belépés / regisztráció
2019. május 20. hétfő
Aktuális lapszám

Hagyatkozzunk bátran a szakember tanácsaira!

Elégedetten vettem tudomásul egy előadásom során, hogy a laikus építkezők felettébb tájékozottak a felületfűtési-hűtési rendszerekkel kapcsolatosan. Pedig pár évvel korábban még azt is el kellett magyarázni az előadásaim hallgatóinak, akár szakemberek voltak, akár építtetők, hogy ez is egy fűtési megoldás, ilyen is létezik, és ráadásul azért nem is annyira új keletű, hiszen a 90’ évek közepétől jelen van a magyar piacon. Szerencsére ez mára változott. De az előny gyakran hátránnyá is tud válni.

 

Sokkal felkészültebbek a leendő megrendelők, azonban gyakran találkozni olyannal is, aki átesik a ló túloldalára, és állítja, hogy nekünk, mint szakmai hozzáértőknek tulajdonképpen csak az a feladatunk, hogy a terveket úgy rajzoljuk meg, ahogyan ő gondolja, hogy jó lesz. Kollégáim és én is egyrészről örülünk az emberek tájékozottságának, de ez sajnos hátrány is tud lenni a rendszerek kialakítása során, így most már sokkal nagyobb „csatákat” kell megvívnunk a megrendelőkkel.

Első találkozásunkkor igyekszünk egy általános információt átadni, amelynek alapján a megrendelő ki tudja alakítani saját elképzeléseit arról, hogy mit is szeretne pontosan. Szeretne hűtést is kialakíttatni, vagy csak fűtésre használná a felületfűtési rendszert, vagy hogyan szeretné kombinálni a különböző felületegységeket? Azt tapasztaltuk az utóbbi időben, hogy ez az első tájékoztató megbeszélés kezd szinte feleslegessé válni, azaz inkább a megrendelő érezteti ezt velünk, hiszen ő ezekről már mindent tud, és konkrét elképzelésekkel felvértezve érkezik be hozzánk, kezében az építészeti tervrajzokkal. Sajnos egyre erőszakosabbak a megrendelők, mert ugyan mi elmondjuk a szakmailag alátámasztott javaslatainkat (pl., hogy a különböző funkciójú helyiségek nem mindegyike igényli a hűtést, vagy nem minden felületet lehet hűtésre használni), amelyektől azonban a megrendelő elzárkózik, hiszen ő ezt-azt hallott már a szomszédjától, vagy egy jó kis „szakitól”, aki ugyan még nem szerelt ilyen rendszert sohasem, de már látott olyan épületet, ahol csináltak már ilyet, és így ő „sokkal hitelesebb” információkkal rendelkezik. Érdekesnek tartom, hogy amikor szakmán belül beszélgetésbe elegyedünk egymással, az általános ismeretekkel kapcsolatosan nem hallok a kollégáktól nagyon eltérő véleményt, azonban a megrendelők mindig arra hivatkoz nak, hogy egy szakember adta neki a mi véleményünktől teljesen eltérő tanácsokat. Most két nagyon alapvető, de fontos kérdésre, problémára adunk választ.

Hol legyen padlófűtés, hol ne?

Manapság már nem annyira a szó szoros értelemben vett padlófűtést értjük ez alatt. A mai jelentése ennek leginkább a padlótemperálás. Azaz azokban a helyiségekben alkalmazzuk, ahol hidegburkolatot építünk ki, és szeretnénk a padlófelület kellemetlen hideg hőhatását kompenzálni. A méretezés folyamán alacsonyabb előremenő és visszatérő vízhőmérséklettel számolunk, hiszen a célunk az, hogy a padlófelületet maximum 30 °C-on tartsuk. Ez némileg eltérhet egyes helyiségek esetében, például a fürdőszobáknál, mivel ott a hidegburkolaton túl legtöbbször nedves testfelülettel tartózkodunk, ami tovább fokozza a személyes hidegérzetünket. Ilyenkor a néhány fokkal magasabb padlófelületi hőmérséklet megengedett.

Hol legyen a falon a hűtés és miért alkalmazunk mennyezeti hűtést is?

A XXI. század építési szokásai, elvárásai megváltoztak. Már nem luxusigény a lakások hűtése. Ez indokolja azt a kialakult tervezői szokást, hogy amennyiben felülethűtést tervezünk, a különböző beépítési lehetőségek közül a mennyezetet részesítjük előnyben. Hűtés során az alacsonyabb hőleadás miatt több becsövezett felületre van szükség az adott helyiségben, mint ha ott csupán fűtésre használnánk a rendszert, továbbá ez a felület általában kihasználatlan terület, ide nem szoktunk különböző bútorokat elhelyezni, így nincs, ami lefogja a hűtési-fűtési teljesítményt. Vannak azonban olyan funkciójú helyiségek a lakáson belül, amelyek nem igénylik a hűtést. Ilyen például a fürdőszoba, ahol ráadásul már viszonylag korán kialakulnak azok a falfelületek, amelyek alkalmasak becsövezésre, hiszen a zuhanytálca, kád, mosdó, stb. helyei nagyságrendileg fixen megjelennek az építészrajzokon. Ezek tehát beépített „bútordarabok”, így a kialakításuk elég hosszú ideig végleges. Javasolni szoktuk néhány csőregiszter elhelyezését például a fürdőkád környékén, vagy a zuhanytálca mentén, hiszen nagyon kellemes hőérzetet lehet elérni ezek alkalmazásával. De egy falon elhelyezett regiszterrel akár az oly divatos törülköző-szárítót is el lehet hagyni, hiszen csupán egy tartót kell a fűtött falfelületen felszerelni, és kész a szárítónk. Érdekes, hogy erre az egyszerű megoldásra nem szoktak a megrendelők gondolni annak ellenére, hogy felhívjuk rá a figyelmet már az első megbeszélésünk során. Csak a tervezés vége felé szokták jelezni igényüket, hogy akkor nyugodtan hagyjuk el a betervezett csőradiátort, és inkább a falfelületet oszszuk ki úgy, hogy az nekik megfelelő legyen. Még így is sokan vannak, akiket nem lehet ennek előnyeiről meggyőzni, annak ellenére, hogy a teljes felületfűtési-hűtési rendszer bekerülési összegét szinte egyáltalán nem befolyásolja, ha még egy regiszterrel többet tekerünk a fürdő falára. Sőt a „többletregiszter” kedvezőbb végösszeget jelent, mint ha még egy külön fűtőkört ki kellene alakítani külön a csőradiátorhoz. Mindezek ellenére találkoztam már olyan megrendelővel, aki végül nem tudott más kifogást felhozni mentségére, hogy miért is ragaszkodik a csőradiátorhoz, mint azt, hogy ő azt nyáron is akarja használni, mert elég sokat fürdik, és azt a csőradiátort, ami rendelkezik elektromos fűtőpatronnal, tudja olyankor is használni. Ez az indok az, amire nem lehet mit mondani. Ő teljesen elzárkózott a tőle eltérő véleménytől annak ellenére, hogy akkori lakásában nem volt a fürdőben csőradiátor, tehát nem tapasztalhatta meg a nyári üzemelés hatásait. Mellékesen megemlítem, hogy fizikai korlátja nincs annak, hogy a fürdőszobában nyáron is menjen a falfűtés. Egyszerűen leválasztjuk azt a falfelületet a többitől, ahol a törülközőket elhelyezzük, és így csak a fal egy része üzemel ebben az időszakban.

Száz szónak is egy a vége, számunkra nagy örömöt okoz az emberek tájékozottsága, de a szakember nem véletlenül szakember, és ha sikerül valakit találnunk, akivel bizalmi kapcsolatot tudunk kiépíteni, akkor hagyatkozzunk bátran a tanácsaira!

SZIGETVáRI CSILLA
okl. gépészmérnök

A szerzõ egyéb cikkei:

  WorldSkills 2017 Abu Dhabi
  A Worldskills nemzeti válogatója egy szakmai szakértő szemével
  Passzív/alternatív gépészeti megoldások
  Felületfűtés? Jaj, ne!
  Komfortos lakás (fűtési rendszer tekintetében)
  Szikra karácsony

A szerzõ összes korábbi cikke >>

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam