belépés / regisztráció
2018. április 21. szombat
Aktuális lapszám

Ne féld összepiszkolni a kezed!

„Elméletileg nincs különbség az elmélet és a gyakorlat között, a gyakorlatban viszont igenis van”. J. van de Snepscheut állítása minden bizonnyal alkalmazható az épületgépészeti hidraulikai rendszerekre, ahol a helyszíni beszabályozás mindig valamilyen meglepetéssel szolgál az eltömődött szűrők, a sérült vagy nem megfelelően kialakított csővezetéki hálózatok, a félig vagy teljesen elzárt elzáró szerelvények, a fordítva beépített vagy igen kisméretű visszacsapó-szelepek tekintetében. Az ördög megint a részletekben rejlik.

 

Időben megtalálni a fent említett hibákat egy szerteágazó, több ezer különböző csővezetéki szakaszból álló rendszerben – megfelelő mérések nélkül – reménytelen vállalkozás. Ezért erősen hiszünk abban, hogy a mérőcsonkokkal rendelkező kézi és dinamikus beszabályozó szelepek – a modern beszabályozó – és mérőkomputerekkel együtt – kulcsszerepet játszanak az épületgépészeti rendszerek beüzemelésében és energiahatékony működtetésében. Végtére is nem ok nélkül gondoljuk azt, hogy a XXI. században már túlléptünk azon, hogy kézrátétellel ellenőrizzük a közvetítő közeg áramlását a beszabályozó szelepeken. Lord Kelvin már 1883-ban kifejtette: „Ha meg tudjuk mérni és számokban kifejezni azt, amiről beszélünk, akkor elmondhatjuk, hogy tudunk róla valamit, de amennyiben nem tudjuk megmérni és számokban kifejezni, akkor ismeretünk szerény vagy elégtelen.”

Az utóbbi évek tendenciája, hogy egy szeleptestbe több szelepet, illetve azok funkcióit integrálják. Ez különösen igaz a szabályozó és beszabályozó funkciókat egyesítő, napjainkban igen széles körben elterjedő PIBCV nyomásfüggetlen szabályozó és beszabályozó szelepekre. Miközben ezeket a szelepeket úgy tüntetik fel, mint egy hatékony „szereld fel és felejtsd el” („fit and forget”) megoldást, a történet gyakran egy „szereld fel és bánd meg” („fit and regret”) eredménnyel zárul, mivel ezen konstrukciók segédenergia nélküli nyomáskülönbség-szabályozó szelep- egységei gyakran elfedik a hidraulikai rendszerekben meglévő valós problémákat, amennyiben a szelepek nem megfelelően, mérések útján ellenőrizve lettek beüzemelve. Ez tipikus példája annak, hogy egy egyébként magas szintű technológia használata hogyan eredményezhet jelentős energia-megtakarítás helyett jelentős energiafogyasztás többletet.

Egy energiafogyasztását tekintve hatékony hidraulikai rendszer kialakítása megköveteli a csővezetéki és a kapcsolási tervek módszeres, lépésről lépésre történő elemzését. Az elemzés során a részletes kapcsolási rajzból egy egyszerűsített hidraulikai kapcsolási modellt érdemes készíteni, majd ezt modulokra bontva – és az egyes modulokat külön-külön elemezve –, megállapítani a tervezett térfogatáramokat és a megfelelő hálózati nyomáseséseket, az optimális beszabályozás és szivattyúzási energiafogyasztás elérése érdekében. Ezt a lépésről lépésre történő, szisztematikus vizsgálatot pályája során egyszer minden mérnöknek el kellene végeznie. Ez egy igen tanulságos munkafolyamat, amely rávilágít arra, hogy miként lehet egyszerűen, akár 40%-os szivattyúzási energiamegtakarítást is elérni. Viszont szomorúan látjuk, hogy a rendszerek túlnyomó többségében a szivattyúk fordulatszám szabályozójának kijelzőjén folyamatosan 50 Hz jelenik meg. Ez talán az utolsó csepp a pohárban, figyelembe véve, hogy a beruházás során a drága fordulatszám-szabályozás mellett azért döntöttek, hogy csökkentsék a szivattyúzási költségeket.

A módszeres, lépésről lépésre történő elemzés metodikáját magas színvonalú előadások keretében lehet elsajátítani. Fontos kérdés, hogy az előadások során elhangzottakat a hallgatók valóban magukévá tették-e, és a jövőben tudják-e majd hasznosítani azokat. Ebben a tekintetben a leghasznosabb a gyakorlati tapasztalatszerzés, hiszen ennek során olyan váratlan problémákkal szembesülünk, amelyeket gyorsan kell megoldanunk. Ennek a megközelítési módnak a hatékonyságát már Konfuciusz is felismerte, aki az alábbi bölcsességet hagyta ránk: „Hallom, de elfelejtem. Látom és emlékszem rá. Csinálom és megértem.”

Ezért igen fontosnak tartjuk a gyakorlati képzéseket az olyan jól felszerelt hidraulikai laboratóriumokban, ahol a valóságos rendszerekhez hasonló, elektronikus szivattyúkkal és különböző beszabályozó szelepekkel ellátott hálózatok vannak kiépítve. Csak bátorítani tudunk minden kollégát, aki kíváncsi és tanulni szeretne, hogy vegyen részt az ilyen hidraulikai laboratóriumokban tartott gyakorlatokon annak érdekében, hogy a különböző, a helyszínen elvégzendő hidraulikai beszabályozási munkafolyamatok elvégzése előtt már megfelelő gyakorlatot szerezzen a beszabályozásról és a hibaelhárításról (1. ábra).

A hidraulikai beszabályozó szelepeken végzett mérések célját négy pontban lehet összefoglalni:

  • mérés szerinti hidraulikai beszabályozás,
  • beszabályozás utáni ellenőrző mérések elvégzése, és a beszabályozási jegyzőkönyv elkészítése,
  • hibadiagnosztika,
  • térfogatáram, hőmérséklet és teljesítmény adatgyűjtés.

Tavaly előtt nyáron jelent meg a 40/2012 (VIII.13.) BM rendelet, „Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006 (V.24.) TNM rendelet módosításáról”. A rendelet – többek között – a korábbi TNM rendelet 1. sz. mellékletét egy V. ponttal egészíti ki, „Az épületgépészeti rendszerre vonatkozó előírások”-ra vonatkozóan. Ezen V. pont 4.2., 5.2. és 7. alpontjai kötelezően előírják az épületgépészeti fűtési, hűtési és HMV cirkulációs rendszerek beszabályozását.

A rendelet értelmében ezeket a rendszereket beszabályozási terv alapján kötelező a helyszínen beszabályozni, a beszabályozást dokumentálni, a beszabályozást követően pedig a beszabályozó szelepek legkevesebb 10%-át szúrópróbaszerűen ellenőrizni.

A hidraulikai beszabályozás típusától független, a beszabályozás elvégzése után kötelező ellenőrző mérések célja:

  • a hidraulikai beszabályozás sikeres elvégzésének bizonyítása,
  • az átadás-átvételi dokumentációt képező beszabályozási jegyzőkönyv elkészítése,
  • az üzemeltető részére történő műszaki dokumentáció elkészítése.

Az ellenőrző méréseket az épület használatba vétele előtt célszerű elvégezni azért, hogy a felszínre kerülő esetleges hibákat még a beköltözés előtt ki lehessen javítani.

Ha az ellenőrző méréseket nem végezzük el, akkor az esetleges hibákra csak az átadás után, az épület „lakott” állapotában derülhet fény. A hiba elhárítása ebben a fázisban viszont sokkal több időt vesz igénybe, ill. költségesebb.

A fenti rendelet is megerősíti jelen cikkünk címét: Ne féld összepiszkolni a kezedet!

***

1. ábra. Hidraulika oktató központ

Jean-Christophe Carette
Hydronic College Director, TA Hydronics

VINKLER KáROLY
okl. hűtőipari mérnök

A szerzõ egyéb cikkei:

  Egyutú, motoros szabályozó szelepek méretezése XI. – A TA-FUSION-P
  Egyutú, motoros szabályozó szelepek méretezése X. – A TA-FUSION-C
  Egyutú, motoros szabályozó szelepek méretezése IX.
  Egyutú, motoros szabályozó szelepek méretezése VIII.
  Egyutú, motoros szabályozó szelepek méretezése VII.
  Egyutú, motoros szabályozó szelepek méretezése VI.

A szerzõ összes korábbi cikke >>

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam