belépés / regisztráció
2020. december 5. szombat
Aktuális lapszám

Ipari kazánházak kialakítása Magyarországon

Mint azt tudni lehet, Magyarországon a mai napig léteznek olyan ipari kazánházak, amelyekben még hagyományos ipari gázkészülékek működnek. Ezek nagy részét mára már cserélni kellett, mert nem érte meg javíttatni, üzemeltetni, hiszen a ma piaci forgalomban lévő ipari kondenzációs gázkészülékek sokkal kevesebb energiát fogyasztanak nagyobb hatásfok mellett, és a károsanyag-kibocsátásuk is sokkal kevesebb. Persze emellett új kazánházak is épülnek.

 

Mind a két, a bevezetőben említett esetben a bekerülő ipari kondenzációs gázkészüléket több szempont alapján gondosan meg kell választani. A bekerülő készülékeknél fontos a teljesítmény pontos kiszámítása, hogy ne legyen fölöslegesen túl nagy, vagy túl kicsi. Ezért inkább a kaszkádba történő telepítés javasolt, ahol ki lehet választani a készülékek teljesítmény tartományát, ami általában fali változatoknál 55-70-90-115 kW, álló változatban pedig 115-800 kW tartományban mozog, és ma már vannak a piaci forgalomban olyan készülékek is, amelyek 1:10-hez modulálják a teljesítményüket. Ez két ok miatt is fontos. Az első, ha véletlenül egy készülék meghibásodik, akkor még mindig maradt egy, vagy több készülék, ami továbbra is tud üzemelni, megfelelő kaszkádvezérléssel, így ellátva a közületet fűtéssel és használati melegvízzel, a második indok pedig a moduláció, hogy ne pocsékoljuk fölöslegesen az energiát, ha például egy 115 kW-os készülék 15 kW-ra is le tudja csökkenteni a teljesítményét. Egy készülék kiválasztásánál fontos szempont még az ár-érték arány is.

Vannak már olyan készülékek, amelyeknek alap tartozékuk a kazánba beépített keringető szivattyú, tágulási tartály, kaszkádvezérlés, és több biztonsági tartozék. Például, ha egy ilyen készüléket választunk, akkor kevesebb költségbe kerül egy kaszkád rendszer kiépítése, mert nem kell még a készülék mellett a szivattyúkat, a kaszkádvezérlőt, és a többi kiegészítő tartozékot külön megvásárolni. Egy kazánház kialakítása, tervezése előtt több szempontot is figyelembe kell venni. Érdemes a készülék típusával kezdeni attól függően, hogy fali, vagy álló készülékek lesznek-e beépítve. Több forgalmazónál meg kell vizsgálni, hogy rendelkezik-e például a fali készülékekhez gyári tartóállvánnyal. Ez akkor fontos, ha a készüléket nem tudjuk a falra felszerelni, főleg, ha több készülékről van szó, mert egyes forgalmazók rendelkeznek tartóállvánnyal, ami többféleképpen is összeszerelhető. Például lehetnek sorban, vagy úgynevezett iker kialakításban felszerelve a készülékek.

Ezek a forgalmazók általában rendelkeznek az ilyen jellegű telepítésnél a készülékek hidraulikus oldali, gáz oldali, és füstgáz elvezetés oldali kaszkád kialakítására alkalmas gyári tartozékokkal, amelyek nagyban elősegítik a kivitelezők munkáját. Általában ezeknél a forgalmazóknál megtalálhatók gyári tartozékként a hidraulikus váltók, a szekunder hőcserélők, és az indirekt tárolók is. Ezek a kiegészítők is fontos feladatot látnak el, mivel tudjuk, hogy a kiépíteni kívánt, vagy a meglévő fűtési rendszer általában több fűtési körből áll, és még használati meleg vizet is kell készíteni, így nem lehetséges egyből ezeket a készülékekre rákötni, hanem a hidraulikus váltó után elhelyezett osztó-gyűjtő vezetékről kell kialakítani. Ha ezekkel már megvagyunk, akkor vegyük figyelembe azt is, hogy a hidraulikus oldalon be legyenek építve a megfelelő szerelvények, értve ezen a mágneses iszapleválasztót, a mikro buborék leválasztót, a gáz oldali szűrőt, és a vízlágyítót.

Minden forgalmazó előírja, hogy milyen keménységű, és PH-értékű lágyított vízzel kell feltölteni a rendszert. Erre azért van szükség, mert az egész fűtési rendszer legmagasabb hőmérsékletű része a készülék hőcserélője, és ha ezek a biztonsági szerelvények hiányoznak, vagy nem megfelelő vízzel van feltöltve, esetleg nincs vegyszeresen átmosva a rendszer, akkor a készülék hőcserélőjében rakódik le az összes szennyeződés. Ilyen esetben megoldás lehet még a készülékeket szekunder hőcserélővel leválasztani a szekunder körről, és akkor a primer körbe nem jutnak be a szennyeződések. Füstgáz elvezetésnél is érdemes megnézni a forgalmazó kínálatát, mert több forgalmazó rendelkezik kaszkád füstgázelvezető rendszerrel, így nem kell készülékenként egyesével megoldani a friss levegő beszívást, illetve a füstgázelvezetést.

Azt is vizsgáljuk meg, hogy a kaszkádvezérlő kielégíti-e az általunk vezérelni kívánt egységeket, például fűtőköri keringető szivattyúk, használati melegvíz-töltő szivattyú, fűtési körökbe beépített motoros keverőszelepek, zóna szelepek, váltószelepek stb., mert ha nem, akkor külön vezérlést kell erre a célra beépíteni, ami plusz költséggel jár, és nem biztos, hogy minden esetben ez a vezérlés képes kommunikálni az általunk kiválasztott készülékkel. Érdemes szót ejteni még a kondenzátum elvezetéséről is. Tudjuk, hogy a kondenzációs gázkészülékek kondenzvíz PH-értéke 3 és 4 között van, tehát savas kémhatású, ezért a szabványoknak megfelelően kell elvezetni, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a kondenzátumot semlegesítő berendezést kell alkalmazni.

A készülékek karbantartásának ideje a forgalmazók és a telepítés helyszínétől, illetve a telepítés módjától is függ, de minden forgalmazó előírja a kötelező időszakonkénti karbantartást. Ha erről mégis megfeledkezne a felhasználó, vagy üzemeltető, van már olyan készülék a piaci forgalomban, amelybe a szervizes beüzemeléskor be tudja írni a karbantartás idejét, illetve a saját nevét és telefonszámát, és a készülék ezt kijelzi.

Czékmány László
szervizvezető

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam