átmérőjű rugós keverőművet építettek be (3. ábra), amely jelenleg apríték helyett pellettel van feltöltve, és a beüzemelés óta pellettel üzemel.

Egy másik berendezés fényképe látható a 4. és az 5. ábrákon. Ez a berendezés az üzemeltető által saját maga készített aprítékkal üzemel.

Az utóbbi rendszer kiépítését sajnos építészeti adottságok korlátozták. Ez azt jelenti, hogy rendkívül szűk helyre kellett beépíteni. Az üzemanyagot tároló helyiség helyett csak egy deszkázatból készített tárolót lehetett kiépíteni.

Fontos szempont volt a rendszer kialakításánál, illetve a kazán kiválasztásánál, hogy az üzemeltető a saját maga által készített aprítékkal kívánja a kazánt üzemeltetni. Ez az apríték az általa kezelt területen levő bokrok (orgona, kökény stb.) ágaiból készül. A vékony ágakból készült apríték mindig kritikus, mert a megfelelő méretű darabok mellett jelentős mennyiségben maradnak hosz-szabb szálak, amelyek a behordó rendszerben könnyen elakadhatnak.

A másik probléma, ami felmerülhet, az alapanyag minősége. Ha az aprítandó anyagok közé lágyszárú növények is kerülnek, akkor (az előző cikk alapján) megjelenik a korróziós veszély, melyre a kazánt fel kell készíteni. Erre a célra az általunk forgalmazott kazán tűztere egy rozsdamentes acél tűztérbetéttel kiegészíthető, így ezt ebbe a kazánba be is építettük (6. ábra).

Ezzel a megoldással nem kell attól félni, hogy ha az üzemanyagba lágyszárú növény, esetleg valamilyen termés kerül, akkor az károsítja a kazánt.

Ideális lett volna, ha egy nagyobb üzemanyagtárolót lehetett volna kiépíteni, hogy akár egy egész fűtési szezonra fel lehessen tölteni apríték-kal, de itt a hely szűke miatt csak a legkisebb rugós keverőt, a 1,5 m átmérőjűt lehetett elhelyezni. Így is hetekre meg lehet oldani a folyamatos üzemelést egyetlen feltöltéssel.

Ez a kazán is a korábbiakban említett automatikus gyújtással (7. ábra), valamint ugyanazzal a lépcsős, mozgó rostélyos tűztérrel rendelkezik (8. ábra).

A beüzemelés után rövid idővel jelentkezett az üzemanyag minőségével kapcsolatos probléma: a csigában feltorlódott az apríték, a berendezés hibaüzenettel leállt.

Az elakadásnak két oka volt: hosz-szabb szálas részek az aprítékban, és az apríték nagy nedvességtartalma. Sajnos az aprítékot hosszú ideig a szabadban tárolták, így az őszi-téli időjárási körülmények miatt visszanedvesedett.

A kazán vezérlése lambda-szonda segítségével szabályozza az égést, és optimális égési körülményeket próbál teremteni. A lambda-szonda a füstgáz maradék oxigéntartalmát méri és számolja át CO2-re, ezzel befolyásolja az üzemanyag adagolását. Miután az üzemanyag nedvességtartalma csökkenti a fűtőértéket, nedves üzemanyag esetén az adagoló rendszer az optimális teljesítmény eléréséhez több üzemanyagot szállít a tűztérbe, így az könnyen feltorlódik és beragad. Szerencsére a kazánt és annak behordó rendszerét ez nem károsítja. Először a csigarendszer oda-vissza forgatásával próbálj a meg a megszorult üzemanyagot fellazítani. Ha ez nem sikerül, akkor egy hibaüzenettel leállítja a kazánt.

A tapasztalat azt mutatja, ahogy az apríték szárad, egyre ritkábban következik be az előbb említett hiba, és elérjük a folyamatos, zavarmentes üzemet.

A 9. ábrán láthatjuk a tűzteret működés közben. Látható, hogy nincs sa-lakosodás, a hamu színe szép szürke. A felhasznált aprítéknak a jellege miatt viszonylag nagy a kéreg tartalma, ami látható módon nem okoz az üzemeltetésben problémát.

Megállapítható, hogy egy ilyen apríték-kazán kiválóan alkalmas arra, hogy adott esetben egy üzemeltető a saját kezelésében levő területen levő bokrok, fák hulladékából készült aprítékkal működtesse. Egyedül az eddig említett két dolgot kell a kazán gyártóművi előírásainak megfelelően figyelembe venni: az apríték méretét és nedvességtartalmát. A tökéletes nedvesség, illetve szárazság elérése érdekében megfelelő tárolásról is gondoskodni kell!

A berendezés rozsdamentes acél tűztérbetéttel való kiegészítése lehetővé teszi gabonafélék és miscanthus elégetését is. Ekkor azonban a programban a megfelelő tüzelőanyagot be kell állítani. Ezektől eltérő tüzelőanyag felhasználásakor célszerű próbaégetést végezni, és szükség szerint - a gyártóval egyeztetve - néhány üzemi paraméter átállításával lehet az égetési körülményeken javítani.

Boronkai Miklós
Energia-gazdálkodási szakértő
ÖkoValentia Kft.

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam