belépés / regisztráció
2019. november 15. péntek
Aktuális lapszám

Mérföldkő a rendszerek beszabályozásában I.

(alcím: Végponti hidraulikai nyomáskiegyenlítés családi és társasházakban a jobb energia-hatékonyságért – alapok)

Bizonyára sokat hallottunk már a hidraulikus nyomáskiegyenlítésről, de azt tudjuk, hogy ez miért is szükséges? Hogyan célszerű használni? Mi az előnye? Megéri egyáltalán?

 

Adott egy kétcsöves fűtési rendszer azonos teljesítményű hőleadókkal, de strangszabályozók nélkül (1.ábra). Mi történik akkor, ha nincs strangszabályozó (családiház, társasház), vagy van, de minden strangszabályozó teljesen nyitva van. Nyilvánvaló, hogy a szivattyúhoz legközelebbi radiátoron fog a legnagyobb térfogatáram átmenni (legkisebb ellenállású kör). A számokból is kitűnik, hogy ez esetben a legkisebb ellenállású körön több mint négyszer annyi térfogatáram lesz, mint szükséges, ami viszont a „legtávolabbiból” hiányozni fog. Látszik is, hogy a legnagyobb ellenállású (mértékadó), radiátoron a kívánt térfogatáram egynegyede realizálódik.

A rendszer korrekt működtetésére több lehetőség is van. Első és legegyszerűbb megoldás a strangszabályozók beépítése, beállítása (2. ábra), az előbeállítási funkcióval rendelkező radiátorszelep beállítása (3. ábra), illetve a radiátor visszatérő csonkjára „épített” torlók fojtása (4. ábra).

A megvalósításban azonban problémák adódhatnak. Például: strangszabályozó van, de mindegyik teljesen nyitva van, vagy nem mérhető, ellenőrizhető a beállítási érték, vagy olyan helyen van beépítve, ahol nem elérhető (bezárt tároló, a szomszéd pincéje stb.), a radiátorszelep nem termosztatikus, nemhogy még előbeállítási funkcióval rendelkezne vagy torló nincs, helyette csak egy golyóscsap van. Mondhatnánk azt is, hogy a lehetőségek tárházát kimerítettük. Ilyenkor lenne szükség átalakításra, korszerűsítésre. Ehelyett azonban a szivattyú cseréjet szoktuk választani, mondván: „valószínűleg azért nem ér el a végére a térfogatáram, mert kicsi a szivattyú”, ahelyett, hogy beszabályoznánk rendszereinket. E nélkül azonban bekövetkezhet az, hogy a rendszer az üzemszüneti vagy részterheléses üzemmódból a névleges teljesítményét lényegesen hosszabb idő alatt éri el, továbbá hideg időben, illetve átmeneti időben is túlfűtés jelentkezik.

Melyek is a beszabályozás lépései (5. ábra)?

A felújítás esetén rendelkezésre álló adatok nagyon kevésnek bizonyulnak, de még mindig jobb egy 15-40 éves tervrajz, mint a semmi. Nyilvánvaló, hogy az idő elteltével sok minden változott, változhatott. Új hőleadók, akár eltérő anyagminőségű radiátorok, csővezeték szakaszok kerülhettek a rendszerbe, a legtöbb esetben nem lehet nyomon követni.

Ha létezik tervrajz, vagy eredetileg is strangos elrendezésű (azaz függőleges vagy vízszintes) a rendszerünk, jóval egyszerűbb dolgunk van. Ilyen esetben a térfogatáram korlátozók beépítése megoldást kínálhat és a berendezés szabályozhatóvá, illetve kézbentarthatóvá tehető (6. ábra).

Vannak azonban egyéb esetek is, amikor nincs más megoldás mint a hőleadókon beállítható hidraulikai nyomáskiegyenlítés. Következő cikkünket ezzel a témával folytatjuk. Folytatjuk

Németh Roland
épületgépész mérnök

A szerzõ egyéb cikkei:

  Mérföldkő a rendszerek beszabályozásában II.
  Mérföldkő a rendszerek beszabályozásában II.
  Mérföldkő a rendszerek beszabályozásában I.
  Egycsöves fűtési rendszerek szabályozhatóvá tétele Oventrop háromjáratú szeleppel szerelve

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam