belépés / regisztráció
2020. december 5. szombat
Aktuális lapszám

Javaslat a szén-monoxid-mérgezések számának csökkentésére

A szén-monoxid színtelen, szagtalan, mérges gáz. Káros hatását az emberi szervezetre a levegőben lévő szén-monoxid koncentrációja és a belélegzési idő határozza meg. Magyarországon sajnos igen gyakori a CO-mérgezés. Bár a 19/2012.(VII.20) NGM rendelet ugyan kötelezővé teszi a gázkészülékek felülvizsgálatát, a mérgezési eseteket sajnos nem fogja teljesen megszüntetni. Nézzük meg ennek az okát!

 

A szén-monoxid tüdőbe lélegezve kötődik a vörösvérsejtekhez az oxigén helyett, affinitása mintegy háromszázszor nagyobb. Ilyenkor szén-monoxid-hemoglobin (COHb) képződik, koncentrációjának növekedésével súlyosbodnak a mérgezési tünetek. 0-10% COHb nem jelent veszélyt. 10-20 % már rossz közérzetet okoz. 20-30 % fejfájást, hányingert, görcsöket, légzészavarokat, 30-55 % egyensúly- és öntudatzavart idéz elő. 55-80 % között a mérgezett öntudatlansági állapotba kerül, majd beáll a halál. A veszélyes mérgező határértékeket az irodalom 0,02 - 0,05 tf % között jelöli meg. A halálos dózisra adott értékek: 0,1 tf % egy óra alatt, 0,2 tf % fél óra után, 0,5 tf % öt-tíz percen belül halálos, 1 tf % azonnali halált okoz. Kismértékű szén-monoxidmérgezés nem okoz maradandó károsodást, szabad levegőn a mérgezett vére tökéletesen regenerálódik.

A nyílt égésterű kéménybe kötött gázkészülék üzeme

A kéménybe kötött nyílt égésterű gázkészülék az égéshez szükséges levegőt a helyiség légteréből veszi, az égéstermék a kéményen keresztül a szabadba jut. Az égéstermék elvezető rendszere nyitott, a gázkészülék huzatmegszakítóján keresztül. Normál üzemi körülmények között a huzatmegszakítón keresztül a helyiség levegője az égéstermékhez keveredik, hígítja azt. Ha valamilyen ok miatt ez az egyensúly olyan formában megbomlik, hogy a kémény ellenállás jelentősen megnövekszik, akkor az égésterméket nem hígítja a helyiség levegője, hanem visszaáramlik a helyiségbe.

A földgáz telített szénhidrogénekből, (metán, etán stb.) széndioxidból és nitrogénból áll. Ezek a komponensek nem mérgezőek, a földgázban szén-monoxid nincs. A gázkészülékben a földgáz elég, a kötött vegyi energia hőenergiává alakul át. A keletkezett égéstermék az égéstermék- elvezető csövön át a kéménybe, majd a szabadba távozik. Normál üzemben 1 m3 földgáz tökéletes elégetéséhez kb.10 m3 levegő szükséges. Az égéstermék-elvezetés gravitációs, azaz a külső levegő és az égéstermék sűrűségkülönbsége hatására valósul meg. Normál üzemben az égéstermék négy komponensből áll, nevezetesen nitrogén, szén-dioxid, vízgőz és oxigén. Ezek a komponensek nem mérgezők. Ha azonban az égéshez nincs jelen a szükséges mennyiségű oxigén azért, mert a visszaáramlott égéstermék megakadályozza a helyiség szellőzését, az elhasznált levegő pótlását, a légtérben növekszik a szén-dioxid tartalom. Ennek hatására az égés tökéletlenné válik, és az égéstermékben megjelenik a mérgező komponens, a CO. A légtérben 1,5 % CO2 tartalomig a CO-növekedés közel lineáris, ettől kezdve ugrásszerű.

A szén-monoxid-mérgezés oka minden esetben az, hogy az égéstermék a kéményen keresztül nem távozik el a szabadba, hanem bent marad a helyiségben.

Szén-monoxid-mérgezés kialakulása több tényező kedvezőtlen hatása miatt következik be. Az egyik azonban ezek közül mindig az emberi mulasztás. Olyan helyiségben, ahol minden előírás be van tartva, szén-monoxid- mérgezés nem keletkezik.

A mérgezés keletkezésének két fő oka lehet:

  1. A kémény hibája (a kémény kitorkollási magassága, hatásos magassága, átjárhatósága, állapota).
  2. A gázszerelés hibája (a gázkészülék felszerelése, levegőellátása, a helyiség légtérterhelése, a nyílászárók, az összeszellőztetés, az elszívó üzeme).

A mérgezés csökkentésének lehetősége

Magyarországon sajnos igen gyakori a CO-mérgezés, a média szerint 100-150 eset/év, amiből 10-15 halálos. A 19/2012.(VII.20) NGM rendelet kötelezővé teszi a gázkészülékek felülvizsgálatát. Ennek a vizsgálatnak a bevezetése nagymértékben csökkenteni fogja a mérgezések számát, de nem fogja teljesen megszüntetni őket. Ennek oka az, hogy a kémények geometriai vizsgálata nem szerepel a programban. 2005 óta gravitációs (kéménybe kötött, nyílt égésterű) gázkészülék nem szerelhető fel, de ez az előírás nem visszamenő hatályú, emiatt még hosszú ideig üzemelnek majd gravitációs gázkészülékek. A praxisomban 32 mérgezésről kellett szakvéleményt készítenem, amelyek során 15 személy halt meg. A mérgezés oka eltérő, 2007 előtt főleg a kémény kitorkollási magasságával volt probléma, 2007 után a fokozott légzárású ablakok okoztak mérgezést. Ha a gázkészülékek kötelező ellenőrzését már 1999 előtt is bevezették volna, akkor a 32 mérgezésből 20- 25 eset nem történik meg, és a halálesetek száma is lényegesen kevesebb lett volna. Pontos számadat azért nem adható, mert több esetben egynél több szabálytalanság fordult elő, és szakértői módszerrel nem állapítható meg, hogy az egyes szabálytalanságok milyen arányban járultak hozzá a mérgezés kialakulásához. 2014 után is lesz mérgezés, csak lényegesen kevesebb. Az, hogy nem szűnik meg a mérgezés teljesen, annak oka az, hogy a kémény geometriáját nem ellenőrzik. Az 1. ábra egy családi ház kéményét mutatja.

Feltételezhető, hogy a kitorkollási magasság lényegesen rövidebb, mint az előírt (kitorkollási magasság a kémény tetőn kívüli része). Ha a fényképen szereplő családi ház kéményének kitorkollási magassága 0,5-1,0 méterrel rövidebb, mint az előírt, a mérgezés nagy valószínűséggel be fog következni. (Az, hogy eddig miért nem történt meg, azért lehetett, mert a mérgezést kiváltó okok egyszerre még nem következtek be. A mérgezés lappangási ideje néha igen hosszú, 20 év is lehet.) A mérgezés akkor következik be, amikor az intenzív szél iránya merőleges a tető felületre, és relatíve hosszabb ideig használják a gázkészüléket. Ennek okát a 2. ábra mutatja. „Akkor is turbulencia alakul ki, ha valami megzavarja a levegő akadálytalan áramlását (fák, vagy épületek által keltett ellenállás). Minél nagyobb az akadálynak ütköző, vízszintes légáramlat sebessége, annál erőteljesebb függőleges légáramlatok jöhetnek létre.” (G. D. Roth : Mindenkinek a meteorológiáról) A szóban forgó függőleges légáramlatok egyszerűen lezárják a kéményt, az égéstermék nem tud a szabadba távozni. Ha Magyarországot szén-monoxid-mentes országgá szeretnénk tenni, akkor az oldalra kivezetett, szerelt fémkémények geometriai ellenőrzése nem hagyható figyelmen kívül.

Dr. Nagy József
igazságügyi szakértő

A szerzõ egyéb cikkei:

  Néhány gondolat a szénmonoxidmérgezésről

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam