belépés / regisztráció
2020. december 3. csütörtök
Aktuális lapszám

Melegvíz-tároló választási praktikák

Családi házak, illetve nagyobb méretű társasházi lakások esetén még mindig a tárolós rendszerek nyújtják a legmagasabb melegvízkomfortot. Persze ennek – beruházás és üzemeltetés szempontjából is – magasabb költségvonzata van, de takarékos használattal és innovatív gyártói ötletekkel gazdaságosabbá tehető, és a maximumot nyújtja.

 

A vízmelegítő berendezések gazdaságossága az energiafogyasztás mellett a szükséges melegvízmennyiségtől, a vízelvételi időtartamtól és annak hőmérsékletétől is függ, ugyanis ezek a jellemzők alapjaiban határozzák meg a helyes melegvíz-ellátás kiválasztását. A tulajdonképpeni tervezés előtt tehát a háztartás napi melegvíz-szükségletét kell először meghatározni, ami a háztartásban élő személyek számától és szokásaitól, valamint a szaniter berendezések fajtájától, illetve számától függ. Könnyen belátható, hogy a különböző fogyasztási helyek követelményeihez eltérő hőmérsékletű vízre van szükség. Ráadásul a fogyasztási helyekkel szembeni igény nagyon eltérő: vagy gyakran, de kis mennyiséget, vagy ritkán, de nagy mennyiséget kell szolgáltatniuk. Ezért tehát minden esetben érdemes összehangolni a melegvíz-előállítást a fogyasztási hellyel szembeni tényleges igénnyel.

A jelenleg érvényes európai rendeletek, amelyek az energiafelhasználás csökkentése érdekében születtek, manapság olyan tervezést írnak elő, ahol az épületek energiaszükséglete egyre kevesebb. Ez a kezdeményezés ahhoz vezetett, hogy manapság már egyre alacsonyabb a fűtési teljesítmény igény, így az első és egyben legfontosabb „ökölszabály”, hogy az indirekt fűtésű melegvíz-tároló hőleadó felületének (csőkígyójának) teljesítménye nagyobb, de legalább akkora legyen, mint az utánfűtő hőtermelő névleges teljesítményének maximuma. Nem kell különösebben mélyebbre ásni ennek fizikai hátterében, ugyanis megfelelő méretű hőleadó felület hiányában az utánfűtő készülék túlmelegszik és leáll (ilyen a modulációs üzemre képtelen hőtermelő, pl.: a Scroll kompresszoros fűtési hőszivattyú). Gázüzemű fali készülékek esetén annyiban egyszerűbb a helyzet, hogy az égő modulációja – bizonyos határig – képes kompenzálni a tartály felmelegedéséből adódó csökkenő hőfelvételt, szerencsésebb adottság viszont az, ha a gázüzemű tüzelőberendezésen belül külön paraméterezhető a tároló-fűtő teljesítmény, valamint a töltőüzem előremenő maximális fűtővíz hőmérséklete. Hagyományos működésű készülékeknél a tároló-töltés kezdetekor a fűtési hőtermelő parancsolt értéke a szoftver által engedélyezett legnagyobb hőmérséklet, amely a tároló-töltési ciklus alatt, a vízelvétel nélküli folyamatos felmelegedés és a tároló csőkígyójának felületén kialakuló alacsonyabb hőleadás, illetve az égő modulációjának következtében egyre jobban csökken. Ennek a folyamatnak csak az alsó modulációs határ szab gátat, ezért a tároló-feltöltés folyamatosságát alapvetően ez a készülék-specifikus tényező határozza meg. Nagyon nagy hátrány tehát, hogy a fűtési előremenő parancsolt értéke a tároló-töltési ciklus alatt egy fix érték, így a töltési ciklus végén – a modulációs intervallumon belül – ki/bekapcsolva fejeződik be a tároló felfűtése a kívánt melegvíz hőmérsékletre. Számos kondenzációs készülék azonban pont erre a jelenségre ad tökéletes megoldást úgy, hogy egy speciális funkció felhasználásával tökéletesen optimalizálja a használati-melegvíz felfűtését. Ezeknél a berendezéseknél az NTC érzékelővel ellátott tároló- töltés során az előremenő kívánt értéke a tároló hőmérsékletének kívánt értékéből és egy fix hőfokkülönbségből (pl.: + 15K) adódik.

Például:

Tároló hőmérséklet kívánt értéke: 50 °C
Előremenő kívánt értéke: 65 °C (50 °C + 15 K)

Ez azt jelenti, hogy a tényleges tároló-töltő hőmérséklet a kívánt és beállított tároló hőmérséklettől függ, így tároló- töltő üzem alatt is lehetséges a kondenzációs üzemmód. Fali fűtési hőtermelővel kombinált használati melegvíz- tároló esetén – a fűtőkészülék működési módjától függetlenül, illetve a legnagyobb és a tartós melegvíz-hozam mellett – gyakran azt is meg kell adni, hogy mennyi ideig tart a kifogyasztott HMV-tároló visszafűtése az előre beállított melegvíz-hőmérsékletre.

(Képlet)

V = a tároló térfogata, l
c = 4 kJ/l·K (a víz hőkapacitása)
TW = melegvíz-hőmérséklet, °C
TK = hidegvíz-hőmérséklet, °C
P = utánfűtő hőtermelő HMV teljesítménye

Természetesen ez az idő akkor a legrövidebb, ha minél magasabb a használati melegvíz-tároló visszafűtésére (pl.: 60 °C) fordítható gázkészülék-teljesítmény, viszont csak ezért a szempontért még nem tanácsos az utánfűtő hőtermelőt túlméretezni. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért mindezt két konkrét példával szemléltetjük:

(Képlet)

Amennyiben a tároló rendszerű melegvíz-készítő berendezést nem kell állandóan átfolyó rendszerben működtetni, akkor kisebb utánfűtő gázkészülék teljesítmény is választható, amelynek előnye, hogy a hőtermelő alacsonyabb modulációs égő teljesítménye jobban illeszthető a lakóépület adott pillanatban szükséges fűtési hőigényeinek kiszolgálására. Ráadásul, a kisebb névleges teljesítményű gázkészülék a használati melegvíz-tároló felfűtését is egyenletesebb égőüzemmel, ideális esetben az égő gyakori ki/bekapcsolgatása nélkül tudja ellátni. Természetesen átfolyó rendszerben a nagyobb teljesítményű hőközpont „győz”, de ha azt is tudjuk, hogy egy adott alkalommal maximálisan hány fokos és milyen mennyiségű használati melegvízre van szükség, nagyot nem hibázhatunk. Ennek kiszámítására az alábbi képlet szolgál:

(Képlet)

TK = hidegvíz-hőmérséklet, °C
TW = melegvíz-hőmérséklet, °C
TM = kevert víz-hőmérséklet, °C
VW = tároló térfogat, l
VM = kevert vízmennyiség, l

Miközben tehát a fűtési hőigény általánosságban csökken, változatlanul emelkedik a melegvíz-készítésre fordítandó energiaszükséglet: ez különösen a különböző fürdőszobai masszázs kádak és wellness zuhanyok esetén igaz, amelyek gyakran magas követelményeket támasztanak a melegvíz-komfort terén. Ahhoz, hogy a melegvízkészítéshez szükséges hőteljesítmény biztosítható legyen, ilyenkor mégis nagyobb teljesítményű fűtő készülékeket kell választani, hogy kielégítő módon valósulhasson meg a teljesítményigény lefedése. Mindenképp ügyelnünk kell azonban arra, hogy ezzel a felesleges túlméretezést is elkerülhessük, valamint hogy a külső melegvíztároló melegvíz-komfortját a hőmérsékletingadozások kapcsán tovább növeljük, úgy kell a tárolót kialakítani, hogy a tároló hőfoka éppen néhány perccel a tároló töltésének befejezése után érje el a kívánt értéket. Ehhez arra van szükség, hogy már a kívánt tároló-hőmérséklet elérése előtt lekapcsoljon a tároló-töltés. A lekapcsolási és a kívánt hőmérsékleti érték közötti különbség a rendszer felépítésétől függ. Modern készülékeknél minden hibatörlés és a hálózati kapcsoló ki/bekapcsolása után az első öt tároló-töltési előnykapcsolás során a tároló számára az alábbi elv szerint határozódik meg egy optimális érték: az elektronika az égő lekapcsolását követően 5 perccel megméri a tároló hőmérsékletét és összehasonlítja a beállított kívánt értékkel. Ezután már egy új kívánt értékkel számol a következő tároló-töltésre. Ehhez a beállított és kívánt tároló hőmérsékleti értékből (az égő lekapcsolását követő 5 percben) le kell vonni a tároló kívánt és tényleges különbségi értékének 2/3-át.

Például:

Beállított tároló kívánt érték: 60 °C
Tároló tényleges érték (5 perc elteltével): 63 °C
Hőmérséklet különbség: 3 K
Új, kívánt hőmérsékleti érték a tárolóban: 58 °C (60 – 3 2/3-a)

FöRDőS NORBERT
termékmenedzser
Vaillant Saunier Duval Kft. - Vaillant Brand

A szerzõ egyéb cikkei:

  Vaillant recoVAIR légtechnikai rendszerek
  Az EVI elv használata szondás rendszerű hőszivattyúkban
  Moduláris felépítésű hőszivattyús rendszerek
  Geotermikus hőhasznosítás magasabb hatásfokkal
  Élet az ErP után
  HMV készítési 1 x 1: egyszerű képletek gyakorlati szemszögből

A szerzõ összes korábbi cikke >>

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam