belépés / regisztráció
2020. november 26. csütörtök
Aktuális lapszám

HMV készítési 1 x 1: egyszerű képletek gyakorlati szemszögből

Ismételni és a korábban tanult dolgokat feleleveníteni nem szégyen (sokszor kell is). A jelenlegi gazdasági helyzet és az átlagos „fogyasztói kultúra” azonban számtalan esetben kényszeríti a kivitelezőt/szerelőt arra, hogy – általában a megrendelő elvárásainak eleget téve – döntést hozzon olyan kérdésekben, amelyeket a műszaki hátteret ismerő szakembereknek kellene tervekkel alátámasztaniuk. Nézzük ezt most a használati melegvíz-készítés oldaláról!

 

Kezdjük egy – sajnos szinte – mindennapos történettel: az egyik szervizes barát szólt, hogy közeli jó ismerőse nemrég egy sorházi lakást vett, amit a pincétől egészen a padlásig épp most újítanak fel. Kiválasztották a kivitelezőt (persze ő is haver), megszületett az elképzelés, csak menjek már én is oda „valami jót” ajánlani. Az ember persze szívesen segít, de sajnos a helyszínen ismét a manapság szinte már általános jelenséggel kellett találkoznom: felelős tervező nincs, a megrendelő (aki egyben a későbbi végfelhasználó) nem rendelkezik semmilyen – az elvárt komfortszint alapján összeállított és a kivitelező munkájának alapjául szolgáló – függőleges csőtervvel. Ráadásul azt sem lehet tudni, hogy a „kívánságlistán” szereplő funkciók kiszolgálását (vegyük itt most csak a melegvíz-szolgáltatás komfortját) milyen műszaki paraméterekkel rendelkező termékek fogják biztosítani. Mit tehet ilyenkor a kivitelező?

  • Rábeszéli ügyfelét, hogy fogadjon fel egy épületgépész tervezőt.
  • Tartva attól, hogy a tervező bevonása csorbítja a szakmai tekintélyét és megdrágítja a teljes beruházást, inkább nem szól és maga oldja meg (életútja során megszerzett tudása és a korábbi tapasztalatok alapján).
  • Tisztában van az alapfogalmakkal, sőt mer és tud is számolni/gondolkodni, ezért – kellő szakmai alapossággal és az ügyféllel történt egyeztetések alapján – összerak egy működőképes rendszert.
  • Más, egyéb megoldást eszközöl.

A fenti alternatívák közül – ha más lehetőség nincs – talán a 3. helyzet a célravezetőbb. Szerencsére több jó szakember van országhatárainkon kívül és belül, így odafigyeléssel az egyszerűbb családi házak melegvízellátó berendezéseit össze lehet állítani az elvárt komfortszint biztosításával. Mindez nem csupán a megrendelő üzemeltetési költségeinek nagysága, illetve a várható kényelem szempontjából fontos, hanem az apadó fosszilis energiaforrások tudatosabb felhasználása, valamint az egyre csökkenő édesvízkészletek egyre jelentősebb aktualitása végett is. A közeljövő generációinak súlyos gondokat okozhat a mindennapi élethez szükséges ivóvíz biztosítása, ha ezzel a ma embere nem bánik tudatosan. Az ésszerű felhasználás pedig – jelen esetben – a megfelelő rendszer komponenseinek kiválasztásával kezdődik.

A használati melegvíz-tároló felfűtésének időszükséglete

Fali fűtési hőtermelővel kombinált használati melegvíz-tároló esetén – a legnagyobb és a tartós melegvíz-hozam mellett – gyakran azt is meg kell adni, hogy mennyi ideig tart a kifogyasztott HMV-tároló visszafűtése az előre beállított melegvíz hőmérsékletre.

(képlet)

V = a tároló térfogata, l
c = 4 kJ/l·K (a víz hőkapacitása)
TW = melegvíz-hőmérséklet, °C
TK = hidegvíz-hőmérséklet, °C
P = utánfűtő hőtermelő HMV teljesítménye

Természetesen ez az idő akkor a legrövidebb, ha minél magasabb a használati melegvíz-tároló visszafűtésére (pl.: 60 °C) fordítható gázkészülék- teljesítmény, viszont csak ezért a szempontért még nem tanácsos az utánfűtő hőtermelőt túlméretezni. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért mindezt két konkrét példával szemléltetjük:

16kW HMV teljesítménnyel

(képlet)

28kW HMV teljesítménnyel

(képlet)

Amennyiben a tároló rendszerű melegvíz-készítő berendezést nem kell állandóan átfolyó rendszerben működtetni, akkor kisebb utánfűtő gázkészülék-teljesítmény is választható, amelynek előnye, hogy a hőtermelő alacsonyabb modulációs égőteljesítménye jobban illeszthető a lakóépület adott pillanatban szükséges fűtési hőigényeinek kiszolgálására. Ráadásul, a kisebb névleges teljesítményű gázkészülék a használati melegvíz-tároló felfűtését is egyenletesebb égőüzemmel, ideális esetben az égő gyakori ki/bekapcsolgatása nélkül tudja ellátni. Természetesen átfolyó rendszerben a nagyobb teljesítményű hőközpont „győz”, de ha azt is tudjuk, hogy egy adott alkalommal maximálisan hány fokos és milyen mennyiségű használati meleg vízre van szükség, nagyot nem hibázhatunk. Ennek kiszámítására az alábbi képlet szolgál:

(képlet)

TK = hidegvíz-hőmérséklet, °C
TW = melegvíz-hőmérséklet, °C
TM = kevert víz-hőmérséklet, °C
VW = tároló térfogat, l
VM = kevert vízmennyiség, l

(képlet)

Mekkora legyen a melegvízkészítés teljesítménye?

Amennyiben átfolyó rendszerű melegvíz-készítő berendezést használunk, akkor a gyártó által megadott adatsor kiindulási alapnak nagyjából megfelelő, de az általánosan használt hőfokemelés (pl.: ΔT=25 vagy 35K) mellett az átfolyás (D) az alábbi képlettel pillanatok alatt meghatározható:

(képlet)

Természetesen a fenti formulából az is egyszerűen kiszámítható, hogy az adott pillanatban milyen nagyságú hőmérséklet-emelés várható a bevitt teljesítmény és az éppen csapolt vízmennyiség függvényében. Az átfolyó rendszerű melegvíz-készítésnél sajnos magas teljesítményt kell a hőtermelőnek leadnia ahhoz, hogy a csapolt vízmennyiség – rövid idő alatt – a kívánt hőmérsékletre melegedhessen fel. Ha megnézzük valamelyik gyártó termékét, a megadott melegvíz-készítési paraméterek általában szabványok által előírt feltételeken alapulnak, ami nem minden esetben egyezik a végfelhasználói igényekkel, valamint az ahhoz kapcsolódó komfortszinttel. Ettől függetlenül a kevert víz hőmérséklete az alábbi képletből nagyon könnyen, bármikor kiszámítható:

(képlet)

A felhasználói igényekhez igazodó kevert melegvíz hőmérséklet mellett az adott űrtartalmú, meghatározott hőmérsékletre felfűtött melegvíz tárolóból kinyerhető kevert vízmennyiség is viszonylag egyszerűen kalkulálható:

(képlet)

FöRDőS NORBERT
termékmenedzser
Vaillant Saunier Duval Kft. - Vaillant Brand

A szerzõ egyéb cikkei:

  Vaillant recoVAIR légtechnikai rendszerek
  Az EVI elv használata szondás rendszerű hőszivattyúkban
  Moduláris felépítésű hőszivattyús rendszerek
  Geotermikus hőhasznosítás magasabb hatásfokkal
  Melegvíz-tároló választási praktikák
  Élet az ErP után

A szerzõ összes korábbi cikke >>

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam