belépés / regisztráció
2020. december 2. szerda
Aktuális lapszám

Keresd az olcsót és meglátod, hogy milyen drága lesz, avagy a felelősségi viszonyok

A beruházók szinte sportot űznek az építőipar minden résztvevőjének versenyeztetéséből: legyen az tervező, kivitelező, műszaki ellenőr, de legfőképpen a beépítendő anyagok, berendezések. Természetesen az elsődleges szempont az ár. Manapság nem érdekli a beruházót a pályázó referenciája, hogy megfelelő háttérrel (szakmai létszám, ISO minősítés, felelősségbiztosítás, nullás adóigazolás stb.) rendelkezik-e a vállalkozó, a szempont a vállalási ár.

 

Különösen érezhető volt ez a gazdasági válság kezdetén, de azóta sem csillapodott a beruházók ezen versenyeztetési éhsége és árérzékeny mohósága. Azt azonban tegyük hozzá, hogy a minőséget megkövetelik. Ha a végén valami nem úgy működik, ahogyan szeretnék, könnyen a bíróságon találják magukat a vállalkozók. Ott pedig gyorsan bemutatja a felperes, hogy ő pedig I. osztályú minőséget rendelt meg.

A tervezőmérnök felelőssége

A tervezőmérnöki munka komplexitása már önmagában sugallja mindazon veszélyeket, amelyeket a mérnöki szakma, a mérnöki munka magában hordoz. Egy rossz számítás, nem megfelelő anyagválasztás, a folyamatok ellenőrzésének hiánya – és még sorolhatnánk számtalan esetet – mind-mind káreseményhez vezethetnek.

A mérnök és a megrendelő jogviszonyát leggyakrabban egy, a felek között létrejött tervezési szerződés szabályozza. A tervezési szerződés alapján a mérnök műszaki-gazdasági tervezőmunka elvégzésére, a megrendelő pedig a megbízási díj megfizetésére köteles.

Amennyiben az elkészített mérnöki terv nem felel meg a tervezési szerződésben foglaltaknak vagy a szakmai követelményeknek, a tervezési szerződés hibás teljesítéséről beszélünk.

A kivitelező vállalkozó, mint cég, felelőssége

A kivitelezési munkák jogi alapja általában a vállalkozó és a megrendelő között létrejött vállalkozási szerződés. A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó elkészíti, megépíti a megállapodott létesítményt, míg a megrendelő vállalkozási díjat fizet.

A vállalkozó hibásan teljesít akkor, ha a szolgáltatás eredménye a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban, vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Nem szerződésszerű, vagyis hibás teljesítés esetén a vállalkozót szavatossági felelősség terheli. Hibás teljesítés esetén a megrendelő a fentebb már kifejtett jogosultságokkal rendelkezik: a munka kijavítását, vagy az eredmény kicserélését kérheti.

Amennyiben erre nincs lehetőség, megfelelő mértékű díjmérséklést követelhet vagy a vállalkozói díj visszakövetelése mellett elállhat a szerződéstől. A kijavítást, vagy kicserélést megfelelő határidőn belül a megrendelőnek okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. A szavatossági felelősségnél a vállalkozóra nézve szigorúbb felelősséget alapoz meg a (köznyelvben garanciaként ismert) jótállás jogintézménye.

A jótállás és a szavatosság között az a lényegi különbség, hogy kinek kell bizonyítania azt, hogy az adott hiba a vállalkozónak felróható okból keletkezett. A jogi szaknyelvben ez az ún. bizonyítási teher kérdése. Míg a jótállásnál a vállalkozónak kell bizonyítania, hogy nem ő a hibás, addig a szavatosság esetében a megrendelőnek kell bizonyítania a vállalkozó felelősségét. A fentiekből látható, hogy a megrendelő részére mindenképpen előnyösebb, ha a megrendelt építési-szerelési munka vonatkozásában a vállalkozási szerződésben a teljesítést követő bizonyos időszakra jótállást kötnek ki.

Építési termékek forgalomba hozásának, betervezésének és beépítésének szabályai

Az Európai Unión belül a termékek szabad áramlásának biztosítása érdekében a különböző termékcsoportok alapvető műszaki jellemzőit és forgalomba hozásának feltételeit központilag határozzák meg. Ezeket a követelményeket a termékcsoportra kidolgozott európai rendeletekben/ irányelvekben rögzítik.

Azokon a termékeken, amelyek megfelelnek a vonatkozó rendeletben előírtaknak, a gyártó elhelyezheti a CE jelölést. A CE jelöléssel jogszerűen ellátott termékek az EU tagországaiban szabadon forgalmazhatók. Az EU-ban (így Magyarországon is) tilos forgalomba hozni olyan terméket, eszközt, berendezést, amely nem rendelkezik CE jelöléssel. Építőipari termékeket csak teljesítménynyilatkozattal szabad forgalomba hozni.

A teljesítménynyilatkozat kiadásával a gyártó felelősséget vállal azért, hogy az építési termék megfeleljen a nyilatkozatban rögzített teljesítménynek. A tervezőnek meg kell határoznia a betervezett termék elvárt műszaki teljesítmény adatait. Minél több műszaki jellemzőt tartalmaz a teljesítménynyilatkozat, annál nagyobb biztonsággal tud a tervező a termék megfelelőségéről dönteni.

A lényeges tulajdonságokat a tervező az épület, a betervezett épületgépészeti berendezés feladatának, működési módjának ismeretében határozza meg. A tervező megjelölhet konkrét terméket is, de ebben az esetben a termék lényeges tulajdonságait ismernie kell. Ha konkrét terméket jelöl meg, akkor az csak abban az esetben váltható ki, ha a helyettesítő termék műszaki szempontból legalább egyenértékű vagy jobb az előírtnál.

Az egyenértékűséget teljesítménynyilatkozattal kell igazolni! Ha a tervező bizonytalan egy lényeges termék alapvető jellemzőinek megítélésében, igénybe veheti megfelelő tapasztalattal, felkészültséggel rendelkező szakintézmény segítségét is. Ez különösen akkor indokolt, ha kétségek merülnek fel a gyártó által megadott műszaki adatok, jellemzők megbízhatóságában.

A fő- és alvállalkozó, a felelős műszaki vezető és a műszaki ellenőr felelőssége

Az építménybe kerülő építési termékek megfelelőségéről az építési folyamatban részt vevő szereplőknek fontos szerepük van:

  • fő- és alvállalkozó kivitelező,
  • építési műszaki ellenőr,
  • a fő- és alvállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetője.

Együttesen és külön-külön is felelősek, hogy csak a tervdokumentációnak, illetve a vonatkozó építésügyi előírásoknak megfelelő építési termékeket használjanak fel. Nem megfelelő teljesítményű építési termékek vagy szerkezetek felhasználása, beépítése esetén a 238/2005. (X. 25.) Kormányrendelet az építésfelügyeleti bírságról szóló előírása szerint jelentős bírsággal sújtható a fővállalkozó kivitelező, az építési műszaki ellenőr, az alvállalkozó kivitelező és a fő- és alvállalkozó felelős műszaki vezetője.

Összefoglalás

Megállapítható tehát, hogy az új építési termékrendelet látszólag lazább követelményrendszert támaszt a termék megfelelőségének igazolására, mint a korábbi jogszabály.

A valóság azonban az, hogy a korábbiaknál lényegesen nagyobb felelősséget ró a tervezőre, akinek úgy kell megválasztania valamennyi szerkezeti elemet, hogy csak olyanokat építsenek be az épületbe, amelyek műszaki jellemzői nem befolyásolják hátrányosan az épület teljesítményét. Tehát a tervezőnek ellenőriznie kell, hogy a betervezett termék rendelkezik-e teljesítménynyilatkozattal és az abban meghatározott jellemzők az épület használhatósága szempontjából megfelelőek- e. Megnőtt a műszaki ellenőrök, felelős műszaki vezetők felelőssége is.

Az egyes termékek kiváltásánál körültekintően kell eljárniuk, nehogy egy későbbi műszaki, üzemeltetési probléma esetén a szakértő arra a megállapításra jusson, hogy a hiba a nem egyenértékű termékkiváltásra vezethető vissza. A tervező a tervezési hibákért a megrendelővel szemben akkor is felelős, ha a megrendelő a terveket teljesítésként elfogadta, és kivitelezés céljából továbbadta. A megrendelő a tervek hibája miatt a kivitelezővel szemben felelősséggel nem tartozik. A műszaki tervnek megfelelően elkészített létesítmény hibájáért a kivitelező kártérítéssel tartozik, ha a megrendelőtől kapott tervek hibáját felismerhette, a megrendelőt azonban erre nem figyelmeztette, vagy a munkát a jogszabály tilalma ellenére elvégezte.

A közös károkozásra vonatkozó szabályok (Ptk. 344. §) szerint az így keletkezett kár a tervező és a kivitelező között megosztható, de a megrendelővel szemben a felelősségük általában egyetemleges.

Zárszó

Természetes dolog, hogy egy beruházó keresi az olcsó vállalkozót, azonban elkövetik azt a hibát, hogy nem ellenőrizik a vállalkozók referenciáját, hátterüket (rendelkeznek- e megfelelő szaktudással, létszámmal, felelősség-biztosítással, ISO minősítéssel stb.). Tudomásul kell venni, hogy az árak és értékek ellentétes kategóriák, az olcsóra nem jellemző a jó minőség, azonban a drága lehet akár rossz is. Tehát nagyon körültekintő módon lehet csak megválasztani a feladathoz illő szereplőket.

Sajnos minden szakmában, ahogy a berendezések esetében is vannak gyengébb és jobb készülékek, vannak gyengébb és jobb tudással, tapasztalattal rendelkező szakemberek. Tehát egy magas műszaki igényeket elváró létesítménynél olyan készülékeket és szakembereket kell választani, amelyek és akik képesek ezt a színvonalat teljesíteni. Ez pedig általában nem az olcsó berendezéseket és szakemberi gárdát szokta jelenteni.

Amennyiben az olcsó berendezés hasonló műszaki teljesítményt nyújtana, mint a nálánál jóval drágább, akkor mindenki az olcsóbbat választaná és az azt gyártó lenne a piacvezető cég. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ami olcsó, az csak rossz lehet, de a beruházónak a szakemberek kiválasztásánál referenciákat kell kérnie a vállalkozók addigi munkáiról és kellőképpen ellenőriznie kell, hogy alkalmasak-e a megbízás teljesítésére.

Megjegyzendő, hogy az esetek nagy többségénél hiányzik a felelős beruházói magatartás. A drága pénzen vásárolt berendezés és a magas árat szabó tervező/kivitelező sem garancia a minőségi munkára, viszont megnyugtató az a tény, hogy az ilyen berendezések és szakemberek idővel egyértelműen megbízhatatlannak nyilváníttatnak, és a forgalomból kikopnak.

BOKOR ANDRáS
okl. gépészmérnök
igazságügyi szakértő

A szerzõ egyéb cikkei:

  Az igazság pillanata II.
  Egy szolárrendszer felülvizsgálata
  A BVSC Zugló Sportuszoda bővítése és felújítása

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam