belépés / regisztráció
2019. július 21. vasárnap
Aktuális lapszám

Komfortos lakás (fűtési rendszer tekintetében)

Fejlődő világunkban egyre nagyobb az igény a kényelmesen élhető környezetre. Egyre inkább odafigyelünk a környezettudatosságra, az energiatakarékosságra, egészségi állapotunk javítására. Azonban a kapitalista világ egyik fő vívmányát, a kényelmünket szeretnénk elsősorban előtérben tartani mindezen elvárások mellett. Ezek a szempontok az épületgépészeti rendszerek kialakítása során is fontosak, természetesen az árkérdést sajnos még egyik sem előzi meg. Legalábbis itt Magyarországon. Úgy vélem, hogy a felületfűtőhűtő rendszerek ezeket a tulajdonságokat mind magukban rejtik és én személy szerint már epekedve várom azt a pillanatot, hogy ismét élvezhessem előnyeit.

 

Egy gépészeti, azaz jelen esetben egy fűtési rendszer tervezési fázisában fontos, hogy figyelembe vegyük a különböző helyiségek különböző funkcióit, ugyanis ezek határozzák meg egy adott térben a benne élők komfortérzetét, hőérzetét. Nekünk, tervezőknek nem csupán annyi a feladatunk, hogy kielégítsük a „melegigényt”, igenis a megrendelőnek a tudomására kell hoznunk olyan információkat, amelyek segítenek megértetni velük a számukra feleslegesnek tűnő szabályzókütyük és egyéb gépészeti berendezési tárgyak jelentőségét.

Egy nappali tér például egy viszonylag sokat használt élettér. Sok időt töltünk el benne, amit általában kényelmes ruházatban teszünk. Így nem elég pusztán annyit tennünk, hogy arra méretezzük, tervezzük a fűtési rendszert, hogy kellemes 22 °C legyen, oda kell figyelni akár a páratartalomra, akár arra is, hogy esetleg a padlón mezítláb mászkálnánk, vagy, hogy mennyi ablakfelület van és azok milyen tájolással, árnyékolással bírnak. Manapság ugyan nem divatos a padlófűtés alkalmazása, mivel elterjedt a köztudatban, hogy nagyon egészségtelen, de ezt a tévhitet, vagy inkább sarkos véleményt, mint tervező, mindenképpen el kell, hogy utasítsam. Először is ezekben a terekben oly gyakran alkalmazott kőburkolat önmagában véve is egészségtelen tud lenni, hiszen a folyamatos hideg felület sugárzó hatása a testfelületünkre, ízületeinkre kihat. Másodszor pedig, amennyiben egy helyiségben padlófűtést alkalmazunk, azt mindenképp egy már sokkal alacsonyabb vízhőmérséklettel üzemeltetjük, mint azt tettük a 90’-es évek elején, közepén. A tervezés során odafigyelünk arra, hogy a padló felületi hőmérséklete ne haladja meg a 28-29 °C-t. Ezen kellemesen ácsoroghatunk, ücsöröghetünk hosszasabban anélkül, hogy a bokaízületünk érzékennyé válna, vagy, hogy a meleg felület által lebegtetett port beszívnánk, hiszen ez a hőmérséklet elég alacsony ahhoz, hogy az ülőmagasságunk környékén a porterhelés ne növekedjen a padlótemperálás hatására.

Ugyanakkor egy más funkciójú helyiség esetén, mint például egy fürdőszobában, zuhanyzóban, ahol az időnk nagy részét hiányos öltözetben, akár nedves testfelülettel töltjük el, ott a testünk sokkal inkább igényli a magasabb térhőmérsékletet és padlóhőmérsékletet. Egy ilyen esetben igenis a komfortérzetünk hőérzeti része kerül előtérbe és megengedett egy a korábbi padlófelületi hőmérsékletnél magasabb, kb. 32-33 °C is. Ugyanakkor egy ilyen ún. vizes helyiségben az is fontos szempont, hogy ne csupán a talpunkon keresztül érezzük a kényelmet, komfortot, hanem a testünk többi részén át is, hiszen a szervezetünk hővesztése megnövekszik, nem mindegy, hogy a sugárzó hőátadás száraz felületek, vagy nedves felületek között megy végbe. Így javasolni szoktuk, hogy az eredeti tervezési elvet, miszerint csak a külső falakra érdemes a falfűtést elhelyezni, rúgjuk fel és inkább azt vegyük figyelembe, hogy a kád, vagy a zuhany hová kerül elhelyezésre, és azok környékén nyugodtan tekertessünk a falba néhány négyzetméternyi fűtőfelületet, hiszen sokkal kellemesebb egy langyos falnak nekidőlni tisztálkodás közben. Ezeknél a helyiségeknél még egy fontos dolgot kiemelnék. Szinte minden esetben azzal az igénnyel találkozom a megrendelők részéről, hogy itt mindenképp törölközőszárítót szeretnének elhelyeztetni. Így legtöbbször a falfűtés kikerül a megoldások közül, holott a falfűtés ugyanezt a funkciót is el tudja látni, hiszen csak egy törölközőtartót kell elhelyezni a becsövezett falfelületen, s máris elértük a célt. (Én személy szerint eddigi életem során nem találkoztam még olyan törölközőszárítóval, amelyre kényelmesen akár több törölközőt is fel tudnék aggatni, tehát a felhasználás szempontjából többet érek 2-3 tartó felszerelésével, mint egy szárítóval.)

Egy hálóhelyiségben szintén más életszituációban élünk, hiszen itt szeretnénk szervezetünket energiával feltölteni, ahol fontos az, hogy milyen helyiséghőmérsékletet biztosítunk, és azt mennyire kiegyensúlyozottan, mennyire jó hőeloszlással. Ez a kérdés leginkább a nyári időszakban válik fontossá, mivel a kellemes hőmérsékletet gyakran csak mesterséges úton, azaz hűtéssel tudjuk elérni. A felületfűtési rendszerek nyáron alkalmazhatóak hűtésre is, hiszen egyszerűen csak a csövekben keringtetett víz hőmérsékletét kell lecsökkenteni, és a sugárzó hőátadás ugyanúgy megvalósul, csak ellentétes irányba. Azonban muszáj kiemelni, hogy téli állapotban a magasabb hőfoklépcső miatt a hűtési igény kielégítése érdekében a meghatározott becsövezett felület (ez lehet akár fal, akár mennyezeti felület) szinte minden esetben kevésnek bizonyul. Így a felületet meg kell növelni 1-2 négyzetméterrel, ezért is gyakran javasoljuk, hogy inkább a mennyezetre helyezzék el a fűtő-hűtő rendszert. A testünk amúgy is vízszintes helyzetben van az ágyon, így a mennyezettel párhuzamosan nagyobb a testfelületünk, tehát a hőáramlás nagyobb felületelemek (testünk és a mennyezet) között zajlik, könnyebb kiegyenlíteni is. Továbbá, ha már megemlítettem a hőeloszlás fontosságát, egy felületfűtés- hűtés esetében lényegesen egyenletesebb hőmérséklet biztosítható a helyiség bármely magasságában, mint például egy radiátor esetében.

Nem elhanyagolandó, hogy az említett rendszerek bekerülési költsége már lényegesen közelebb áll a hagyományosabb megoldásokhoz, mint korábban, mindössze nagyságrendileg 10-15%-kal (márkától függően) magasabb áron, egy klasszisokkal komfortosabb, élhetőbb, és nem utolsósorban fenntartását, üzemeltetését tekintve olcsóbb megoldást jelentenek. Javasolni tudom továbbra is a leendő építkezőknek, felújítóknak, hogy igenis járják körbe a megoldási lehetőségeiket, mert a fejekben rengeteg tévhit kering a felületfűtő- hűtő rendszerekről. Ugyan még mindig gyakran feleslegesnek tartják a pontos hőtechnikai méretezést, hiszen a „szakik” úgyis tudják mi a jó, de az a néhány 10 ezer forintos költség, amibe ez kerül, elhanyagolható a teljes beruházás költségéhez képest. Azonban ennek alapján már sokkal több és pontosabb árképzést tudnak készíteni a termékeiket kínáló cégek, így ennek köszönhetően a lehetőségek tárháza hirtelen kinyílik a leendő megrendelő előtt.

SZIGETVáRI CSILLA
okl. gépészmérnök

A szerzõ egyéb cikkei:

  WorldSkills 2017 Abu Dhabi
  A Worldskills nemzeti válogatója egy szakmai szakértő szemével
  Passzív/alternatív gépészeti megoldások
  Felületfűtés? Jaj, ne!
  Hagyatkozzunk bátran a szakember tanácsaira!
  Szikra karácsony

A szerzõ összes korábbi cikke >>

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam