belépés / regisztráció
2020. december 3. csütörtök
Aktuális lapszám

Közintézmények energetikai helyzete Magyarországon

Európa és így Magyarország energiapolitikájában és klímapolitikájában egyre nagyobb szerepet kap az épületenergetika. Ez annak is köszönhető, hogy az épületek energiafelhasználása az összes energia felhasználás négytizedét teszi ki Európában. Az energiafelhasználás csökkentése, a javuló épületenergetikai hatékonyság egyrészt hozzájárul az energiapolitikai célok eléréséhez, másrészt az éghajlatvédelemhez is, hiszen csökkenő üvegházhatású gáz kibocsátást von maga után.

 

A pontos és kiszámítható szakpolitikai tervezéshez elengedhetetlen ismerni a költségvetési szervek kezelésében álló, közfeladat ellátásban résztvevő (középület) állomány összetételét és energiafelhasználási jellemzőit. Ennek ismeretében lehet megtervezni, hogy mely energiahatékonysági beruházások lennének kívánatosak a szakpolitikai célok optimális elérése érdekében.

Ebben a szellemben kapta a megbízást a Magyar Mérnöki Kamara az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.-től és ebben a szellemben kapcsolódott be a munkába több mint 100 mérnök is. A megbízás tárgya a kiválasztott középületek vizsgálata az épület állagának és energiafelhasználásának elemzése, az ésszerű megtakarítási lehetőségek feltárása és az ezt követő intézkedések megalapozása.

A projekt célja, hogy a 2014–2020- as programozási időszak megnyílására olyan támogatási eszközök és konstrukciók álljanak készen, amelyek a közszféra valós igényeit szolgálják. A feladat részeként elkészüljön az érintett épületek felmérése alapján a felújítások hatékonysági rangsora, valamint a 2014–2020-as évekre a vonatkozó fejlesztési program. A feladat során lehetőség szerint tipizálható épületegyüttesek kerüljenek meghatározásra, amelyek energetikai adottságaik alapján egy-egy jól meghatározott „korszerűsítési” csoportba kerülhetnek. A vizsgálat célja az energetikai fejlesztés, ezért az épületekben történő vizsgálatok, a megoldási javaslatok kidolgozása ezen cél érdekében történik.

A projekt során 100 középületet vizsgáltunk az ország területén.

A vizsgált közintézmények területi megoszlására mondható, hogy valamivel több, mint egyharmada Budapest és Pest megye területére esett (1. ábra). A vizsgált középületeket funkció szerint is osztályozhatjuk. Ez alapján az épületeket hét csoportba soroltuk (2. ábra).

Mintaprojekt

Ahhoz, hogy az ország területén a projekten dolgozó szakemberek, mérnökök egységes munkát végezzenek, amely alkalmas az egyértelmű feldolgozásra és kiértékelésre, szükség volt egy mintaprojekt kidolgozására. Milyen legyen ez a mintaprojekt? Ha túl egyszerű a kiválasztott középület, akkor esetleg nem lesz általános és nem segíti a feladat egyértelmű megoldását. Választottunk egy budapesti, több különböző egészségügyi funkcióval rendelkező és több épületből álló kórházi területet.

A mintaprojektet mérnöki csapatunkkal és Nagy Gyula (MMK Épületgépészeti tagozati elnök) mérnök csapatával közösen dolgoztuk ki. A mintaépület felmérése, tanúsítása, audit készítése az alapja az épületenergetikai akciótervnek. A bejárások célja az akciótervekhez és az auditokhoz szükséges adatok begyűjtése a helyszínen. Az épületenergetikai bejárásokat és a kiértékelést kamarai tagsággal és épületenergetikai auditor végzettséggel rendelkezők végezték el.

Az energetikai állapotfelmérés során az épületek, építmények és gépészeti, energetikai berendezések állapot- és állagfelmérése valamint statikai véleményezése történt. Az állapotfelmérés készítése során veszteségfeltáró vizsgálatokat kellett lefolytatni (az épület fizikai jellemzőinek vizsgálata, gépészeti berendezések gazdaságossági vizsgálata, villamos- és földgázenergia-fogyasztó berendezések korszerűsége, meddőenergia gazdálkodás stb.), amelyből egyértelműen kiderülhetett, hogy mi okozza az energiaveszteséget, valamint hogyan lehet az energiafelhasználást és ezzel együtt az energiaköltségeket csökkenteni.

Az energetikai állapotfelmérés során meg kellett határozni a vizsgálandó épületek belső környezeti követelményeit. Felmérési feladat a rendelkezésre álló tervdokumentáció összegyűjtése, tervdokumentáció hiányában az épület energetikai és gépészeti rendszereinek felmérése. Feldolgoztuk a közüzemi, illetve üzemeltetési és karbantartási szerződéseket, energiafogyasztási adatokat a megelőző 3 évre vonatkozóan. A fogyasztási adatok elemzése során meghatároztuk a tényleges fogyasztási adatokat a rendelkezésre álló számlák alapján, valamint az átlagos energiafogyasztási jellemzőket a fűtési hőfokhíd figyelembevételével, a lekötött mennyiségek értékelésével. Az energiaköltségek elemzése a tényleges fogyasztástól függő, illetve az attól független költséghányad figyelembe vételével történt.

Példaként bemutatjuk a mintaintézmény éves gázenergia felhasználás időbeli lefutási diagramját, valamit a több évre vonatkozó feldolgozási diagramot (3. és 4. ábra). Természetesen vizsgálatokat végeztünk a többi energiafelhasználásra és fogyasztásra is. Fontos szempont, hogy a vízfogyasztás (és a csatorna-díj költség) adatait is beszámítottuk az energia felhasználás és költségkihatás energetikai vizsgálatába.

A felmérés során el kellett végezni a szükséges méréseket: belső léghőmérsékletek, felületi hőmérsékletek és nedvességtartalom rögzítése adatgyűjtőkkel (több napos időtartamban); légtömörségi vizsgálat, légsebességek és sebességeloszlások, illetve levegőminőség meghatározása, megvilágítás mérése. Hőkamerával készített felvételek segítségével igyekeztük az építési/kivitelezési hibákat feltárni.

A felmérési adatok alapján veszteségfeltáró vizsgálatokat végeztünk az épületgépészeti energetikai rendszerekben (fűtési-, hűtési-, légtechnikai-, HMV- és hidegvíz-ellátó rendszerek), világítástechnikai, technológiai-, valamint épületszerkezeti rendszerekben. A veszteségfeltáró vizsgálat kiértékelése során statisztikai elemzésnek vetettük alá a fogyasztási adatokat.

A megismert adatokat a munkacsoport előzetesen rendszerezte, elemezte, feldolgozta és a kiértékelést elvégezte. A munkacsoport meghatározta azt a szintet, amely a vizsgált épület energetikai korszerűsítésének műszaki és gazdaságossági határát jelenti. Majd előkészítő akciótervet készített az épületek vonatkozásában, és vezetői összefoglalót állított össze. Az energetikai állapotfelmérés eredményeinek feldolgozásával, a levont következtetésekkel és a beavatkozási javaslatokkal energetikai audit készült, amely tartalmazza mindazokat az információkat, amelyekből pontos képet nyerhetünk az épületek általános energetikai állapotáról.

Az energetikai audit feladata a költség- és megtérülés-számítás is, melyekhez árajánlat bekérésére volt szükség. Olyan számításokat készítettünk, amely eredmények segítségével a tulajdonos vagy más döntéshozó el tudja dönteni, hogy mely beruházásokat érdemes megvalósítani.

A kormányzat által kiválasztott épületekre a mintaprojekt tapasztalatait felhasználva akciótervet (energiahatékonysági korszerűsítési felújítási tervet) készítettünk, melynek keretében részletesebb műszaki, költségvetési és fejlesztési koncepciót vázoltunk az adott épületekhez. Meghatároztuk az elérhető megtakarítás mértékének költségeit, a villamos és gáz alapú energiaköltség-csökkentés lehetőségeit, valamint a beavatkozási költségek becsült összegét. A műszaki állapotfelmérésre és energetikai auditra, valamint az épületenergetikai fejlesztési programra épülve minden esetben kidolgoztuk az adott középületre jellemző épületenergetikai modellt.

A fejlesztési vizsgálat a helyszíni felmérés, a meglévő tervdokumentációk és műszaki dokumentumok, valamint az üzemeltetőkkel történt konzultációk alapján készült. A vizsgálat az alábbi területeket érinti: energiafelhasználás, a jelenlegi rendszer és üzemviteli gyakorlat értékelése, az energiagazdálkodás javításának lehetőségei, és végül javaslattétel a fejlesztés irányának meghatározására. Fejlesztési vizsgálatunk során kitértünk a megújuló energia felhasználhatóság lehetőségeire, a technológiai komplementer elemek keresésére, valamint az előállítható fajlagos megújuló energiamennyiség becslésére.

Az energiahatékonyságot növelő intézkedések mellett vizsgálni kellett azokat a tényezőket, amelyek az épület elhasználódott állapota miatt szükséges beavatkozásokat tartalmazzák. Az épületek és energetikai rendszerek elhasználódása indokolhatja az energiahatékonyságot növelő beavatkozásokat. Ezek nem csak az energiaigény csökkentése, hanem az üzembiztonság növelése érdekében is szükségesek lehetnek. Az elvégzett veszteségfeltáró vizsgálatok alapján javaslatot tettünk a veszteségforrás csökkentésére. Az energetikai rendszer fejlesztése gépészeti és elektromos rendszerei vonatkozásában az üzembiztonság, esetleg a technológiai igények kielégítése mellett a fejlesztés költségkihatását is mérlegelni kell. Az épületenergetikai méretezés, valamint a berendezések műszaki állapotának, a fogyasztási szokások elemzésének alapján dolgoztuk ki a döntést előkészítő javaslatainkat.

A vizsgálatunk eredményeként kimutathatóvá vált az elérhető megtakarítás, amely alapján meghatároztuk az energetikai bázisértékhez képest az optimálisnak látszó fejlesztési javaslat hőenergia igényének, várható költségének összehasonlítását, és az így kapott költségkülönbözet, mint megtakarítás mértékét. Kidolgoztuk a mintaépületre a fejlesztési javaslattal elérhető villamos és gáz energiaköltség csökkentés lehetőségét, valamint az energetikai fejlesztéshez tartozó becsült beruházási költségeit. Mindezek alapján kimutathatóvá vált az akcióterv végrehajtása során megvalósuló energiaköltség megtakarítása (5. ábra) és a környezetbe jutó CO2 mennyiségének csökkenése (6. ábra). Ezt a vizsgálati módszert kiterjesztettük a teljes középület együttes vizsgálatára.

Az elkészült tanulmányok, vizsgálatok, auditok, cselekvési tervek bebizonyították ennél az energetikai projektnél, hogy a mérnökök közös munkájukkal hozzájárultak a korszerű európai energiapolitikai célok eléréséhez, megvalósításához, szem előtt tartva a környezet-, és éghajlatvédelem fontosságát. A Magyar Mérnöki Kamara vezetése, valamint a Megyei Kamarák és Szakmai Tagozatok összefogása biztosította, hogy a projektben résztvevő mérnöki gárda magas szintű, jövőbe mutató energetikai és környezetvédelmi gondolkodásnak megfelelően értékteremtő munkát végezzen.


A cikk a Budapesti Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Dísztermében 2015. szeptember 25-én elhangzott előadás rövidített, írásos változata.

***

1. ábra
2. ábra
3. ábra
4. ábra
5. ábra
6. ábra

Virág Zoltán
DUOPLAN Kft.

A szerzõ egyéb cikkei:

  Technológiai és komfortkövetelmények megvalósítása a Szegedi ELI Lézer Kutató Intézet tervezése során
  7D tervezési eljárás az épületgépészetben
  „Magyar Épületgépészek Napja 2012” tervpályázat

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam