belépés / regisztráció
2020. november 24. kedd
Aktuális lapszám

Megújuló energia alkalmazásának helyzete 2015 elején

Azt gondolom, hogy cikket akkor írjon valaki, ha valami pozitív, vagy a jövő szempontjából előrevivő információja van és ezt a szakma tudomására akarja hozni. Őszintén bevallom, hogy ennek ma nem tudok maradéktalanul megfelelni, de ennek ellenére megpróbálom megfogalmazni az aktuális gondolataimat, mert sajnos nem tudjuk elégszer felemelni a szavunkat a megújuló energiák érdekében.

Áttekintettem az elmúlt két évben (2013-2014) megjelent cikkeimet és azt tapasztaltam, hogy sok mindenről szó esett, ami szakmailag fontos volt:

„Passzív házba integrált hőszivattyús és napkollektoros rendszerek monitoring eredményei”, „Innovációs eredmények a hőszivattyús rendszereknél”, „CONSTRUMARENEO tükrében a megújuló energiákról”, „Geotermikus Energia – Hőszivattyúzás” című könyv (amely a Magyar Mérnöki Kamaránál rendelhető meg) megírása társszerzőként.

Ha ezt nézem, akkor elégedett is lehetnék, hiszen a szakterület néhány élenjáró vállalkozása a maguk területén európai színvonalra fejlődött, a többnyire import termékeket megfelelő minőségben képesek rendszerbe állítani. E mellett megindult a hazai hőszivattyú gyártása, még ha csak kis darabszámmal, egyedi projektek kivitelezéséhez is. Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy ezek a piacvezető vállalkozások kapacitásuk töredékét tudják csak kihasználni, mivel a megújuló energia rendszerek, döntően a napelemek, napkollektorok és hőszivattyúk iránt a társadalmi igény továbbra is csekély. Illetve igény lenne, de a fizetőképes kereslet nagyobb volumenben hiányzik, vagy hektikusan változik egy-egy kormányzati intézkedés hatására. A vállalkozásoknak pedig ehhez nagyon nehéz alkalmazkodniuk.

Nézzünk meg néhány befolyásoló tényezőt a megújuló energiák piacának szempontjából!

A hazai kereteket a „Megújuló Energia Nemzeti Cselekvési terv 2020” (NCST) szabja meg, amely most éppen átdolgozás alatt van. Ezen azt kell érteni, hogy folyamatosan változnak (többnyire csökkennek) azok a célszámok, amelyek 2010-ben még nagyon ambiciózusak voltak. Gondoljunk csak a hőszivattyúk 0.25 PJ-ról, 5,99 PJ-ra történő hőenergia termelés növelésére 2020-ig! Ez a cél egy intenzív gyártási, műszaki fejlesztési, oktatási és piac szabályozási folyamatot igényelne, de ebből jórészt csak a szakmai felkészültség részbeni fejlődése valósult meg. A támogató kormányzati szándék hiányzik, aminek aktuális példája a napokban nyilvánosságra került megújuló energiát hasznosító termékekre is vonatkozó termékdíj szabályozása. Ezzel az intézkedéssel leginkább az a baj, hogy azt üzeni a piacnak, hogy semmilyen pozitív elbírálásban nem részesíti a megújuló energia szektort.

A megújuló energiák hazai alkalmazásának elterjesztésében, mint szervezetnek, a Nemzeti Megújuló Energia Platformnak (MEP) lenne meghatározó szerepe, mivel az összes megújulós szakmai szövetség képviselteti magát benne, általam a MAHŐSZ is. A MEP megpróbálta a minisztériumokkal kötött együttműködési megállapodásokon keresztül befolyásolni a szakterületeket érintő törvényi szabályozások előkészítését, de csak részsikereket értünk el. Látni kell, hogy az energiapolitika rendkívül összetett rendszerében, a folyamatosan változó nemzetközi helyzet mellett a hazai megújuló energia szakterület érdekérvényesítésének mozgástere nagyon szűk.

A hazai energiapiacot az elmúlt években a „rezsicsökkentés” politikája alapvetően befolyásolta, és minden egyéb pozitív hatását elismerve az világosan látható, hogy a megújuló energiapiacot negatívan befolyásolta. Amit korábban elértünk megtakarításokban, azt az intézkedések „kioltották” és a megtérülési idők ismét megnövekedtek. Ezért azt javasolhatom, hogy a jövőben más szemléletet próbáljunk a megrendelőink felé közvetíteni. Ne a megtérülési időket vizsgálják, hanem mint befektetésre tekintsenek a megújuló rendszerekre, amelyekkel egy modernebb, az ingatlan értékét növelő, a mai banki kamatoknál jobb hozamot tudnak elérni és 20-30 év távlatában egy „kvázi energiafüggetlenséget” tudnak biztosítani környezetüknek. Ezzel pedig kiszámíthatóbbak lesznek az energiaköltségek.

Összefoglalva: a megújuló energia szakterületének piaci környezete továbbra is komoly kihívásokat jelent a szakemberek és vállalkozások számára, de ezt már megszoktuk. További innovatív megoldásokkal, hatékonyabb érdekképviseletekkel talán van esély arra, hogy a most induló újabb EU fejlesztési programokkal 2020-ig sikerül a megújulós NCST célszámait legalább megközelíteni. Ehhez kívánok mindenkinek az év elején egészséget, kitartást és hatékonyabb összefogást!

***

1. ábra. Napelem egy budaörsi családi házon

DR. ÁDáM BéLA
ügyvezető, HGD Kft
alapító elnök, Mahősz

A szerzõ egyéb cikkei:

  Aktualitások a magyar hőszivattyús szakterületen
  Hőszivattyús szakmai konferencia 2016
  Hőszivattyús helyzetkép 2016 októberében
  A Construma-Reneo 2014 tükrében a megújuló energiákról
  A hőszivattyús technológia hazai alkalmazásának „eredményei” 2012-ben

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam