belépés / regisztráció
2020. november 26. csütörtök
Aktuális lapszám

Ipari padlószerkezetek, ipari padlófűtés

Az ipari padlószerkezetek a csarnokok belső terében kialakított, jellemzően nagy felszíni forgalom és/vagy mozgó felületi teher elviselésére szolgáló épületszerkezetek. Ez a meghatározás is mutatja, hogy az ipari padlószerkezetek erőtani méretezést is igénylő teherhordó szerkezetek.

 

A felületi teher jellege alapján célszerű megkülönböztetni kis-, közepes- és nagyterhelésű padlószerkezeteket. A padlószerkezetek esetében elsősorban a járófelület használatával kapcsolatban lehetnek sajátos követelmények, kis terhelésű ipari padlók esetében gyakorlatilag a teljes rétegrendet ezek a követelmények határozzák meg. Ilyen követelmények pl. a vízszintestől való eltérés, a kopásállóság, a csúszásmentesség, pormentesség, szikramentesség, víz- és vegyszerállóság, az elektrosztatikus feltöltődéssel szembeni biztonság. Hasonló követelmények természetesen a nagyobb terhelésű padlószerkezetek bevonati rétegeivel szemben is támaszthatók, de ezek kialakítását már lényegesen befolyásolják az erőtani követelmények is. A követelmények sokrétűsége miatt az ipari padlószerkezetek rétegrendje nagy változatosságot mutat, a teherhordó réteg azonban szinte kizárólag beton, vasalt beton vagy vasbeton (különleges használati követelmények kielégítése érdekében szóba jöhet feszített beton teherhordó réteg alkalmazása is.) (1., 2., 3. ábra).

Beton szerkezetek

Vasbeton

Az ipari padlófűtési rendszerekhez legelterjedtebb betonfajta a vasbeton. A betonelemeket vas- vagy acélhaló teszi szilárdabbá. Ez a megerősítés többnyire két – egy alsó és egy felső – merevítő rétegből áll, melyek mindegyike a betonrétegbe kerül. A csővezetékeket a teherbíró rétegbe építik be, és távtartók emelik őket a felső megerősítéshez.

Előfeszített vasbeton

Az előfeszített vasbeton előfeszített acélmerevítéssel készül, amelyet legtöbbször hálómerevítéssel kombinálnak. Ez a megerősítés keresztben elhelyezett előfeszített és korrózióvédelemmel (PE védőréteg vagy fém burkolócső) ellátott feszültségkapcsoló- elemeket tartalmaz. A betonlemez nyomó igénybevételnek van kitéve, ami megakadályozza a felület repedezését. Az előfeszített acélmerevítést általában a betonlemez közepén helyezik el, és távtartókkal rögzítik a felső merevítéshez.

Hengerléses tömörítésű beton

A hengerléses tömörítésű beton sokkal szárazabb a hagyományos betonnál, dömperekkel vagy bulldózerekkel terítik szét, és vibrációs hengerekkel tömörítik. A berendezést nem fenyegeti a betonba süllyedés veszélye, mivel az építőjárművek útvonala keresztezi a már beépített csővezetékeket. Ezt a betontípust csak speciális építési módszerek alkalmazásával lehet használni.

Az ipari padlófűtést a betonlemezbe építik be. A padló betonlemezből, teherhordó rétegből és aljzatból áll. Az aljzatnak alkalmasnak kell lennie a betonpadló kiépítésére, máskülönben teherhordó rétegre lesz szükség. Az ideális előfeltétel a jó nyomószilárdság, megfelelő teherbíró képesség és a jó vízelvezetés.

Ha a nyomott aljzat teherbíró képessége nem elegendő, az aljzat fölé teherhordó réteget kell készíteni. A betonlemez terhelését a teherhordó réteg veszi fel és vezeti el az aljzatba, amelynek, egyenletes vastagságúnak és tömítettnek kell lennie a teljes felületen. A teherhordó rétegeket általában kavicsból és laza zúzalékból készítik. A teherhordó képesség növelése érdekében a kavicsból és zúzalékból álló réteghez általában hidraulikus kötőanyagot (pl. cementet) adnak hozzá. Attól függően, hogy az aljzat milyen mértékben van kitéve nedvességnek, nyomó- vagy nem nyomóvíznek, a helyi szabványoknak megfelelő vízzáróságot kell biztosítani. A vízzáró anyagok általában tekercsekben kaphatók (pl. bitumen vagy PVC). A csak mérsékelt szárazságot igenyelő épületek (pl. nedvességre nem érzékeny árukhoz épülő raktárak) esetében, a vízzárás legalább 15 cm mély anti-kapilláris réteggel érhető el (k > 10-4 m/s). Szükség szerint a betonlemez alá – azaz a talajra – hőszigetelő réteget kell elhelyezni. Ez elkészíthető forró bitumenre fektetett, vagy tompakötéssel összeillesztett extrudált hablapokból vagy habos üvegtáblákból. Azonos felhasználású, több szintes ipari épületek eseten a betonfödémek alatt hőszigetelő réteget kell kialakítani az EN 1264 2. rész szerint, amennyiben a betonfödémbe ipari padlófűtést építenek be.

A mozgást lehetővé tévő hézagokat az építőiparban általában dilatációs hézagnak nevezik. Ezek választják el egymástól a betonlemezeket (20 mm) és lágykötő anyaggal töltik fel őket (pl. hablappal vagy rostlemezzel), amelyet a betonterítés előtt rögzítenek. A dilatációs hézagok terv szerint nem törik át a padlót, hanem inkább elválasztják egymástól a többi tárgyat (pl. csatornákat, védőcsöveket, tartókat, falakat). Az ipari padlófűtés nem befolyásolja a dilatációs hézagok tervezését. A dilatációs hézagokon átmenő összekötőcsöveket a hézag körül 1 m hosszú csővédő hüvellyel kell védeni a mechanikai feszültségektől. A hézagtervezés a statikus tervező hatásköre, a gépésznek el kell kérnie a hézag alaprajzot, amelynek alapján megegyeznek a fűtőkörök és csatlakozócsövek kiosztásáról (4. ábra).

Minden fűtőrendszert a pillanatnyi hőigénynek megfelelő teljesítménnyel kell működtetni, ezért mindig automatikus szabályozórendszert kell használni. Az ipari padlófűtés a külső hőmérsékletfüggő fűtővíz szabályozó rendszerrel működik. Nagy ipari épületekben általában nem tanácsos helyiség hőmérsékletérzékelőt használni a magasság/szélesség/ mélység arányok és a megfelelő elhelyezés nehézségei miatt. Helyiséghőmérséklet szabályozó alkalmazása esetén azt közvetlenül kell csatlakoztatni a külső hőmérsékletszabályozóhoz feltéve, hogy csak egy épületrészt (vagy azonos típusú és használatú épületrészt) szabályoz. A külső hőmérséklettel összhangban működő szabályozó rendszer megvalósításához elengedhetetlenül fontos az ipari padlófűtés hőmérséklet-szabályozó rendszere. Ehhez minden esetben háromjáratú keverőszelepek alkalmazása szükséges. A falakkal elhatárolt és különböző felhasználású ipari épületrészeket külön kell szabályozni. Az esetleges hőmérséklet-szabályozó rendszer által okozott hidraulikai problémák kiküszöbölése érdekében fordulatszám szabályozott (ma már csak ilyen értékesíthető) keringető szivattyú, illetve túláram-szelep beépítését javasoljuk.

Túlmelegedés elleni védelem

A túl magas üzemi hőmérséklet megakadályozása érdekében hőmérséklethatároló termosztátot kell alkalmazni. A kiválasztott célértéket az ipari padlófűtési rendszer legnagyobb megengedhető rendszerhőmérsékletéhez kell igazítani. Továbbá meg kell állapítani, hogy a hőforráshoz szükséges-e kényszer vízkeringetés, amit általában a fűtőegységben lévő keringető szivattyú biztosít. A hidraulikai nullpontot a hőforrás visszatérő ágában kell elhelyezni (tágulási tartály). Szükség szerint kiszakaszolókat kell beépíteni a műszaki üzemeltetési követelmények teljesítéséhez.

A padlófelület hőmérséklete nagyon fontos, ugyanis figyelembe kell venni az ésszerű egészségügyi és pszichológiai hőmérséklet-határokat. A padlófűtési rendszerek más, kevésbé hatékony rendszerekhez képest jelentős energiamegtakarítás elérésére képesek. Az ember számára nem csak a helyiség levegőjének hőmérséklete fontos, hanem a helyiséget körülvevő felületek sugárzó hője is. Nagyobb termekben (ipari csarnokokban) jelentős az ember sugárzásos hőcseréje a padlóval. Ezért a hideg padló hatása nagyobb, mint normál körülmények esetén. A kényelmes hőmérsékleti környezet és az ipari csarnokok hőelvonása elleni kielégítő védelemhez ipari padlófűtési rendszer szükséges. A megfelelő fűtőközeg ΔT hőmérsékletkülönbségének kiszámítása az EN 1264 szerint megadott Te áramlási, Tv visszatérő és T beltéri hőmérséklet logaritmikus átlagaként történik.

Maximum felületi hőmérsékletek az EN 1264 szerint:
29 °C az elfoglalt zónában,
35 °C a szélső zónában.

Az ipari, illetve kereskedelmi környezetekben a fűtésköltségek csökkentése nagyban függ a felületek és a tér optimális kihasználtságától. Az ipari épületek belterülete nagy értékkel bír, ezért a fűtési rendszer kiválasztása nagyon jelentősen érinti a költségeket. A hagyományos látható fűtési elemek – légtechnikai elemek – rendszeres tisztítást, cserét, festést és karbantartást igényelnek. Az ipari padlófűtési rendszereknél ezek a hátrányok nem jelentkeznek. Az ipari padlófűtés nem igényel semmilyen további karbantartást. Emiatt jelentősen csökkennek az üzemeltetési költségek, ami gyors megtérülést eredményez. Az ipari padlófűtési rendszerek jellemzően gazdaságosak, mivel a rendszer alacsony hőmérsékleten működtethető. Minimális a hőveszteség a hőtermelői és a hőleadói oldal között. További megtakarítást jelenthet például a talajból nyert hő, illetve a gyártófolyamat közben termelt hőenergia hasznosítása. Megfelelő padlószerkezet választása magasabb hatásfokot eredményez. Az ipari padlófűtés és -hűtés alacsony hőmérsékletű hőelosztó rendszer, amely ipari helyiségek fűtését és hűtését szolgálja. Ipari célú létesítmények tervezésekor és építésekor nagymértékben a statikus és dinamikus terhelés a kiindulópont. Ez lehet járműkerekek okozta nyomás vagy polcláb, illetve gépek okozta statikus terhelés, esetleg egyéb, a padlófelületet érő mechanikus vagy vegyi hatás. Az optimális munkahőmérséklet fontos az ipari berendezéseknek, de mi lesz az emberekkel? A munkahely megfelelő hőmérséklete segíti a munka hatékonyságát. A padló hőmérséklete rendszerint ugyanolyan fontos, mint a munkahely levegőhőmérséklete. Az ipari fűtésrendszer segít az ideális munkakörülmények megteremtésében. Működésének eredménye: nagy sugárzó felület felszálló por nélkül. Ilyen jellemzőkkel tökéletesen alkalmazható csarnok vagy raktár épületeknél, nagy- és kiskereskedelmi üzletekben, ahol fontos a termék pormentessége.

Előnyök:

  • hosszú élettartam műszaki karbantartás nélkül,
  • gyors megtérülés az alacsony hőmérsékletű hőforrásokkal,
  • jól szabályozható rendszer az épület területének optimális kihasználásával,
  • bármilyen típusú ipari épületben alkalmazható,
  • állandó hőmérséklet,
  • nincs porképződés.

***

1. ábra. Hálós vasalattal
2. ábra. Hálós vasalat nélkül
3. ábra. Emelt tartószerkezetes módszer
4. ábra. Diletációs hézag (1. Kopóréteg, 2. Beton, 3. Diletációs hézag, 4. Csővédő hüvely, 5. Cső, 6. Gátréteg / Csúszó réteg, 7. Vízzárás, 8. Kiegyenlítő réteg) 

Kiss Péter
épületgépész mérnök

A szerzõ egyéb cikkei:

  Fal-, mennyezetfűtés/hűtés nedves rendszerrel

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam