belépés / regisztráció
2019. december 6. péntek
Aktuális lapszám

Nem elég gyönyörű létesítményeket építeni, az üzemeltetésre is gondolni kell

Debrecenben, a XXIII. Épületgépészeti Szakmai Nap rendezvényén sikerült ismét találkoznunk Dr. Kalmár Ferenccel, a Debreceni Egyetem tanszékvezető tanárával, hogy a gyorsan változó világunk „nagy kérdéseiről” ez évben is eszmét cserélhessünk.

 

Mi történt a tanszéken az elmúlt beszélgetésünk óta és most mire vagy a legbüszkébb?

Manapság már arra is büszke lehet az ember, ha egy tanszék létszámváltozás és különösebb sérülések nélkül egy évet lezár, hiszen folyamatos az átalakulás a felsőoktatásban. Új képzési és kimeneti követelmények jelentek meg ismét, át kellett dolgoznunk a minta tanterveket. A tanszékünkön 10 fő dolgozik főállásban, ők tartják az órákat Bsc. szinten nappali és levelező tagozaton. Ez a gépész szakon évfolyamonként 140-160 főt jelent, akik később, nagyjából a 3. félévtől négyféle specializációt választhatnak, ide tartozik az épületgépészet is. A BSc., MSc. nappali és levelező tagozatos képzésein összesen kb. 220 főnek tartunk órákat. Ki kell emelnünk, hogy az utóbbi években a Debreceni Egyetem kiemelt stratégiai célja lett a külföldi hallgatók oktatása, ez korábban a Műszaki Karon nem volt jellemző, azonban az igény egyre növekszik. Ma már Kína, Dél-Korea, az ázsiai és arab országok, Afrika területéről, azaz szerte a világról mindenhonnan toborzunk diákokat és az orvosi képzés mellett a műszaki képzés is fontos lett. Jó példaként a BME-n már nagyon régóta folyik ilyen tevékenység. A Műszaki Karnak most kb. 2.000 magyar nyelvű hallgatója van, emellett kb. 220-250 külföldi, vagyis 10% körüli már a számuk. A tendencia viszont, az, hogy egyre több lesz a külföldi diák és egyre kevesebb a magyar. Ez azt jelenti, hogy az állami finanszírozás a magyar hallgatók létszámának csökkenése miatt egyre kisebb, a saját bevétel viszont a külföldi hallgatók miatt növekszik.

Tavaly is megkérdeztem és most is ezt teszem! Hogyan vált be az Épületenergetikai Információs Központ? Sikerült a céljának megfelelően üzemeltetni?

A cél az volt, hogy terjesszük az energiatudatos élet és az épületenergetika fontosságát. Az elvárásunk pedig az volt, hogy az épületet öt év alatt legalább 10.000 fő látogassa meg. Ezt a létszámot ebben az évben meg is haladtuk. A lakossági látogatók száma is nagyon szépen alakul, és a létesítmény híre nagyon sok középiskolába eljutott már. Főleg a kelet-magyarországi régiónak szántuk ezt az épületet, hogy itt népszerűsítsük a modern technikát, itt is próbáljuk a szakmánkat reklámozni. Abban már érezzük a hatását, hogy egyre több a Debrecen és annak környékén megvalósult, vagy megtervezett épület, amelyik már próbálja a passzív ház, a közel nulla energiás megoldást elérni. A külföldi ismertségre pedig úgy teszünk szert, hogy van egy EU-s projektünk, ahol be kellett mutatni országonként egyegy olyan megoldást az épületenergetika területén, ahol kiemelkedő eredmények vannak, és itt többször is sikerült több szempontból (szerkezet, épületgépészet) bemutatni az épületet. Az unió összes országa delegál ebbe a projektbe képviselőket, így azt mondhatjuk, hogy mindegyik országból voltak olyanok, akik hallották a konferenciákon az előadásainkat erről az épületről. És a továbbiakban is reméljük, hogy az épület által nem csak a tanszékünket, de az egész szakmát is tudjuk népszerűsíteni.

Mintha megmozdult volna valami az épületgépészek nagy családjában, hiszen a Magyar Épületgépészek Koordinációs Szövetségének elnökévé Dr. Barótfi Istvánt nevezték ki, a Magyar Mérnöki Kamara elnökének pedig Nagy Gyula épületgépész mérnököt választották. Gondolod, hogy a szakmánk hírneve emelkedőben van?

Igen, ezzel egyetértek. Óriási eredménynek tartom, hogy a kamara küldöttgyűlésen, ahol volt szerencsém jelen lenni, 166 igen szavazattal Nagy Gyulát szavazták meg. Az Épületgépészeti Tagozat elnökeként is sikeres volt, ezért felfigyeltek rá a kamarában, így a mi tagozati elnökünk méltóvá vált arra, hogy az egész kamara elnöki tisztségét is ellássa, ami óriási lehetőség számunkra, hogy kihangsúlyozzuk a szakmánk fontosságát.

Ebben a debreceni régióban van még változtatni való az épületgépészek elismertségének területén?

A jelenlegi eredmények azt mutatják, hogy itt Debrecenben nagyon odafigyelnek – most már városszinten – az energiafogyasztásra. Ehhez mi is hozzájárultunk kicsit, hiszen a város és az egyetem szorosan együttműködik. Szerencsére az egyetemen olyan szakember gárda foglalkozik az energiagazdálkodással, akik fontosnak tartják magát az üzemeltetést is. A várossal szoros az együttműködés, és én azt látom, hogy az önkormányzati épületeknél is olyan kollégák dolgoznak, akiknek a legfontosabb az energiamegtakarítás. Egy olyan fiatal csapat van ott, akik rájöttek arra, hogy érdemes befektetni az energiamegtakarításba, mert az rövid idő alatt meg fog térülni és hosszú távon a város jól fog járni, mert kevesebb lesz az önkormányzat kiadása, és tisztább lesz a város levegője. Úgyhogy én bízom a csapatban, hogy folytatják ezt az utat velünk együtt, hiszen szakértőként, tervezőként mi is részt veszünk a város munkáiban.

Az utóbbi években a Debreceni Szakmai Nap programja erősen átalakult. Amíg korábban a kiállításon való részvétel kapott nagyobb hangsúlyt, úgy ez most eltolódott a konferenciák, a tudomány felé. Tudatosan történt mindez, a környék szakmai szereplői igényelték ezt?

Valóban történt egy változás. A 2010-es évekre 100 kiállító helyett már csak 40-50 cég jelent meg, sőt, az elmúlt években 25 körüli volt a számuk, idén éppen 23. Tudni kell, hogy amikor kialakult ez az új épületrész, akkor mi arra gondoltunk, hogy milyen kiváló hely lesz ez a kiállításra. De amikor a standhelyek ki lettek osztva, akkor kiderült, hogy 23-24 cégnél nem nagyon fér el több. Volt olyan is, hogy kivittük az egész szaknapot a Debreceni Egyetem főépületének aulájába, de ott nem voltunk annyira otthon. A hallgatóink igazán itt érzik magukat otthon, ide tartoznak, ezért tértünk vissza a karra.

A kiállítók száma talán a gazdasági válság miatt is megcsappant és nagyon sok cég országjárást szervez saját szakmai nappal. No és természetesen van még Hungarotherm, Pollack Expo és a MÉN is, amelyek mellett a debreceni esemény olyan, mint egy kis születésnap, amire évente egyszer egy napot szánunk rá.

Jelentősen csökkent a kiállítók száma, a csekélyebb bevételt a meghívottak elszállásolására és ellátására költjük. Nekünk most már sokkal fontosabb, hogy ezen a kis „születésnapon” minden évben egyszer, egy napon együtt legyünk. És boldog vagyok, hogy az épületgépészek családja megtisztel minket azzal, hogy ezen a napon eljön ide Debrecenbe és együtt töltünk egy kellemes napot.

Kicsit más vizekre evezve, milyen változásokról tudsz beszámolni a családodat illetően? Milyen változást hozott a nagyfiúk életében a kislányotok jelenléte? Szándékaitok szerint gyarapodik még a család, vagy erre már nem készültök? Gondolom, hogy a családnevelés fő terhe a feleségedet érinti. Bírja még, hogy a professzor úr otthon néha csak vendég?

Az én munkaidőm elég tág, 7 óra után elindulok otthonról, viszem magammal a fiúkat az iskolába és már csak este találkozunk otthon. Sokszor szombaton is dolgoznom kell, de a nejem ezt elfogadja és támogat mindenben. A fiúk már kevésbé örülnek ennek, mert szeretnének velem is gyakrabban együtt lenni. A kislány nagy öröm számunkra, ő teljesen más személyiség, bár néha többet rosszalkodik, mint a fiúk, akik nagyon szeretik és sokat is játszanak vele. Szeret focizni, labdázni, az autók is érdeklik, úgyhogy látszik, hogy fiú testvérei vannak. A család további gyarapodása nincs tervbe véve, a három gyerek nevelése is nagyon nagy felelősség és munka.

A nagyfiúk épületgépésznek készülnek, vagy esetleg már őket is megérintette a „menedzser világ” szele?

A családban olyan szabály van, hogy aki dolgozik és eredményt mutat fel, az zsebpénzt kap. Tudják, hogy a pénzért meg kell dolgozni. Remélem, hogy előbb-utóbb megtalálják a nekik megfelelő szakmát, szakterületet, amit nem tehernek, hanem inkább hobbinak tekintenek, de még jövedelmet is hoz, legalább annyit, hogy ők is tudjanak majd családot alapítani. Ami az épületgépészetet illeti, azért a termosztatikus szelepek működéséről, a víztakarékoskodásról, az energiamegtakarításról is beszélgetünk velük.

Zárszóul térjünk vissza az oktatásra! Milyen rövid és hosszabb távú terveket dédelgettek, mit szeretnétek megvalósítani?

Úgy tűnik, hogy egyre jobb kapcsolataink vannak a cégekkel, akik ismét, újra és folyamatosan támogatnak minket. Vannak a laboratóriumainkban olyan mérőállások, berendezések, amelyek kicserélésre szorulnak és reméljük, hogy az ipari partnereink ebben támogatnak minket, így pl. a Fűtéstechnika Laboratóriumunk új berendezéseinek elhelyezésében, mérőállások kialakításában. Ugyanez a helyzet a Gáz- és Tüzeléstechnika Laboratóriumunkban, és végül kaptunk egy új helységet, ott pedig egy Áramlástechnikai Laboratóriumot szeretnénk kialakítani, elsősorban a hallgatóink számára, ahol szakdolgozatok, diplomamunkák, TDK-k mérései készülnének, és olyan kutatásokat végezhetnének a kollégáink, amelyek tudományos publikációkban is helyet kapnának, hiszen nekünk az ilyen jellegű tudományos követelményeket is teljesítenünk kell. Szerencsére a cégek nagyon pozitívan nyilatkoztak a támogatásról.

Most mit üzennél a kollégáidnak, a szakma képviselőinek, a szaklapunk olvasóinak?

Tekintettel arra, hogy milyen eredményeket ért el a szakma az utóbbi időkben, és látjuk, hogy összefogással ez még fokozható, ezért arra biztatnék mindenkit, hogy továbbra is segítsük egymást, hogy a szakma erősödjön! Hiszen egy családban is, ha az egyik tag erős, akkor azzal az egész család erősödik. Azt gondolom, hogy összefogással méltó helyére fog kerülni a szakma és erre most óriási lehetőség van, használjuk ezt ki!

Pongrácz Lajos
főszerkesztő

A szerzõ egyéb cikkei:

  Lezártunk egy esztendőt, elkezdtünk egy újat
  Magyarország földrajzilag jó helyen van, az itt dolgozó munkaerő jól képzett, megállja a helyét
  Munka és sport nélkül nem lehet élni
  Figyelmeztető karácsonyi gondolatok
  Sohasem másolunk, csak újat alkotunk
  Számomra a Mart az élet

A szerzõ összes korábbi cikke >>

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam