belépés / regisztráció
2019. december 5. csütörtök
Aktuális lapszám

Fontos feladatunk a légtechnika népszerűsítése

Nos, Kedves Ákos, hallottad édesapád elvárásait, nem vagy egyszerű helyzetben! De először is gratulálunk a vezetői kinevezésedhez és arra kérlek, hogy mutatkozz be! Egy nagyon rövid önéletrajzot kérek tőled! Tehát ki is az a Chappon Ákos?

Chappon Ákos egy fiatal, vállalkozói szemléletű ember, aki egy épületgépész céget irányít. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a tanulmányaimból eredően mind a két területről rendelkezem tudással. Az épületgépészetet a Szily Kálmán Kéttannyelvű Szakközépiskolában tanultam, ahol olyan tanároktól sajátíthattam el a szakma fortélyait, mint Cséki István, Bertalan Ferenc, vagy 2013-ban az év oktatójának választott Czentnár Zsuzsa. Menedzsment ismereteimre az Általános Vállalkozási Főiskolán tettem szert, ahol a vállalkozásszervezés szakirányon végeztem és szereztem meg a diplomámat.

Jóllehet születésedtől kezdve ismerlek, mégis ezer lyuk van a kapcsolatunkban. Elmesélnéd, hogy közgazdász létedre hogyan lettél épületgépész? No és, hogy egyenes út vezetett-e a cégvezetői cím megszerzéséhez?

Azért nem okozott nehézséget közgazdászként épületgépésznek lennem, mert nem ez volt az irány, hanem fordítva: először lettem épületgépész technikus, majd váltam közgazdásszá, így a műszaki tevékenység, maga a szakma mindig is tetszett, a cég pedig kereskedelemmel foglalkozik. Vezérképviseleti, importőri státuszunk van, tehát ezt a cégvezetést szerintem két oldalról is meg lehet közelíteni: édesapám az épületgépész irányt képviselve irányította a céget és tanult bele a közgazdaságtanba, én pedig inkább a magasabb szintű közgazdasági tanulmányok oldaláról közelítem meg a cégvezetést, de természetesen épületgépész, műszaki alapképzettséggel. Nem vezetett egyenes út ehhez a pozícióig. Még a 20-as éveim elején is azt hittem, hogy iskolák nélkül is sikeres tudok lenni. De rá kellett jönnöm, hogy egy érettségivel és egy technikusi vizsgával nem tudom azt az életszínvonalat elérni, amire vágyom, illetve a Kamleithner Kft.-nél sem dolgozhattam addig, amíg nem volt megfelelő szakmai végzettségem. Mindemellett álmom volt, hogy tovább vigyem azt, amit édesapám több mint 20 év alatt felépített. Így elindultam a felsőfokú közgazdasági vonalon. Majd a céghez kerülve az alapvető beilleszkedéssel szerencsére nem volt problémám, hiszen régóta jó kapcsolatom volt a kollégákkal. Ez azonban legalább akkora hátrány is volt, mint előny. Az addig néha felbukkanó főnök fiából, akivel mindig el lehetett viccelődni, cégvezető lett. A cégnél eltöltött eddigi időszakban ez volt a legnehezebb feladatom.

Eddig milyen döntéseket hoztál, mi az, ami a te nevedhez fűződik?

Döntéseket nap, mint nap kell hozni, hiszen a kormányrúd átadása folyamatban van, ami azt jelenti, hogy a döntési jogok átadását elkezdtük a legapróbb napi ügyeknél és haladunk abba az irányba, hogy a komolyabb döntéseket is egyedül tudjam meghozni. A legnagyobb változás, ami az én nevemhez fűződik, egy új vállalatirányítási rendszer bevezetése volt. A régi szoftverünket cseréltük le egy újra. Ezzel gyorsabban, precízebben lehet dolgozni és könnyebben tudjuk kiszolgálni a vevőink igényeit is.

Egyébként most itt a lehetőség, hogy a szaklapunk oldalain elmondd a véleményedet édesapád eddigi cégvezetői stílusáról, döntéseinek eredményességéről!

A múltban elég sok mindent átélt a cég: a rendszerváltás utáni alapítást követő gyors fejlődést, majd a stabilabb éveket, amelyek komoly növekedést hoztak a társaság életében. Ebben az időszakban vásárolt a kft. saját tulajdonú telephelyet magának és költözött Csepelre. Ezt követően jöttek a válság évei, amelyek ismét egy teljesen más jellegű cégirányítást kívántak meg. Az eredményességről az elmúlt 25 év beszél. Biztosan lehetett volna sok mindent másképp csinálni, de a döntéseinket csak a múltban tudjuk vizsgálni. A visszafelé tekintés pedig nem a fejlődő szervezetek tulajdonsága.

Amikor egy új, fiatal, energiától duzzadó ember átvesz egy társaságot, célszerű megkérdezni, hogyan tovább? Miként ítéled meg a szakmai piac azon részének teljesítményét, szereplőit, ahol ti is tevékenykedtek?

A folyamatos fejlődés útját nem szeretném elhagyni. Mára partnereinkkel és versenytársainkkal is sikerült jó kapcsolatot kialakítanunk. Véleményem szerint az épületgépészet légtechnika ága még mindig elég népszerűtlen, így közös feladatunk, hogy felhívjuk a piaci szereplők figyelmet arra, hogy a légtechnikának egyre komolyabb szerep jut az épületgépészetben.

Ha egy év múlva ismét leülünk és beszélgetünk, mi lenne az, amit büszkén említenél, mondván, hogy ezt a mi cégünk érte el! Mikor lennél elégedett?

Közgazdászként egyértelműen a nyereség és a profit az, ami számít. De látszik, hogy némi épületgépész vér is csörgedezik bennem, hiszen kiemelt figyelmet fordítunk a szakma fejlesztésére is. Tervezésnél nem szeretek csak a következő egy hónapra, vagy egy évre tekinteni. Így hosszabb távra fogalmaznám meg az elképzeléseimet. Azzal lennék elégedett, ha egyszer én is átadhatnám a saját gyermekemnek a céget. És innen visszatekintve lehet a rövid távú célokat is meghatározni, hogy mikor, milyen kis lépések és változtatások szükségesek mindehhez.

Sokat beszéltünk már a munkáról, de rólad mégis keveset tudunk! Egyáltalán „elcsavarták” már a fejedet, vagy még szabad préda vagy? De a tréfát félretéve, mivel töltöd a szabadidődet? Sport, hobbi?

Még nem csavarták el a fejemet, illetve még senki sem kellőképpen. Az időm nagy részét így a céggel tudom tölteni, de természetesen nekem is van szabadidőm, hobbijaim. A foci régi és állandó nagy szerelmem. Ezenkívül a többi labdajátékot is nagyon szeretem, illetve a téli sportokat is kedvelem. Új hobbijaim a fal-, szikla- és hegymászás.

Itt a lehetőség, hogy üzenj a munkatársaidnak! Mit mondanál nekik?

Először is szeretném nekik megköszönni az elmúlt több mint 10 évet, amit nálunk töltöttek. Nélkülük mi sem tartanánk itt. A munkatársak édesapám vezetése alatt megtanulták azt a módszert, hogy különböző helyzetekben, hogyan tudnak megfelelő döntéseket hozni. Ezt a képességüket szeretném adaptálni a saját döntési mechanizmusaimhoz. Ebben látom a jövőnk sikerének kulcsát.

Pongrácz Lajos
főszerkesztő

A szerzõ egyéb cikkei:

  Lezártunk egy esztendőt, elkezdtünk egy újat
  Magyarország földrajzilag jó helyen van, az itt dolgozó munkaerő jól képzett, megállja a helyét
  Munka és sport nélkül nem lehet élni
  Figyelmeztető karácsonyi gondolatok
  Sohasem másolunk, csak újat alkotunk
  Számomra a Mart az élet

A szerzõ összes korábbi cikke >>

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam