belépés / regisztráció
2020. december 1. kedd
Aktuális lapszám

Melegvíz-készítés beépített tárolós, illetve külső tárolóval szerelt kondenzációs gázkészülékek esetén

Gázkészülékekkel többféle módon készíthetünk melegvizet. A melegvíz-készítési módok között az egyik leggyakoribb, még ma is közkedvelt mód az átfolyós melegvíz-készítés. Kedvező ára és kis mérete tette népszerűvé.

 

Az átfolyós melegvíz-készítés az egyidejű használati szokásokat nem viseli el, használata során jelentős melegvíz komfort csökkenés tapasztalható. A komfort növelésére születtek meg a hőközponti elrendezések, ahol a tároló méret már széles határok között volt változtatható. Az ilyen elrendezések jelentős komfort növekedése jelentős méretbeli változásokat is hozott.

A magyar piacon a 2000-es évek elején jelentek meg a beépített tárolós fali kazánok. Ez az akkori választékban kapható külső tárolós hőközpontokhoz képest páratlan kompaktságot eredményezett. Ez a kompaktság azóta sok hívet és sok bírálót szerzett a technológiának. Ezeket a pozitív és negatív gondolatokat némi tárgyilagossággal helyezzük most új megvilágításba!

Érvek a beépített tárolós kazánok mellett:

  • Az elektromos tárolókhoz képest gyorsabbak, és időbeni függetlenséget biztosítanak („éjszakai áram”).
  • Egy átfolyós kombi készülékhez viszonyítva több melegvizet szolgáltatnak, és jobban elviselik az egyidejűséget.
  • Egy új építésű ingatlan négyzetméterenkénti ára – persze kategóriától függően – 300.000-400.000,- Ft-ba is kerülhet. Több csapoló használata esetén célszerű tárolót alkalmazni. Ha a tároló a földön áll, kb. 1 m2 felületet foglal el, tehát a hőközpont árához nyugodtan hozzáadhatjuk a m2 árát is. Ezért egy beépített tárolós készülék olcsóbb, mint egy hagyományos hőközpont.

Ellenérvek a beépített tárolós kazánok esetén:

  • A tároló mérete nem változtatható (az előzetes igények pontos felmérésére van szükség).
  • Szolár rendszer csatlakoztatásához előtéttárolóra van szükség, elveszik a kis helyigényből származó előny.

Melegvíz-komfort:

Egy tárolós készülék melegvíz komfortjának meghatározásához nem feltétlenül elegendő a l/perc adatok ellenőrzése. Az egyidejűségek elviseléséről, a kazán rugalmasságáról jó tájékoztatást ad az ún. NL szám. Az NL szám meghatározza, hogy hány darab, 3-5 személy által lakott, egy normál fürdőkáddal és két másik csapolási hellyel rendelkező lakás látható el melegvízzel. Az NL értékét a DIN 4708 szerint tSp = 60 °C, tz = 45 °C, tK = 10 °C estén és max. átviteli teljesítmény alapján állapították meg.

Ahol:
tSp-tároló hőmérséklet,
tz- melegvíz előremenő hőmérséklet,
tK-hidegvíz hőmérséklet.

Van tehát egy korrekt mérőszámunk, amivel a gyártók által rendelkezésre bocsátott műszaki adatok alapján kiválaszthatjuk a megfelelő gázkészüléket. Nézzünk egy példát az adatmegadásra: Beépített tárolós kazán NL száma: 1,4 tehát egy ilyen tárolóval rendelkező hőközpont, 1,4 lakást tud ellátni, de reálisabb meghatározással ez a tároló (1,4x3,5=4,9 fő) kb. 5 fő számára tud megfelelő komfortszintet biztosítani.

A fali hőközpontok

A készülékeket a beépített tároló típusok alapján is megkülönböztethetjük. A piacon két fő elv szerint készült kazánt találhatunk. A tárolók típusa szerint ismerünk rétegtárolóval, vagy hagyományos csőkígyóval szerelt változatokat is.

  1. Kondenzációs gázkazán beépített tárolóval (csőkígyós tárolóval szerelt)
    A csőkígyós hőcserélővel szerelt készülékek voltaképp egy klasszikus hőközpont összegyúrásából jönnek létre, ahol a kazán rész változatlan marad, a tároló pedig a földről felkerülve, kicsinyített méretben a kazán mellé kerül, azzal egy burkolatba. Ezek a készülékek 40-70 liter közötti változatban kaphatók, és jellemzőjük a szélesebb kialakítás. Felszerelt és feltöltött állapotban tömegük a jelentősnek mondható 100 kg felettit is elérheti. Példaként egy 48 literes tárolóval szerelt 30 kW-os kazán melegvíz mennyisége 16,5 l/perc.
  2. Rétegtöltésű tárolóval szerelt kondenzációs hőközpont
    A rétegtöltésű tárolóval szerelt kondenzációs gázkészülékek az előbbiekkel ellentétben inkább egy kombi kazánra hasonlítanak, ahol a melegvíz-termeléshez külön egységre már nincs szükség, hiszen az egy lemezes hőcserélőben már elkészült. A tárolóra tulajdonképpen az elkészített melegvíz tárolása miatt van szükség. A rétegtárolós készülékben tehát a fűtési szivattyú mellett még egy tároló töltő szivattyú is szükséges (ábra). A tároló ezekben a készülékekben általában a gázkazán rész mögött található, és mivel ezek a tárolós rendszerek kisebb vízmennyiséget tárolnak, teljes súlyuk 20-25%-kal kevesebb. Egy, az előzőhöz hasonló teljesítményű, de rétegtárolóval szerelt modell melegvíz teljesítménye 21 l/perc.

A rétegtárolók nemcsak teljesítményükkel, de a rendelkezésre állási idő rövidségével is kitűnnek. Mivel a melegvíz „csak” rétegződik a tárolóban, elegendő mennyiségű, használható hőmérsékletű víz a tároló töltést követően mintegy 5 perc múlva már elérhető. Csőkígyós társaival szemben ez kb. feleannyi időt jelent.

A beépített tárolós kondenzációs kazánok melegvíz-készítési képességei, komfortfokozatai egy jól megválasztott típus és feladat esetén megfelelő alternatívát nyújtanak külső tárolós változataikkal szemben, viszont nem mindenhatóak, ezért választásuk esetén körültekintően kell eljárni. Ha az igények tisztán láthatók, hosszú távú kényelmes és takarékos készülékkel gazdagodhatunk.

***

Ábra. Condens 7000 WT működési elve

ARANYOSI MIKLóS
okl. gépészmérnök

A szerzõ egyéb cikkei:

  Utánkapcsolt hőcserélős készülékek

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam