belépés / regisztráció
2019. december 6. péntek
Aktuális lapszám

Hő- és füstelvezetés

A Colt életében a hő-, és füstelvezetés meghatározó szerepet tölt be. Amikor földfelszín alatti füstelvezetésről beszélünk, akkor jellemző megoldásként a gépészeti füstelvezető rendszereket alkalmazzák.

 

A füstelvezetést az EN 12101 számú szabványsorozat szabályozza nemzetközi szinten, míg hazánkban az OTSZ (54/2014. (XII.5.) BM rendelet az irányadó. Amennyiben földfelszín alatti a gépjárműtároló, vagy garázs, akkor 100 m2 felett már füstelvezetésről kell gondoskodni. Ez a mindenkori alapterület 1%-a. Többszintes mélygarázs esetén ezt természetesen minden szintre vonatkozik. Életvédelmileg nagyon fontos szempont továbbá a CO túlzott koncentrációjának megakadályozása. Ami sajnálatos, hogy erre nem létezik jelenleg hatályos magyar szabályozás, így legtöbbször a VDI 2053 szerinti méretezést alkalmazza mindenki. Akkor kell alapszellőzésről gondoskodni, amikor a CO koncentráció eléri az 50 ppm-et. Gyakorlati nyelvre lefordítva, gépkocsinként 150 m3/h légcserét kell biztosítani. Amikor a CO koncentráció eléri a 100 ppm-et, akkor már vészszellőzésről beszélünk, ez gépkocsinként már 300 m3/h légcserét jelent.

Gépészeti rendszer alkalmazása esetén az elszívó ventilátorokra rákerülhet egy légcsatorna hálózat, és azon keresztül történik a zárt térből a füstgázok elszívása, vagy a másik, egyre gyakrabban alkalmazott megoldás, hogy nincsenek a térben légcsatorna elemek, hanem úgynevezett terelőventilátorok terelik a füstöt a frisslevegő bepótlás irányából a füstelvezetési pont irányába (1. ábra).

Erre a Colt-nak a hagyományosnak mondható JET ventilátorok mellett (2. ábra) van egy egyedi megoldása, a Cyclone névre hallgató, lapos csőrrel kialakított ventilátor (3. ábra), amely alulról szívja a levegőt, és döntött csőrén keresztül sokkal hatékonyabban lehet vele a terelést megoldani, akár 800 m2-es alapterületet is el tud látni egyetlen ilyen ventilátor.

Általánosságban érdemes néhány gyakori hibára is rámutatni. Leggyakrabban az a baj, hogy az épületgépészt, vagy a füstelvezetésért felelős szakembert későn vonja be az építész a projektbe, vagyis az épület kubatúrája, szerkezete már végleges, és ehhez kell igazítani a füstelvezetést. Mit jelent ez?

  • A lépcsőház mellé kerül a füstelszívó akna, vagyis odaszívom, terelem a füstöt, ahová az embereknek is menekülniük kellene.
  • A frisslevegő bepótló, és a füstelvezető felületek nem a mélygarázs egyik, illetve másik végében vannak, hanem az építész által megálmodott legkisebb felületvesztés szolgálatában állnak, ezzel bonyolultabbá, drágábbá téve a hatékony füstelvezetést. (Feleslegesen kiépítendő légcsatornák, lényegesen több terelőventilátor stb.)
  • Az aknák, amelyeken keresztül az elszívás, illetve bepótlás történik, keresztmetszete nem megfelelő – 15 m/s-nál nem lehetne nagyobb légsebesség az aknákban.
  • A belépő, vagy kilépő keresztmetszetek nem lettek megfelelően meghatározva, szintén a helyhiány miatt – 5 m/s-nál nem lehet nagyobb légsebességet generálni ezeken a pontokon.
  • Legtöbbször nem valósul meg az, hogy egy rendszerszállító felelős a komplett RWA rendszerért (elszívó ventilátorok, frisslevegő bepótló ventilátorok, terelőventilátorok, légcsatornák, illetve különböző zsaluk, csappantyúk, esővédelem), így hiába lett megtervezve, akár modellezve a rendszer, a végén kiderül, hogy a gyárilag bevizsgált, pl. 75.000 m3/h teljesítményű ventilátor csak 45-50.000 m3/h légszállítást tud, mert a kivitelezés során sokkal nagyobb nyomáseséssel járó légcsatorna-hálózatot építettek hozzá, így a teljesítménye lecsökkent.

Talán még érdemes megemlíteni a számítógépes szimulációt. Minél alacsonyabb egy zárt tér belmagassága, annál kiszámíthatatlanabbul viselkedik a tér egy esetleges tűz esetén, illetve sokkal hamarabb elveszítjük a tájékozódó képességünket, hiszen az átláthatóság rohamosan csökken. Ezeket a helyzeteket, illetve azt, hogy a terelés mikor működik a leghatékonyabban, szinte csak a szimuláció tudja egyértelműen meghatározni. De a kivitelezéskor elkövethető esetleges hibák miatt az elkészült rendszert szinte mindig le kellene füstpróbával ellenőrizni, és a ventilátorok légszállítását is le kellene mérni a rendszer készre szerelését követően.

A szimulációt mindenképpen alkalmazni kell, ha egy tagolt, nem igazán „téglalap” alapterületről beszélünk, és akkor is, ha nem volt megvalósítható az „egyik oldalon be, a másik oldalon ki” elv.

Csordás Zoltán
épületgépész mérnök
Colt Kft.

A szerzõ egyéb cikkei:

  Épületgépészet vagy építészet – vagy mindkettő egyszerre?
  Esettanulmány egy költséghatékony energetikai megoldásról
  Adiabatikus hűtés, mint a hagyományos légkondicionálás alternatívája

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam