belépés / regisztráció
2018. július 22. vasárnap
Aktuális lapszám

Hatékonyabb rendszert csinálunk, mint amire az eddigi hőszivattyúk képesek

„Ha jól emlékszem, a legutolsó beszélgetésünk Pitvaroson, egy konferencia szünetében történt, amikor kijelentetted, hogy szeretnéd a hőszivattyús ipart valójában megteremteni Magyarországon és még öt évet szeretnél intenzíven ebben a szakmában dolgozni.” – emlegetem Fodor Zoltánnak, a Geowatt Kft. tulajdonosának korábbi kijelentéseit.

 

Nos, a pitvarosi interjú óta eltelt egy év, mit sikerült a terveidből megvalósítani?

A kijelentéseim még most is állnak, bár a dolgok talán egy kicsit lassabban alakulnak, mint szerettem volna. Ennek ellenére pozitív fejlemények is vannak, és úgy látszik, hogy jövőre már lesz realitása annak, hogy újabb üzemcsarnok építésébe kezdjünk és így egy nagyobb kapacitású épületben, tágasabb helyen tudjuk majd a gyártást végezni. Ezen kívül természetesen folytatjuk a fejlesztési elképzeléseinket is, egy kicsit ugyan módosítva a jelenlegi igényeknek megfelelően. A tavaly említett levegő-víz hőszivattyú mellett ugyanis kidolgoztunk egy olyan többfunkciós típust is, amivel igen hatékonyan lehet szállodák fűtését megoldani, és ezt szeretnénk szabadalmaztatni is. Ennek a készüléknek az aktív hűtésen, fűtésen kívül van egy harmadik funkciója is, amelynek segítségével 63 fokos hőmérsékletű meleg vizet lehet nagyon hatékonyan előállítani. A negyedik funkció pedig az lenne, hogy ha hűtés van, akkor abból közvetlenül HMV-t lehet teljes kapacitással készíteni és akkor egy kompresszor funkcióval két hasznos munkavégzés is történik egyszerre, így a COP-értékek összeadódnak.

Volt idő, amikor a csapból is a földhő, vagy a levegő hőtartalmának hasznosítása folyt. Most viszont mintha erről kevesebb szó esne. Mennyire népszerű manapság a hőszivattyú?

Én úgy érzem, hogy a hőszivattyú semmivel sem népszerűtlenebb a megrendelők körében, mint korábban. Természetesen a magánházas megoldásoknál egy kicsit érezhető, hogy kevesebb a pénz és így a megrendelés is. De a nagy rendszereknél ugyanolyan pozitív a hozzáállás. Néhány üzemcsarnok tulajdonosát tudnám felhozni példának, akik akkor is megcsinálták a beruházásokat, ha pályázati pénzeket nem kaptak hozzá. Pont a Magyar Installateur szaklapban írtam erről, hogy érdekes módon a hőszivattyúk szakmai megítélése romlik, de ez talán tudatos. Szerintem az van mögötte, hogy ami jó, azt háttérbe kell szorítani, mert esetleg veszélyes lehet más megoldásokra. Amikor 50-100 éves megtérülést emlegetnek, akkor néha nem tudom, hogy hol élek: Európában, vagy máshol? Az persze igaz, hogy minden rendszert meg lehet úgy csinálni, hogy rossz legyen a hatékonysága. De ha a készüléket jól tervezik be, akkor egy hőszivattyús rendszer megtérülése pár év alatt lehetséges, ráadásul úgy, hogy megújuló energiát használ.

Talán te voltál a szakmában az első, aki sikerrel használta a hőszivattyút radiátoros fűtésnél. Úgy gondolom, hogy a radiátorokat gyártók is csatlakoztak fejlesztéseikkel ehhez a témakörhöz. Változott ezen a téren még valami?

Mi nem erre pozícionáltuk ezt a fejlesztést. Az új gőzbefecskendezéses technológiánkkal készült hőszivattyúinkat illesztjük a meglevő épületek radiátoros rendszereihez, és nem azokat cseréljük le nagyobb felületű, alacsony hőmérsékletre is alkalmas hőleadókra, nálunk marad a régi radiátor. Általában előtte egy épületszigetelést is célszerű végezni, főleg, ha azt korábban 80/60-as hőfoklépcsőre tervezték, aminél 70 °C a fűtési középhőmérséklet. Egy szigetelést követően, ezt 63/57-es hőfoklépcsővel üzemeltethetjük, ami 60 °C fűtési középhőmérsékletet eredményez, és így már minden további nélkül lehet működtetni. Sőt, legtöbb esetben túl vannak méretezve a radiátoros rendszerek. Ezért ezzel a maximum 63/57-es hőfoklépcsővel még minden olyan épületet (főleg középületeket: iskolákat, óvodákat), amit átalakítottunk, gond nélkül lehetett „monovalens” módon, tehát kisegítő fűtés nélkül üzemeltetni.

Tudom, hogy folyamatosan fejlesztitek az általatok készített hőszivattyúkat. Beavatnál bennünket a legutolsó konstrukciótok műszaki paramétereibe?

Az első dolog, amit mi szem előtt tartottunk, az évi SPF érték növelése, mert a pillanatnyi COP-érték, amit a gyárban mérnek, nagyon csalóka. Tehát a valós SPF-értéket akartuk maximalizálni. Ennek egyik lépcsője volt, hogy az új fejlesztésű EVI (Economized Vapor Inject) gőzbefecskendezéses kompresszorfajtát alkalmaztuk és erre dolgoztuk ki a reverzibilis körfolyamatot. Azt a hiányosságot, amit egyébként a hőszivattyúknál tapasztaltunk, ez még nem pótolta. Még rengeteg fejlesztést és változtatást kellett véghezvinnünk, hogy megkeressük azokat a problémákat, amelyek miatt az SPF-érték hőszivattyúknál eléggé alacsony. Több elemet beépítve a rendszerbe, egy bonyolultabb körfolyamatot létrehozva, sikerült megoldani azt is, hogy a hőszivattyúk részterhelésnél is leadják a maximális teljesítményt. Mindegyik készülékünket elektromos expanziós szeleppel, egy PID szabályozású rendszerrel szereltük fel, ami azt eredményezi, hogy a hagyományos termosztatikus szelepekhez képest 20-30%-os hatékonyságjavulás történik a készülékeknél. Azzal, hogy ezt a fejlett kompresszort alkalmazzuk, plusz elemeket építünk be (hűtőközeg tartály, expanziós szelep), így egy alapvetően hatékonyabb rendszert tudtunk csinálni, mint az eddigi hőszivattyúk. Ez azt jelenti, hogy amíg az európai rendszerben a hőszivattyúk egy zártszondás rendszerrel – amelyet a leggyakrabban alkalmazunk – évi átlagban 3,5-3,7 SPF-értéket tudnak biztosítani, addig mi a saját hőszivattyúinkkal, az alacsony hőmérsékletű fűtési rendszereknél min. 4,5 SPF-értéket. Így – amiről korábban csak álmodtunk – a fejlesztés teljesen elérte a célját! Nagyon sokat szenvedtünk azzal, hogy a régebbi hőszivattyúknál a kimenő teljesítmény instabil volt. Először ráfogtuk arra, hogy levegős a rendszer, de aztán kiderült, hogy nem az a baj, hanem, hogy ez általában minden hőszivattyúnál így van. Márpedig a tesztlaborok, amikor bemérik a hőszivattyút, akkor a csúcsot mérik be és ráadásul nem változó külső paraméterekre, hanem egy adott értékre. Vagyis nem ingadozik a nyomás a rendszerben, hanem egy állandó külső paraméterre állítják (pl. 10, vagy 0 °C-os talajhő és 50 °C-os radiátor középhőmérséklet), és amikor ezt elérték, akkor végeznek egy mérést, de azt is a csúcsra mérik, így ez SPF-értékre számolva semmit sem ér. A hőszivattyúk valós eredményességét így nem lehet lemérni!

Talán a hazai piacon egyedül nálatok üzemel működő hőszivattyú összeszerelő műhely és olyan felszereltségű laboratórium, ahol minősítéseket is végezni tudtok. Az itt megszerzett tapasztalat jelentős előnyt jelenthet.

Jól látod. Vannak más próbálkozások is Magyarországon hőszivattyúk készítésére, nem is egy helyen. De egy késztermék és egy valamilyen szintű összeszerelés között óriási különbség van. Tehát, hogy egy bármilyen bevizsgálást meg tudjon valaki ejteni, ahhoz első körben komoly dokumentációval kell rendelkeznie. Általában úgy van, hogy a szerelőüzemek összeállítnak egy készüléket és pontosan még a paramétereket sem tudják, ezért lemérik, hogy mit is csináltak pl. 0/35 °C hőfokszinten, de ez édeskevés ahhoz, hogy az egy igazán komoly termék legyen.

Mi teljesen más irányban, a mérnöki gondolkodással kezdtük el a dolgot. Addig nem építünk hőszivattyút, amíg az utolsó, pici alkatrészig előre mindent meg nem terveztünk. Tehát elméletileg kidolgozzuk a tervezési metódust, amivel előre meg tudjuk határozni a végső paramétereket, és a tesztelési eredményeket ehhez hasonlítjuk. A tervezésnél háromdimenziós formában, programmal, precízen minden alkatrészt megterveztünk. Ez a feltétele annak, hogy megfelelő minőségű sorozatgyártást végezhessen az ember. A másik dolog, hogy mi nem arra törekedtünk, hogy lekoppintsunk egy-egy készüléket, hanem teljesen új irányban indultunk el, új fejlesztéseket hajtottunk végre és olyat, amit pl. ma sem lehet a piacon megtalálni. Pl. ebben a gőzbefecskendezéses technológiában vizes hőszivattyúról nem tudok, de ha van is, akkor két kondenzátoros termékről (amellyel gőzbefecskendezésnél, belső hűtőkör átváltással tudunk teljes kapacitással 63 °C HMV-t is termelni) nem tudok. Törekszünk arra, hogy olyan új termékeket fejlesszünk, amit Európában nem forgalmaznak.

Mit kellene tenni ahhoz, hogy a hőszivattyús kérdés a helyére kerüljön? Ha te lennél döntéshozói helyzetben, mire törekednél?

Első körben azt mondanám, hogy vannak még szakmai problémák és ezért is írom a cikkeimet a Magyar Installateurbe, hogy segítsek a szakmának, hátha egy kicsit felfigyelnek arra, hogy lehet másképp is csinálni és lehet hatékonyabban is alkalmazni ezeket a rendszereket. Szakmai problémák alatt azt értem, hogy apait- anyait beterveznek egy adott helyre, drága pénzért felesleges többletteljesítményt, meglehetősen sok szondával, nehogy kevés legyen és a gázkazános, illetve a folyadékhűtős oldalt is teljes kapacitással betervezik. No, és hogy bivalens rendszert új épületeknél nem szabadna beépíteni, mert dupla kiépítéssel jár.

A Magyar Mérnök Kamarától várnám, hogy ne csak hangzatosan, de intenzíven és hatékonyan támogassák azokat a magyar fejlesztésű rendszereket, amelyek a magyar piacon lényegesen hatékonyabbak, mint a többi.

A családi vállalkozásotokban dolgozik a feleséged is, aki távollétedben helytáll a cégnél, de mégis az az érzésem, hogy nagyon keveset tudunk a magánéletedről. Beavatnál bennünket?

Egy-két éve igazából a hőszivattyún kívül nem nagyon van más az életemben. Előtte még telente elmentünk síelni, de most már 2-3 éve síelni sem voltunk. Eddig azért 1-2 hétig mindig voltunk nyaralni, mert utazni szeretünk, de idén pl. ez is kimaradt. Egyébként pedig az összes időnket lefoglalja a vállalkozás ügyintézése. A nejem könyvel, viszi a pénzügyeket, illetve az angol tudásával mindig ő fordítja nekünk a szakmai szövegeket.

Zárszóul ismét érdeklődnék, hogy mit szeretnél elérni ezen a területen a következő évben?

Jó lenne, ha azok a kisebb-nagyobb munkák, amelyek most kilátásban vannak, megvalósulnának, és ez nyújthatna alapot arra, hogy egy telepfejlesztést végrehajthassunk, új üzemcsarnokot építhessünk. Ugyanis a lemezmunkákat és a festést is saját kézbe szeretnénk venni.

Pongrácz Lajos
főszerkesztő

A szerzõ egyéb cikkei:

  Lezártunk egy esztendőt, elkezdtünk egy újat
  Magyarország földrajzilag jó helyen van, az itt dolgozó munkaerő jól képzett, megállja a helyét
  Munka és sport nélkül nem lehet élni
  Figyelmeztető karácsonyi gondolatok
  Sohasem másolunk, csak újat alkotunk
  Számomra a Mart az élet

A szerzõ összes korábbi cikke >>

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam