[alcím: Beszabályozás a radiátorokon (Végponti hidraulikai nyomáskiegyenlítés családi-, és társasházakban a jobb energia-hatékonyságért)]

Az előző számban megjelent cikk folytatásaként egy lehetséges egyszerű megoldást taglalunk, vagyis a hőleadókon történő előbeállítást, beszabályozást.

Strangszabályozó nélküli rendszer (is) beszabályozható (1. ábra) előbeállítási funkcióval rendelkező radiátorszeleppel (2. ábra.). Ezen szelepekhez is léteznek ún. segédletek, silabuszok, tolókák, stb., a korrekt méretezésről nem is beszélve. Bár ez a legegyszerűbb (kivitelezők számára könnyebben elérhető), mégis megfelelő beszabályozást biztosít a radiátor teljesítményének megfelelő előbeállítási érték.

Vannak radiátorgyártók, akik már alapkivitelben ezen előbeállítási funkcióval rendelkező beépített szelepes radiátort kínálnak, ezáltal is megkönnyítve a későbbi beállítást, beszabályozást. Az előbeállítással rendelkező szelepekkel tökéletesíthető a rendszer, de egyértelmű megoldást a Dp szabályozással rendelkező szelep biztosít (3. ábra).

Bizonyára találkoztunk már olyan rendszerrel, ahol vannak alul-, és/vagy túlfűtött helyiségek. Egy családi ház fűtését nem kell megtervezni, vallja a kivitelezők egy része, majd „kiköbözik”, aztán feltesznek az ablakhossznak megfelelő radiátort, ha már szabályozni is szeretnék a fűtésüket, javasolják a termosztatikus radiátorszelepet is. Milyen következményei vannak, voltak az ilyen elgondolásból megvalósult épületeknek? Sípoló, fütyülő áramlási zajok a radiátorszelepeken (200 mbar (2mvo) feletti radiátorszelep nyomásesés esetén). Nagy mennyiségű hőhordozó közeget keringtetünk, feleslegesen. A beszabályozatlan torlókat, visszatérő szabályozó szelepeket (golyós csapokat) teljesen nyitva hagyják, ezáltal először a kazánhoz legközelebbi radiátor melegszik fel, majd szépen sorban a többi is. Ami azt eredményezheti, hogy az üzemszüneti vagy részterheléses üzemmódból a névleges teljesítményét lényegesen hosszabb idő alatt éri el a berendezés. Hideg időben alulfűtés, átmeneti időben túlfűtés (4. ábra) jellemzi.

Hiába a szuper kazán, szuper időjárásfüggő szabályozás, ha a rendszer beszabályozatlan.

Hogyan is működik ez? Például vegyünk egy egyszerű családi házat 2002-es építésű, fali kombi cirkó radiátoros fűtéssel.

Talán a legegyszerűbb rendszer, de a legnehezebb is beszabályozni. Jellemzően a beépített (fali)kazánok szivattyúi legnagyobb része még állandó fordulatszámú, esetleg kézzel állítható háromfokozatú. A radiátorok a legtöbb esetben golyóscsappal elzárhatók, ha már van termosztatikus radiátorszelep, az már fél siker. Talán eddig el sem lehet képzelni azt, hogy a nagy rendszerek nyomáskülönbség szabályozóinak hatékonysága átültethető kisebb rendszerekre, vagy akár egy-egy radiátorra, radiátorszelepre is (5. ábra). A megoldás tehát: radiátorszelep csere, vagy szelepbetét csere.

A hidraulikai nyomáskiegyenlített termosztátszelep működése röviden: az előbeállításnak megfelelő értékre határolja a fogyasztón (pl. fűtőtest) áthaladó térfogatáramot. Az előbeállítás értékének bonyolult méretezésére nincs szükség, csak az adott fogyasztónál igényelt térfogatáramot kell ismerni. Egyszer kell a megfelelő térfogatáramot az adott fogyasztónál beállítani, a továbbiakban a szelep szabályozza az áthaladó közegmennyiséget.

Ilyen módon a rendszer hidraulikai kiegyensúlyozása nagyon egyszerűvé válik.

Ha beállítunk egy térfogatáramot, pl. 60 l/h-t, az akkor is annyi lesz, ha a rendszer többi radiátora hőmérsékletelérés miatt már lezárt.

Ez esetben a régi rendszereknél az utolsó radiátoron fog átmenni a szivattyú térfogatáramának legnagyobb része, a többi pedig a zárt(!) radiátorszelepeken, ezáltal is túlfűtést okozva. Emlékeztetőül: 1 °C fűtési hőmérséklet emelése vagy csökkentése 6% energiatöbbletet vagy energiamegtakarítást eredményez.

Az automatikus hidraulikai kiegyensúlyozás előnyei:

• automatikus alkalmazkodás a különböző üzemállapotokhoz,
• mérsékelt méretezési és tervezési munkaráfordítás,
• alacsonyabb kivitelezési költségek,
• a strang szerelvények mennyiségének csökkentése költségmegtakarítást tesz lehetővé,
• a hidraulikai egyensúly megmarad további hőleadók/berendezésrészek hozzá-, illetve lekapcsolása esetén is,
• a berendezés bővítése semmilyen befolyással nem lesz a már korábban beszabályozott hőleadókra,
• a berendezés már a kivitelezés során lépcsőzetesen üzembe helyezhető,
• a nagyhatékonyságú szivattyúk minden üzemállapotnál hatékonyan működnek,
• kondenzációs kazánok esetében a kondenzáció optimálisan kihasználható.

Megéri?

Az Oventrop, mint prémium szelepgyártó, az 1999 óta gyártott szelepházába is integrálni tudja a legújabb műszaki megoldást. Egy egyszerű szelepbetét cseréjével, rendszernyomás alatt egy speciális eszköz segítségével (ürítés, feltöltés és légtelenítés alkalmazása nélkül) 3-5 perc alatt korszerűsíthető egy radiátor. Ez családi háznál, szelepbetét cserével: 5-6 radiátor esetén 70-90 ezer forintba kerül. Akár 15% fűtési energia megtakarítás is elérhető ilyen módon.

Összefoglalás

Állami támogatás nélkül a legolcsóbb és leggyorsabban realizálható megtakarítás a fűtési rendszerek beszabályozása. Ha nincs rá más lehetőség, akkor hidraulikus nyomáskiegyenlítésű szelepekkel, szelepbetétekkel kell a beszabályozást megoldani. Már nem csak radiátorhoz, hanem padlófűtési osztókba, törülköző szárítós csőradiátorok exkluzív szerelvényeibe is beépíthetők ezek a termékek, azáltal biztosítva a családi házak, társasházak, közintézmények energiatakarékos üzemvitelét. A 2017-es Hungarotherm nagydíjas termék videója megtekinthető a https://www.oventrop.com/de-DE/aktuelles/videos címen vagy a melléklet QR kód segítségével.