Egy nemrégiben közzétett amerikai tanulmányban az adiabatikus hűtésre „mocsár-technológiaként” hivatkoznak. Ha hihetünk a Wikipédia e témában íródott szócikkének ez a degradáló kifejezés a korai modellek algásodási problémájára vezethető vissza (1. ábra).​

Ez elgondolkodtatott minket. Miért van az, hogy még a mai napig ennyi előítélet és féligazság övezi ezt a technológiát? Hazánk száraz, forró nyarai a hagyományos kompresszoros klímaberendezések dolgát igencsak megnehezítik. Legtöbb esetben hatékonyabb lenne egy sokkal gazdaságosabb adiabatikus hűtőrendszer használata.

Miért nem annyira népszerű az adiabatikus hűtés hazánkban? Lehet, hogy még mindig mocsár-technológiaként van beskatulyázva? Talán ezért nem hiszik el, hogy képes a mai kor elvárásainak is megfelelni ez a rendszer?

4+1 előítélet, ami miatt nem használunk adiabatikus hűtést, pedig már rég nem probléma

Magas páratartalom

Igen, valóban, a hűtőberendezést elhagyó levegő páratartalma magas. De ez befújás után keveredik a benti levegővel, ezért az átlagos páratartalom csak kis mértékben emelkedik. Ez a magasabb páratartalmú levegő nem csak azért fontos, mert hűvösebb, hanem azért is, mert több hőenergiát tud felvenni. Egy gyártócsarnokban így sokkal hatékonyabban tudja a gépek által kibocsátott hőt is elnyelni. A bejutó friss levegő pedig kinyomja a már elhasznált, szennyezett levegőt, így javítva a levegő minőségét, hiszen itt nem újrakeringetett belső levegőről van szó, mint a hagyományos folyadékhűtős rendszerek esetén (2. ábra).

Legionella baktérium (3. ábra)

A mai napig veszélyt jelenthet minden olyan rendszerre, amely vizet keringtet vagy tárol, és nem figyelnek erre az kockázatra. Ezért például a Colt CoolStream adiabatikus hűtő esetén már a tervezésekor komoly hangsúlyt fektettek a biztonságra. A legionella szaporodását a langyos, pangó víz elősegíti, ezért a Cool-Stream folyamatosan figyeli a vízhőmérsékletet, és azonnal cseréli, ha melegszik. Az időzített szárítási ciklusok megakadályozzák, hogy az esetleges baktériumoknak legyen idejük szaporodni. Mivel a legionella baktérium csak vízcseppekben tud „utazni”, így a ventillátorok sebessége úgy van maximalizálva, hogy ne vízbeporlasztás történjen, hanem tényleges párolgás, vagyis még véletlenül sem juthatnak a légtérbe baktériumok. Ezek az óvintézkedések lehetővé tették, hogy a Colt CoolStream megkapja a VDI 6022 Német Egészségügyi Biztonsági minősítést.

Algásodás

A programozott folyamatos vízkeringetés, vízleeresztés és szárítási ciklusok biztosítják azt, hogy ne alakuljon ki algásodás működés közben.

Vízkő

A vízkőképződés erősen függ a helyi víz keménységétől. Ennek negatív hatása azonban könnyen kiküszöbölhető. A CoolStream berendezések például nagy beömlőnyílásokat használnak, hogy csökkentsék az esetleges lerakódás káros hatását. A vezérlés gondoskodik arról, hogy a vízpumpában se tudjon leülepedni a vízkő. Ha a helyi víz keménysége jelentős, akkor egy vízlágyító berendezés beépítése nyújthat megoldást. Természetesen, ha a berendezések nincsenek karbantartva, akkor a nedvesítő cellulóz panelek (4. ábra) idővel eltömődhetnek a vízkőtől, aminek köszönhetően a hatásfok csökken.

+1 Karbantartás

A CoolStream berendezések esetén (5. ábra) a higiéniai tisztítás is automatikusan történik a programozásnak köszönhetően. Évente kétszer kell karbantartani a gépeket, egy tavaszi üzembe helyezés és egy őszi ellenőrzés alkalmával. A cellulóz nedvesítő paneleket használattól függően tipikusan 2-4 évente érdemes cserélni.
Tehát megvizsgálva a tényeket, egy jól megtervezett, modern adiabatikus hűtőrendszer esetén nincs mitől tartanunk. Különösen, ha ez azt eredményezi, hogy alacsony költséggel nyáron is friss, hűvös levegő lesz üzemünkben, ipari csarnokunkban.

Szerkesztői megjegyzés: A Colt Hungária Kft. kérésére ismételjük a 2016. májusban megjelent cikket.

***
1. ábra.
2. ábra.
3. ábra.
4. ábra.
5. ábra.