belépés / regisztráció
2020. november 26. csütörtök
Aktuális lapszám

Sauermann Drain Safe Device – egy hasznos kellék nagy tudással

A kondenzvíz szivattyúk szerelésénél kevés figyelmet szentelnek az emelő hatásnak. Ebben a cikkben arról lesz szó, hogy mi is pontosan ez a jelenség, hogyan befolyásolja a kondenzvíz szivattyú beépítését, és milyen összefüggésben van ezzel a címben szereplő a kis eszközzel (1. ábra).

 

Szifonhatás

Az iskolai tanulmányokból sok olvasónak ismerős lehet ez a fizikai jelenség, melyet a „klímás” szakmában szifonhatásnak hívnak. Ugyanis egy folyadékkal megtöltött cső vagy tömlő segítségével egy tartály széléről folyadékot lehet áttölteni egy alacsonyabban fekvő tartályba (2. ábra). Ezt az elvet alkalmazzák pl. a bor erjesztő tartályból történő leszívásához, növények öntözéséhez, vagy egy akváriumban az elhasználódott víz leeresztéséhez. Nagyobb méretekben, de ugyanezen elv alapján tervezik meg a völgyzáró gátak árvízi tehermentesítését, de ugyanezzel az elvvel működnek azok a szivattyúk is, amelyeket az árvizeknél a víztelenítéshez használnak.

Fizikailag nézve a vízoszlop folyadék hidrosztatikai nyomását használjuk ki. Hidrosztatikai nyomásról akkor beszélünk, amikor gravitációs tér jelenléte esetén a folyadékokban és a gázokban többletnyomás keletkezik. Tehát nyomáskülönbség lép fel, mihelyst a vízoszlopok végei eltérő magasságba kerülnek (3. ábra).

A nyomáskülönbséget a következő képlettel írhatjuk le:

Δp=nyomáskülönbség
Δp=p2-p1
Δp= ρ g (h2-h1)

p2= hidrosztatikai nyomás a felső tartály folyadékfelszínén
p1= hidrosztatikai nyomás az alsó tartály folyadékfelszínén
h2= a felső tartály folyadékfelszínének a magassága
h1= az alsó tartály folyadékfelszínének a magassága
g = gravitációs gyorsulás kb. 9,80665 {m/s2}
ρ= a víz sűrűsége 1000 {kg/m3}

A folyadék addig folyik le, amíg a nyomás-, vagy a magasságkülönbség a két folyadékfelszínen meg nem szűnik. A tartály szélének a magassága, amelyen át a tömlőt lógatják, nem játszik szerepet. A levegő nyomása szintén nem mérvadó, szifonhatás vákuumban is működik. Súrlódás vagy kapilláris hatások különösen kicsi cső-, vagy tömlőátmérő esetében gátolják a szifonhatást. De itt ez most elhanyagolható.

Szifonhatás a kondenzvíz szivattyúk felszerelésénél

A szifonhatás akkor lép fel a szivattyúk beszerelésénél, amikor a kondenzátum nyomás nélküli kiömlőnyílása alacsonyabban van, mint a szivattyú, vagy az úszó kapcsoló. Ekkor a kondenzvíz egészen addig ellenőrizetlenül folyik ki a szivattyúrendszerből a nyomás nélküli kiömlőnyílásba, amíg a szivattyú ki nem kapcsol. Ennek az eredménye az, hogy a következő menetben a szivattyú szárazon fog futni. A szivattyú szárazonfutását pedig az alábbi okok miatt kerülni kell:

  • a szivattyú vízelvezető alkatrészei nagyobb mértékben fognak elkopni,
  • a szivattyú nagyobb mértékben fog felmelegedni a hiányzó víz miatti csekély hőelvezetés következtében,
  • magasabb lesz a zajszint.

A szárazonfutás így hozzájárul egy szivattyú élettartamának csökkenéséhez, ezért mindenképpen kerülni kell! Az a legegyszerűbb, ha az ember úgy módosítja a beszerelést, hogy a kondenzvíz elvezetése a csatornába min. 10 cm-rel magasabban legyen, mint a szivattyú maga. Mit kell tenni abban az esetben, ha a beépítési feltételek nem engedélyeznek egy ilyen felszerelést?

Sauermann Drain Safe Device (vízelvezető eszköz) – egy megoldás a szifonhatás kiküszöbölésére

A Sauermann Drain Safe Device (DSD) nevű eszköze a fent leírt problémára kínál megoldást (4. ábra). A DSD-t a szivattyú mögött és a kondenzvíz elvezetés legmagasabb pontja előtt szerelik be. Az eszköz oldalt elágazó csövecskéje a szivattyú csatornához vezető kondenzcsövét szellőzteti ellenőrizetlen kondenzvíz elfolyás esetén. Ha a szivattyú megáll, a szifonhatás miatt megkezdődik az ellenőrizetlen vízelfolyás. Ebben az esetben a szellőző csövecskén lévő szelep kinyílik, és levegő áramlik a kondenzcsőbe, így a kondenzcsőben megtörik a vízoszlop, de az eszköz előtt lévő vízoszlop ott marad, így a szivattyú vízelvezető része is kap vizet. Ha a következő menetben a szivattyú ismét bekapcsol, az oldalt lévő légbevezető csövecske szelepe bezár és megakadályozza a kondenzátum oldalt történő kifolyását. A DSD semmiképpen sem akadályozza meg a kondenzátum tényleges kiürítését. Ha az ember a biztonság kedvéért az eszközt egy kondenzátum elvezető rendszerbe építi be, ahol a kiömlő nyílás magasabban van, mint a szivattyú, a Sauermann kellékének semmilyen hatása nem lesz a kondenzátum elvezetésére. Számos teszt eredményeképpen határozták meg az 1 m-es távolságot a szivattyú és a DSD között. Fontos megjegyezni, hogy amennyiben az eszközt a kondenzátum elvezetés legmagasabb pontja mögé szereljük fel, semmilyen haszna sincs. A lefelé folyó víz nyomása megakadályozná a levegő bevezető szelepének kinyílását.

A Sauermann már gyárilag beépítette a Si-10 univers’L, Si-30, Delta Pack Si- 10 univers’L szivattyúknál az 1 m hosszú kondázátumcső végén a DSD-t, így a szerelőnek a beszereléskor nem feltétlenül kell tudnia arról, hogy a szifonhatás fel fog-e lépni vagy nem.

Ezzel a kellékkel még jó alaposan megnövelhető a már egyébként is jelentős élethosszal rendelkező Sauermann kondenzvíz szivattyúinak élettartama.

***

1. ábra. Sauermann – Drain Safe Device (vízelvezető eszköz)
2. ábra. A szifonhatás bemutatása Forrás: www.wikipedia.de
3. ábra. Vázlat a képlethez Forrás: www.haustechnikdialog.de
4. ábra. Si-10 univers’L felszerelt tömlővel és a Drain Safe Device eszközzel
5. ábra.

Dennis Gitter
okleveles közgazdász

A szerzõ egyéb cikkei:

  Kondenzvíz-szivattyúk – amelyek mellett nem lehet elmenni!

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam