belépés / regisztráció
2020. december 3. csütörtök
Aktuális lapszám

Hogyan állapítsuk meg, mitől nedvesednek a falak vagy penészesedik a lakásunk?

A napokban, mint igazságügyi szakértőt hívtak egy gyönyörű lakáshoz. „Gyere, segíts, mert dől a falból víz, a szakértelmedre lenne szükségünk” – ismételte segélykérő mondatát egy régi barátom.

 

A nedvesedéshez nem igazán van szükség hőkamerára, gondoltam, de azért biztos, ami biztos, vittem magammal. A hőkamerával együtt vittem egy amilyen kicsi, de olyan drága műszert is, ami megmutatja, hogy az adott hőmérsékletű és páratartalmú térben hány foknál kezd el kicsapódni a levegőből a nedvesség, illetve ha leteszek egy pohár vizet a szobába egy asztalra, mikor kezd el párologni belőle a víz.

A barátom elmondása szerint: „Minden fal vizes. Tegnap nagyon nagy eső volt, gondosan becsuktunk minden ablakot, nehogy beázzunk és nézd, mégis minden fal csupa víz. Mit tegyünk? Biztos kilyukadt valahol a padlófűtés.”

Nem tudom miért, de ha nedvesedésről van szó, mindig, mindenki legelőször a fűtést okolja. Pedig szegény fűtési rendszer nem tudja a falakat vízzel átáztatni, mert ha véletlenül valami csoda folytán kilyukadna, csak egy kis vízfoltocska jelenik meg a lyuk körül. Nem tud falakat átáztatni. Zárt rendszer, nincs vízutánpótlása. Ha egyszer kifolyik belőle a víz, nincs tovább. Mire észrevesszük, a kifolyt fűtési víz már el is párolog. (A fizikus Pascal megállapította, hogy a folyadék összenyomhatatlan, tehát ha a fűtési rendszer lyukad ki, a fűtési rendszeren lévő nyomásmérő is pillanatok alatt a nullánál lyukad ki.)

Mit tegyünk? Hogyan közelítsünk? Hogyan állapítsuk meg, vajon mi okozhatja a falak nedvesedését?

Nézzük akkor pontról pontra!

  1. Ha már a falnedvesedés esetén úgyis mindig a fűtési rendszerben keressük a hibát, kezdjük akkor itt a munkát! Töltsük fel 1.5 atmoszférára a rendszert (a jól megszerelt fűtési rendszereknél kell, hogy legyen egy nyomásmérő a kazánon, vagy annak közelében). Ha meggyőződtünk arról, hogy a nyomás elérte a kívánt értéket, várjunk egy órát, majd nézzük meg, csökkent-e a rendszerben a nyomás. Ha igen, zárjunk le minden fűtési kört, radiátort, majd egyenként nyissuk ki őket. Minden egyes radiátor vagy padlófűtési kör megnyitásakor figyeljük a nyomásmérőt: ha a rendszerben hirtelen elkezd csökkeni a nyomás, megtaláltuk, melyik egység körül kell keresni a szivárgást. Ha az összes fűtési kört vagy radiátort megnyitottuk és a nyomásmérő stabilan az először feltöltött nyomásértéket mutatja, a fűtési rendszerünk rendben van, a hibát máshol kell keresnünk.
  2. A nedvesedés következő hibaforrása lehet az épületben lévő hidegvíz hálózat. Ez az egyik legkönnyebben megállapítható hibaforrás, mivel a víz az épületünkbe nagy nyomással érkezik. Ha bárhol szivárgás van, a víz folyamatos utánpótlása miatt nagyon nagy vízfolt keletkezik, aminek a helyét könnyen be lehet határolni. Sok esetben előfordul azonban, hogy a szivárgás a föld alatt, a vízóra és az épületünk között van. Ezt úgy lehet megállapítani, hogy keresünk egy csapot – például a kerti csapot –, majd rászerelünk egy nyomásmérőt. A nyomásmérőn leolvassuk a nyomás értékét, majd lezárjuk a vízóra aknában lévő főcsapot és megnézzük, egy óra múlva mit mutat a nyomásmérő. Ha a nyomás esik, valahol a víz elfolyik. Megint a már előbb említett módon minden csapot, minden kört elzárunk, majd azokat egyenként kinyitjuk, és figyeljük, mit mutat a nyomásmérő. Az egyes csapok kinyitása közben itt is minimum 10 percet kell várnunk. Ha azt látjuk, hogy az adott csap vagy vízkör kinyitásakor a nyomás csökken, megtaláltuk a hibát. Ha minden csap zárva van az épületben és a nyomás mégis csökken, akkor a szivárgás a föld alatt lehet a vízóra és az épületünk között. Ekkor azonban azt is ellenőriznünk kell, hogy a vízóra áll, vagy folyamatosan pörög, tehát vízfogyasztást jelez-e. (Közben még a WC-t sem szabad lehúzni, mert a belső vízhálózat nyomása akkor is pillanatok alatt nullára csökken. Gondoljunk az előbb leírt Pascal törvényre.) Ha itt is minden rendben van, minden csapot kinyitottunk és a nyomásmérőn a nyomás nem csökkent, a probléma okát máshol kell tovább keresnünk.
  3. Kapilláris vízfelszívás. A falak, mint a gyertya kanóca, ha nincsenek jól víz ellen szigetelve, alulról fölfelé nedvesedhetnek. Érdemes ilyenkor a nedvesedés szélét ceruzával megjelölni, egy vonalat húzni a száraz és nedves rész határán. Pár napon keresztül figyelni kell, hogy a nedvesedés egyre feljebb jön-e. Majd megint ceruzával, egy vékony vonal segítségével regisztrálni kell, hogy mi történik. Általában akkor lehet ezt a jelenséget megfigyelni, amikor esős napok vannak (sajnos, mint mostanában). Ha a vonal egyre feljebb kerül, egyértelmű, hogy kapilláris vízfelszívásról van szó. Ekkor azonban házilag nem tudjuk megoldani a problémát, szakembert kell hívni és jó mélyen (sajnos) a zsebünkbe kell nyúlni a hiba javításához.
  4. A ravasz nedvesedés. Itt csak a legjobb műszerek segíthetnek. Az a hőkamera, amelyik nagyon jó, az drága, amelyik kedvező árban van, az nem annyira profi. Érdemes megvenni a legjobbat, amelyik már nem csak hőfényképeket, de hangos hőfilmet is tud készíteni. Amennyiben lehetséges, megéri beruházni egy kicsi léghőmérséklet mérő műszerbe is. Mit tud ez a kis műszer? Megméri a levegő hőmérsékletét, páratartalmát és azonnal kiszámolja, hogy az adott térben hány fokon csapódik ki a nedvesség, illetve, ha a szoba közepébe leteszünk egy pohár vizet, az hány fokon kezd el párologni.

Tehát a konkrét eset

A szokásos módszerrel elkezdtem vizsgálni, mi okozhatja barátomnál a falak nedvesedését, de ezek a szokásos módszerek nem mutattak eredményt. Kínomban, mivel a 30 éves tapasztalatommal nem mentem semmire, elkezdtem a hőkamerával megvizsgálni a nedvesedő falakat. Majd, ha már megvettem a másik műszert is, elkezdtem vele játszani, megvizsgáltam, hogy az adott térben hány foknál csapódik ki a levegőből nedvesség és hány foknál kezdene a pohárban a víz párologni. Így meg is lett a megoldás! A kicsi, de méregdrága műszer megkereste az árát.

Hőkamerával megmértem a nedves falak hőmérsékletét (a méréseket nappal végeztem), ami csak 2 °C-kal volt magasabb, mint amikor a levegőben lévő nedvesség már kicsapódik. Este vagy éjszaka a helyiség falai minden további nélkül lehűlhetnek két fokot, és a nedvesség okát máris nem kívül, hanem belül kell keresni. Ugyanúgy, mint amikor egy szemüveggel kintről bemegyünk a lakásba, és a szemüvegünkre azonnal lecsapódik a nedvesség, ezekben a pincehelyiségekben is ez történik. Az éjszaka lehűlő falak miatt a levegőben lévő nedvesség kicsapódik a falakon és mivel a vakolat porózus, ezt a nedvességet magába szívja, majd előbb-utóbb az egész fal vizes, végül penészes lesz.

Persze jön a kérdés, mit kell ilyenkor csinálni? Egyszerű! Sokat kell szellőztetni a helyiséget! Ha napokon keresztül szellőztettünk, és ez sem használ, nincs más hátra, mint szakembert kell hívni.

Sok olcsó megoldás van nedvesedés, penészesedés ellen, de, hogy az adott helyen mit kell alkalmazni, mindenképpen szakemberre kell bízni. Például egy lehetőség: a Thermo-ban (www.thermo.hu) lehet bérelni egy speciális szárítógépet. Be kell tenni a helyiségbe, be kell kapcsolni és naponta 15-20 liter vizet „csavar ki” a falakból.

-LA-

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam