belépés / regisztráció
2020. november 30. hétfő
Aktuális lapszám

Meglévő gyártócsarnok utólagos hűtésének, szellőztetésének megoldása

Sokszor fordul elő, hogy egy korábban épült csarnok nem felel meg a mai kor elvárásainak. Ez több ok miatt lehetséges.A csarnok eredeti kialakítása nem megfelelő, vagy új technológiát, berendezést telepítenek, amely többlet hőt bocsájt ki. Előfordul az is, hogy a tervezés során egyszerűen nem gondoltak a megfelelő szellőztetésre, illetve hűtésre. A következőkben egy konkrét példán keresztül bemutatunk egy lehetséges megoldást.

 

Egy meglévő, működő csarnok utólagos hűtését kell megoldani. A feladat nehézsége: a helyszínen darupályák működnek, ezek jelentősen korlátozzák a légcsatornák alkalmazását, továbbá a meglévő technológiai vezetékek a fal mellett is nehezítik az oldalfal megnyitását, természetes szellőztetők beépítését.

Először is fel kell mérni a csarnok adottságait:

Csarnok hossza 78 m Belső hőterhelés 640 kW
Csarnok szélessége 51 m Külső hőterhelés 160 kW
Átlagos belmagasság 12 m Teljes hőterhelés 800 kW
Alapterület 3978 m2 Fajlagos hőterhelés 16,8 W/m3
Légtérfogat 47736 m3    

Az alapadatok felvétele után ki kell választani, hogy milyen módszerrel kívánjuk lehűteni a csarnokot. A tervezési paramétereink a következőek voltak: 32 °C-os külső számítási hőmérséklet és 40%-os páratartalom esetén a célunk 28 °C-os belső hőmérséklet elérése volt.

Több szempontot is figyelembe véve az adiabatikus hűtésre esett a választásunk. Ezt a tetőn elhelyezett CoolStream berendezésekkel valósítottunk meg. A lehűtött levegőt először előszigetelt légcsatornával levittük a befújási magasságba a fal mentén, illetve a darupályák között. Ezután textil légcsatornák segítségével a tartózkodási zónáknál egyenletesen eloszlattuk. A befújt többletlevegőt a tetőn elhelyezett zsalus szellőztetőkön keresztül segédenergia nélkül, természetes úton engedtük ki (1., 2. ábra).

Az előzetes kalkulációk szerint 174 000 m3/h légmennyiséget viszünk be a csarnokba. Ez azon felül, hogy biztosítja a tervezett 28 °C-os hőmérsékletet, még friss levegővel is ellátja a csarnokot. Ehhez, esetünkben, 8 db CoolStream 16F berendezésre volt szükség.

A 3. ábrán a belső hőmérséklet alakulását látjuk a legmelegebb kánikulai napon, amikor a külső hőmérséklet eléri a 36 °C-ot.

A rendszer kiválasztásnál a hatékonyság mellett a gazdaságosság is fontos szempont. Ennek megfelelően hatékonysági számításokat is végzünk annak érdekében, hogy teljesebb képet kapjunk.

Az elmúlt 10 év statisztikai adatait és a napi hőingást figyelembe véve ki lehet számolni, hogy átlagosan mikor mennyi hűtési igény jelentkezik egy év folyamán (budapesti adatokkal számolva). Összehasonlításként megnéztük, hogy egy azonos teljesítményű folyadékhűtős légkezelős rendszer mennyi energiát fogyaszt azonos körülmények között. CoolStream rendszer energiafelhasználása egy év alatt (4. ábra). Átlagos energiafelhasználás óránként: 5 EUR/h. Éves energia- és víz-felhasználás költsége jelen adiabatikus rendszer esetén: 20 000 EUR.

Azonos teljesítményű folyadékhűtős légkezelő felvett teljesítménye ∼150 kW. Azonos hőmérsékleti körülmények között ebben az esetben az éves fogyasztás hozzávetőlegesen: 580 000 kWh/év lenne, ami nagyjából 100 000 EUR/év (5. ábra). A fenti számok természetesen a használat mértékében változhatnak, azonban nagyságrendileg kiválóan mutatják a két rendszer közötti különbséget.

***

1. ábra.
2. ábra.
3. ábra.
4. ábra.
5. ábra.

Soós Géza

A szerzõ egyéb cikkei:

  Mi akadályoz meg bennünket az adiabatikus hűtés használatában?
  Mi akadályoz meg bennünket az adiabatikus hűtés használatában?
  Adiabatikus hűtés a gyakorlatban

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam