belépés / regisztráció
2020. december 1. kedd
Aktuális lapszám

Helyiségenkénti légmennyiségek szabályozása lakóterekben az optimális komfortért

Az energiatakarékosság jegyében épületeinket egyre korszerűbb hőszigetelést biztosító falszerkezetekkel és tökéletesen záródó nyílászárókkal látjuk el, amelyek a lehető legkisebb energiafelhasználást biztosítják. Az épületszerkezeti elemek új dimenziója egyben megváltoztatta a belső komfortjellemzőket is, melynek eredményeképpen magasabb belső léghőmérséklet és páratartalom alakul ki azonos fűtési energiafelhasználás mellett. Ebből adódóan természetesen a felhasznált fűtési energiát csökkenteni, illetve szabályozni kell annak érdekében, hogy a beállított belső léghőmérsékletet a kívánt értéken tartsuk.

 

A páratartalom, illetve az egyéb kedvezőtlen szennyezőanyag jellemzők mérése és szabályozása még mindig nem teljesen egyértelmű a lakótereinkben, pedig ezekkel is nagymértékben befolyásolható a komfortérzetünk.

Belső komfort és energiaminimalizálás

A fűtési rendszereink szabályozása napjainkban már nem kérdéses, hisz ennek hiányában a rendszer hatékonyan nem üzemeltetethető. Az energiahatékonyság célja a lehető legnagyobb megtakarítás elérése az energiafelhasználás terén, mert a legolcsóbb és leginkább környezetbarát energia az, amelyet el sem használunk.

A tervezéshez mindenképpen szükséges egy átfogó épületfizikai szemlélet is, amely kihat az állagvédelmi, hőérzeti, valamint energetikai szempontrendszer minden egyes elemére, így egyik sem valósítható meg a másik két szempont feltétel teljesülése nélkül. Tehát mindhárom tényező egyidejű teljesülése esetén lehet optimális a rendszer. Azaz, ha például egy épületen külső homlokzati hőszigetelést vagy nyílászáró cserét valósítunk meg, azzal javul az épület energetikai mutatója, viszont ezzel egyidejűleg romolhat a belső levegőminőség, ami károkat okozhat a szerkezeti elemekben is. Pontosabban fogalmazva, a belső tér páraterhelése megnő, amennyiben a bent megtermelt vízgőzt nem távolítjuk el a belső térből. Ilyenkor a tervezőben felvetődhet a kérdés, hogy mindezt hogyan valósítsa meg. Természetesen úgy, hogy mindeközben az eltávolításhoz a lehető legkevesebb fűtési és/vagy villamos energiát használja fel.

A szellőző levegő mennyisége és szerepe az épületenergetikában

Az optimális szellőző levegőmennyiség bejuttatása a térbe kulcsfontosságú. Egyáltalán nem mindegy, hogy bejut-e a szükséges levegőmennyiség, azaz a mennyiség épületfizikailag, vagy komfort szempontból elegendő-e, valamint az energetikai feltételt is kielégíti-e egyben.

Megfelelő szellőzés hiányában a lakásban termelődő pára és egyéb, a lakásban felgyülemlő szennyező anyagok sem tudnak eltávozni a helyiségekből, ami a párásodás, penészedés problémájához vezet. A gyakori ablaknyitásos szellőztetés nem jelent már megoldást, ha kiengedjük a meleget az ablakon, akkor mi értelme a vastag hőszigetelésnek, és a légtömör, jól szigetelt nyílászáróknak?

Amennyiben jobban feltárjuk egy átlagosnak mondott, nem felújított ház épületenergetikai jellemzőit, és számítással meghatározzuk a különböző transzmissziós veszteségeket, láthatjuk, hogy a szellőzésnek tulajdonítható az összes hőveszteség körülbelül 40%-a. Amennyiben nagyon jó hőszigetelő képességű épületet tervezünk, vagy azzá teszünk egy meglévőt, akkor a szellőzés transzmissziós veszteségekben betöltött szerepe fokozódik. Ez egy kis méretű és jól hőszigetelt épület esetében a szellőzési hőveszteség arányaiban megnő, így elérheti a 70–80%-ot is. A veszteségek nagy része a szellőzés intenzitásától, a légcsereszámtól, a hideg levegő felmelegítésére fordított hőenergiától nagymértékben függ, azaz ténylegesen annyi levegőt kell bejuttatni, amennyi valóban szükséges.

Ha nem kellően szabályozzuk a bejuttatandó friss levegő mennyiségét, elképzelhető, hogy túlzott mértékű hőfogyasztás történhet, aminek oka lehet a túlzott mértékű szellőztetés.

Automatikus rendszer

Új építésű lakásoknál gyakori probléma, hogy egyszerű axiális ventilátorok fürdőszobai beépítésével szeretnék megoldani a komfortterek szellőzését, légutánpótlás biztosítása nélkül, egy egyszeri lakáshasználati útmutatóval, melyben rábízzák a lakóra a szellőztetést. Gyakori probléma ebben az esetben a megtermelt pára ablakokon történő lecsapódása, ami később a falsarkokban is megjelenve penészfoltokat eredményez, és így egészségtelen környezetet teremt a lakóknak. Ez mára már nem elfogadható, hiszen tervezőként a legkörültekintőbben – a hőérzeti, komforttényezőket is szem előtt tartva – kell megtervezni a lakások gépészeti rendszereit.

Mindezekből következik, hogy a mai kornak megfelelő rendszereket kell alkotnunk úgy, hogy már figyelembe vesszük a jövő kihívásait is. Azaz korszerű szellőzési rendszereket kell terveznünk, amelyek tökéletesen alkalmazkodnak mindennapi életünkhöz és az épületben végzett tevékenységeinkhez is. Így észrevétlenül gondoskodnak arról, hogy mindig a szükséges mennyiségű friss levegő legyen otthonunkban, ugyanakkor megkímélnek az ablaknyitás okozta szellőzési hőveszteségtől is.

Elszívásos központi rendszerek alkalmazhatósága

Egy meglévő épület esetében ez a legegyszerűbb, legköltségtakarékosabb kontrollált szellőzési megoldás. Természetesen itt sem kell már az ablakhoz nyúlnunk, ha friss levegőt szeretnénk. A rendszer optimális működését segítik a jól méretezett higroszabályozású légbevezetők. A nyílászárókba vagy falátvezetésbe épített légbevezetők automatikus működésű páraérzékelői a lakói igényeket pontosan észlelik, és ez alapján avatkoznak be a légbevezető működésébe, így a lakószobai igényeket lekövetve pontosan annyi levegőt juttatnak a térbe, amennyi ténylegesen szükséges (1. ábra).

A rendszer hatékonysága a vizes helyiségek automatikus működésű pára- vagy mozgásérzékelővel, illetve egyéb szennyezőanyag érzékelőkkel rendelkező légelvezetőkkel és a légcsatornán ezekhez kapcsolódó központi ventilátorok összehangolt működésével biztosítható. A központi ventilátorok különböző típusai megfelelő légszállítást biztosítanak, ha lakásról, családi házról, társasházról, közintézményről, vagy akár szállodáról van szó.

Ez a megoldás egy jó épület minimálisan elvárható követelménye, amelynél már kontrollált a szellőzés, biztosítható a megfelelő légcsere igény, a rendszer alacsony fogyasztása pedig megfizethetővé teszi a légtechnikai rendszermegoldások piacán.

A központi ventilátor folyamatos üzemű, viszont teljesítménye, légszállítása a légelvezető elemek működésétől függ, azaz adott esetben visszaszabályoz, ha szükséges. A rendszer folyamatosan gondoskodik a helyiségekben tartózkodók komfortérzetéről, ugyanakkor a használaton kívüli helyiségekben a maximális fűtési energiamegtakarítás érdekében minimalizálja a légcserét. Amikor a mindennapi tevékenységekből (pl. főzés, fürdés), vagy csak egy helyiségben több személy egyidejű tartózkodásából adódóan légcsere igény lép fel, ott a rendszer automatikusan gondoskodik mind a szennyezett levegő gyors és hatékony eltávolításáról, mind a friss levegő utánpótlásáról.

A páraszabályozott szellőzési rendszer elemei harmonikus együttműködésének köszönhetően folyamatosan biztosítható a komfortérzet, ugyanakkor a helyiségenkénti légcsere szabályozás által minimalizálható a szellőzési hőveszteség.

Hővisszanyerős rendszerek létjogosultsága

Az új építésű lakóépület esetén egyértelmű, hogy az épület energiaigényét a lehető legalacsonyabbra kell visszaszorítani, és ezt az alacsony igényt kell folyamatosan biztosítani. A hővisszanyerős szellőztető rendszer jelentősen segít az épület energiaigényének csökkentésében. A jövőbe mutató legújabb fejlesztéseknél az intelligens hővisszanyerős szellőztető rendszerek minden egyes lakóhelyiségben érzékelik a belső CO2 tartalmat, így erre reagálva csak annyi levegőt juttatnak oda, amennyi ténylegesen szükséges. A rendszer automatikusan képes kezelni a különböző és lakóterenként eltérő igényeket, azaz ha csak pl. az egyik szobában tartózkodik valaki, akkor a befújt friss levegő intenzitása csak ebben a szobában változik, a többiben változatlanul alacsony marad (2. ábra).

Az elszívási ágakban is folyamatosan változik a levegőmennyiség az igények szerint, mivel a beépített légelvezetők érzékelik a páratartalmat, vagy a jelenlétet, vagy akár a CO2 szintet. Ez a forradalmi újítás egyedülállóan biztosítja, illetve helyiségről helyiségre optimalizálja a szükséges légmennyiségeket. Mindazon túl, hogy az egyes ágakban külön-külön szabályozható az elosztó hálózaton keresztül a légmennyiség, a megváltozott körülmények nem befolyásolják kedvezőtlenül a motorok fogyasztását, hiszen a felhasznált energia a fordulatszám változtatásának következtében mindig alacsony szinten marad. A rendszer tehát ötvözi az eddig is megszokott helyiségenkénti, a pillanatnyi igényekhez folyamatosan igazodó szellőztetés előnyeit egy hőcserélős szellőztető berendezéssel, amely így rendkívül magas energiamegtakarítást biztosít a felhasználók számára.

Fontos a kiegyenlített szellőztetés, azaz a befújt és elszívott levegő térfogatáromok egyezősége a hőcserélő magas hatásfokának érdekében. Szükséges a szellőző gép légtechnikai hálózathoz illesztése, beszabályozása, hogy a lehető legkisebb legyen a veszteség a maximális hatásfok elérése szempontjából.

Bármelyik szellőzési megoldás választása esetén fontos a helyiségenkénti érzékelés, szabályozás, hiszen a szigorodó előírások mellett a légtechnikának egyre nagyobb szerep jut, amivel a belső légállapot jellemzők nagymértékben befolyásolhatók, az épület energiafelhasználásának minimalizálása mellett.

***

1. ábra. Páraszabályozott rendszer
​2. ábra. Helyiségenkénti érzékelőkkel vezérelt intelligens hővisszanyerős szellőztető rendszer

KIRáLY TAMáS
épületgépész mérnök
cégvezető, Aereco Légtechnika Kft

A szerzõ egyéb cikkei:

  Családi házak, lakások energiatakarékos szellőzése
  Új generációs DXR és DXA hővisszanyerős rendszerek
  Az energiatakarékosság esetleges nem várt veszélyei
  A szemléletváltás szükségessége a lakóépületek szellőztetésénél
  Speciális érzékelők a szellőzőrendszerek szabályozásához
  Felújítás energiatakarékosan, komfortosan, csakis átgondoltan

A szerzõ összes korábbi cikke >>

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam