belépés / regisztráció
2020. november 29. vasárnap
Aktuális lapszám

Néhány gondolat a szénmonoxidmérgezésről

Magyarországon sajnos nagyon gyakori a szén-monoxidmérgezések előfordulása. A jelen cikkben szereplő mérgezéses esetek példái is azt mutatják, hogy a hatóságnak minden mérgezést elfogulatlan szakértővel kellene kivizsgáltatnia, mert az okok feltárása, az összes szabálytalanság megszüntetése járulhat csak hozzá a mérgezések számának jelentős visszaszorításához.

 

Az alábbi táblázat 3 év statisztikáját mutatja, amelynek alapján látható, hogy 3 év alatt a mérgezések és sérültek száma nagymértékben növekedett, egyedül a halálos esetek és a halottak száma csökkent kis mértékben.

A mérgezéseket általában a kéménybe kötött fűtő-, és használati melegvíz ellátó készülékek okozzák, de okozhatják a nyílt égésterű kéménybe nem kötött készülékek is. A gáztűzhelyek üzemében a keletkezett égéstermék – mivel kémény nincs – bent marad a helyiségben. Normál körülmények esetében a meleg égéstermék, és a helyiség levegőjének érintkezése miatt olyan sűrűség-különbség keletkezik (a kéményhuzathoz hasonlóan), ami miatt a nyílászáró résein (vagy a szellőzőnyíláson) az égéstermék kiáramlik, miközben az elhasznált levegő helyére friss levegő jut a helyiségbe. Ha a nyílászáró fokozott légzárású, és nincs levegő-bevezető, akkor a gáztűzhely is okozhat CO-mérgezést.

Jogilag a mérgezés kialakulásáért a gázszolgáltató műszaki ellenőre és/vagy a kéményseprő vállalat üzembe helyezést engedélyező munkatársa a felelős, abban az esetben, ha a fogyasztó (vagy a szomszéd) az épületben, vagy annak környezetében nem hajtott végre jelentős változást.

20-25 évvel ezelőtt a kéménybe kötött nyílt égésterű gázkészülékeket visszaáramlást gátló szerelvénnyel látták el. Ha nincs égéstermék-visszaáramlás, nem történik CO-mérgezés sem. Egészen biztos, hogy a szerelvény beépítése sok mérgezés kialakulását meggátolta, de áttörést nem hozott, ha a szerelvény elszennyeződött, vagy a visszaáramlás igen kismértékű volt, a szerelvény nem zárta el a gáz útját, így létrejöhetett az égéstermék visszaáramlása.

Jelenleg a CO-mérgezések megszüntetését a CO-jelző készülékek felszerelésében látják. Egy ilyen készülék felszerelése biztosan nagyon jó, ha valaki megfelelő minőségű jelzőberendezést vásárol, évente ellenőrizteti, és a garanciális idő lejárta után kicserélteti. Ha ezeket nem tartja be, akkor inkább ne vásárolja meg.

Ha valaki 100 %-os biztonsággal el akarja kerülni a CO-mérgezést, akkor két lehetőség között választhat.

  1. A kéménybe kötött (nyílt égésterű) gázkészülékét cseréltesse ki zárt égésterűre (turbós rendszerűre). A tökéletes biztonság mellett a gázfogyasztása is lényegesen csökken, akár 30%-kal.
  2. A gázkészülék felszerelését és az égéstermék elvezetését vizsgáltassa meg olyan szakértővel, aki mind a két területet profi módon ismeri. Olyan helyiségben, ahol minden előírás be van tartva, ott szén-monoxid-mérgezés nem történhet.

Senki se ringassa magát abba a tévhitbe, hogy ha már 5-10 éve lakik valahol, és eddig nem történt mérgezés, biztosan ezután sem fog. A CO-mérgezés lappangási ideje relatíve hosszú, a praxisomban 22 év volt a leghosszabb, míg az 5-6 év általánosnak számít.

Fentiek miatt a hatóságnak minden mérgezést ki kellene vizsgáltatnia elfogulatlan szakértővel. Pár évvel korábban a mérgezésekről – ha azok valóban tényleges, és nem vélt mérgezések voltak – a mérgezést megállapító orvos értesítette a rendőrséget. A rendőrség igazságügyi szakértővel vizsgáltatta meg a gázrendszert, beleértve a szerelés szabályosságát, a levegőellátást és az égéstermék elvezetését is. Egy ilyen vizsgálat megállapításait figyelembe vevő javítással teljesen bizonyos, hogy kiküszöbölhető a CO-mérgezés. Jelenleg a CO-mérgezést a rendőrség csak akkor vizsgálja, ha az halálos volt. A nem halálos mérgezések a katasztrófavédelemhez tartoznak. A helyszíni szemlén jelen van még a gázszolgáltató és a kéményseprő vállalat munkatársa is. Az ilyen vizsgálat kicsit hasonlít ahhoz, ha egy közlekedési baleset helyszínelését a két gépkocsi vezetője végezné el. A bírói gyakorlatban a bíró a szakértőnek nem a szaktudását vizsgálja, hanem csak az elfogultságának mentességét. Jelenleg a CO-vizsgálatot végzők nem elfogultság mentesek. Nemcsak azt kellene rögzíteni, hogy mitől történt a mérgezés, hanem az összes szabálytalanságot (a legkisebbet) is fel kellene tárni, és megszüntetni. Csak így lehetne elérni a CO-mérgezések számának radikális csökkenését. Minden CO-mérgezés lehetett volna halálos is, ha például a mérgezett személy kicsit tovább tartózkodott volna a CO-gázzal szennyezett helyiségben. Elmondható, hogy minden CO-val mérgezett személynek a mérgezés után két születésnapja van.

A Debreceni Napló 2016. március 12. számában a következőket olvashatjuk: „Egy rendelettervezet értelmében, mely júliusban lépne életbe, a jövőben a mostani évi egy alkalom helyett a gázkéményeket kétévente, míg a szilárd tüzelésű fűtőberendezések elvezető rendszereit négyévente ellenőriznék.” Azt gondolom, hogy a nem szakmabeli olvasó is meg tudja jósolni, hogy a rendelet életbelépése után csökkenni vagy növekedni fog-e a CO-mérgezések száma.

Néhány mérgezési eset

a) Egy hideg téli este a húsz éves fiatalember bement a fürdőszobába fürödni. Az ajtót belülről magára zárta. A családnak feltűnt, hogy a fiatalember túl sokáig tartózkodik a fürdőszobában. Mivel a családja szólongatására életjelet nem adott magáról, a fürdőszobaajtót betörték. A fiatalembert eszméletlen állapotban találták meg a fürdőkádban, de a mentőorvos már csak a halál beálltát tudta megállapítani. Boncolás után az orvosok a halál okát szén-monoxid-mérgezésben határozták meg. Az épület kétszintes, nyeregtetős, egyedülálló családi ház, a fürdőszobát a földszinten alakították ki, abban egy átfolyós rendszerű gáz-vízmelegítő üzemelt, már több éve. Az égésterméket oldalkivezetésű fém szereltkémény vezette el. A családi házban a gázkészülék beszerelésével kapcsolatban minden előírásszerű volt, kivéve a szereltkéményt. Ennek kitorkollási magassága egy méterrel rövidebb volt, mint az előírt. Az előírást az MSZ-04-82/1-85 szabvány 2.3.3. pontja tartalmazza.

b) Egy Hajdú-Bihar megyei kisváros családi házában négy személy CO-mérgezést szenvedett. A helyszínre érkező mentőszolgálat ügyeletes orvosa megállapította a halál beálltát egy fiatalembernél, a család másik három tagja csak mérgezést szenvedett. A négy személy – szülők és két kiskorú gyermek – kb. egyforma távolságban aludt a mérgezést okozó gázkészüléktől. A helyszíni szemlén a következő szabálytalanságokat tapasztaltam:

  1. A fürdőszoba ablaka és a családi ház összes szabadba nyíló nyílászárója fokozott légzárású volt.
  2. A fürdőszoba nem volt összeszellőztetve egy olyan helyiséggel, amelynek lett volna 1,3 m2 nagyságú szabadba, vagy lépcsőházba nyíló, nem fokozott légzárású nyílászárója.
  3. A kémény koromzsák ajtaja be volt csempézve.
  4. A fürdőszobában nem az a gázkombi kazán volt felszerelve, mint ami a „D” terven szerepelt. A terven szereplő gázkazán hőterhelése 27,9 kW, hőteljesítménye 23,3 kW. A felszerelt kazán esetében ezek a jellemzők 31,1 kW, illetve 28 kW. (A nem a „D” terven szereplő gázkészülék felszerelése illegális.)
  5. A konyhában nem az a gáztűzhely volt felszerelve, mint ami a terven szerepelt.
  6. A gázkazán lángja sárga színezetű volt, ez a tökéletlen égés jellemzője, ami annak a következménye, hogy a kazán égője, hőcserélője el van szennyeződve.
  7. A konyhában a gáztűzhely felett fel volt szerelve egy nagy teljesítményű ventilátoros elszívó. Kéménybe kötött gázkészüléknél ez teljesen szabálytalan.

c) Egy nyolclakásos társasház egyik lakásában 2 főiskolás lány lakott albérlőként. Az egyik lány reggel bement a fürdőszobába tisztálkodni. A fürdőszobában termofor kéménybe kötött nagy gáz-vízmelegítő üzemelt. A visszaáramlott égéstermék miatt a lány CO-mérgezést szenvedett, elvesztette az eszméletét és összeesett. Lakótársa hallotta az esést, bement érte, kihozta, és a friss levegőre vitte. A gyors és szakszerű intézkedés megmentette a fiatal lány életét. A helyszíni szemlén több szabálytalanságot találtam:

  1. A fürdőszoba összeszellőztetése szabálytalan volt, a szellőző rácsok le voltak takarva.
  2. A konyhaablakok állapota szabálytalan volt, utólag letömítették.
  3. A kémény túlterhelt volt.
  4. A bejárati ajtó állapota szabálytalan volt, utólag szigetelték le.

Ez az eset is bizonyítja, hogy nem célszerű a mérgezéseket úgy megkülönböztetni, hogy halálos vagy nem halálos. Minden nem halálos mérgezést Fortuna istenasszony ajándékának kell tekinteni.

d) Egy szoba-konyhás családi ház különálló melléképületében történt CO-mérgezés. A melléképület 20 éve épült engedély nélkül. A gázellátás kialakítása is illegálisan történt a mérgezés előtti évben. A melléképületben két idős személy lakott albérletben. A mérgezésben mindketten meghaltak. A mérgezést egy kéménybe kötött fali fűtő okozta. A melléképületben két szabálytalanság volt fellelhető:

  1. a kémény kitorkollási magassága kisebb volt az előírásosnál,
  2. a szoba nyílászárói utólag le voltak tömítve.

Szakértői módszerrel azt nem lehet megállapítani, hogy az egyes szabálytalanságok milyen mértékben járultak hozzá a mérgezés kialakulásához. A szóban forgó okok bármelyike önmagában is okozhatott mérgezést. Ezek a szomorú esetek is bizonyítják, hogy nem elég csak a feltételezett mérgezési okot megszüntetni, hanem az összes szabálytalanságot fel kell tárni és meg kell szüntetni.

Összefoglalás

A szén-monoxid-mérgezés nem elkerülhetetlen katasztrófa, hanem emberi mulasztás, szabálytalan munkavégzés, a vonatkozó előírások be nem tartásának következménye. Valamennyi mérgezési eset elfogulatlan szakértő által végzett szakszerű kivizsgálása, az okok feltárása, az összes szabálytalanság megszüntetése járulhat hozzá a mérgezések számának jelentős visszaszorításához.

Táblázat. Forrás: OKF, Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség, Belügyminisztérium kiadása.
 

Dr. Nagy József
igazságügyi szakértő

A szerzõ egyéb cikkei:

  Javaslat a szén-monoxid-mérgezések számának csökkentésére

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam