belépés / regisztráció
2020. december 5. szombat
Aktuális lapszám

Felülethűtési, -fűtési rendszerek, felhasználási szokások

A mai modern világban egyre keresettebbek az energiatakarékos hűtési rendszerek. Így a leendő felhasználók nagyobb érdeklődéssel fordulnak felénk, mondván, ha már a fűtési szezonra egy csőrendszer kiépítésén gondolkodnak, akkor mi lenne, ha használnák a beépített csőkígyókat hűtésre is.

 

Nyáron talán még inkább érzékenyebbek vagyunk hőérzetünkre, hiszen sokkal felelőtlenebbül bánunk szervezetünk védelmével. Ennek egyrészt pszichés oka van, hiszen a nyár mindig a kikapcsolódás és felhőtlen szórakozás időszaka, ezért kevésbé foglalkozunk testünk fizikális védelmével.

Hőkomfortunk tűréshatára azonban egyáltalán nem változik a téli állapothoz képest, csak valahogy olyankor természetes, hogy bebugyoláljuk magunkat. A melegebb hónapokban szerencsére nincs szükségünk a rengeteg hacukára, amit a mínusz fokok esetén magunkra húzunk, viszont ettől még a nagy hőmérsékletingadozást ugyanúgy nem kedveljük, nehezebben alkalmazkodunk egészségügyileg. Tapasztalataink alapján megállapítható, hogy ugyan az építkezések során igény merül fel a „luxusra” – hiszen még mindig ebbe a kategóriába sorolhatjuk az épülethűtést –, azonban a szakemberek nem világosítják fel a leendő felhasználót az egészséges üzemeltetésről. Csak azt mondjuk folyton, hogy mennyire energiatakarékos, kényelemes egy ilyen sugárzó elven működő hűtési rendszer működtetése, az ésszerű „együttélésről” útmutatót nem adunk.

Az átlagember elvárása egy költségesebb hűtési rendszer beszereltetése után az, hogy ha kint jó meleg van, akkor bent legyen jó hideg. Ez így elég lecsupaszított megfogalmazás, de mégis ez az általános. Még a felületfűtési, -hűtési rendszer tervezési fázisa elején, mikor kvázi közvélemény-kutatást végzünk, mit is szeretne az építtető, sem tudja megmondani pontosan mi is az a hőmérséklet, amiben jól érzi magát, mi az, amiben az életét kényelmesen tudja élni. Jönnek a jobbnál jobb ötletekkel, miszerint ők például szeretnének hűtést a fürdőszobában is, hiszen nyáron ott mennyire meleg volt a régi lakásukban, vagy szeretnének padlófűtést a gyerekszobába, hiszen a gyerek a földön ülve játszik a játékaival. Megértjük az indokokat, de őszintén, Tisztelt Olvasó, amikor belép egy kisgyermekes család otthonába, mit lát amikor a lakás belsőbb tereibe bevezetik? Mindenhol gyermekjátékok, a nappaliban alig találni egy olyan kis zsebkendőnyi területet, ahol helyet lehetne foglalni, hiszen még ha a gyermek éppen akkor nincs is jelen a beszélgetésnél, a létezése akkor is észrevehető. Ebből arra lehet következtetni, hogy a gyerekek napközben, amikor otthon tartózkodnak, igénylik a felnőtt táraságot is és inkább a nappaliban játszanak, vagy éppen a konyhában, ahol az anyukájuk épp főzi a sok finomságot, mint a szobájukban. Azt leginkább alvásra használják, és az alvófelületük éppen abban a magasságban van, ahol a padlófűtés által lebegtetett port a legnyugodtabb állapotukban a tüdejükbe lélegzik. Ugye, hogy így megfogalmazva már nem is annyira kecsegtető a padlófűtés a gyerekszobában? Vagy az első példát kifejtve, gondoljuk végig, összesen mennyi időt töltünk el egy nap a fürdőszobánkban, és mit is csinálunk ott pontosan! Nekivetkőzünk, majd beülünk egy teli kád forró vízbe –ilyen esetben nem éppen hűvösre vágyunk, hiszen ezért eresztünk meleg vizet –, vagy beállunk a zuhany alá, ahol a vízhőmérséklettől függetlenül mindenképp vizesek leszünk. Egészen addig, amíg folyik ránk a víz, kellemesen érezzük magunkat, de abban a pillanatban, ahogy elzárjuk a csapot, beindul egy természetes fizikai folya mat, a párolgás, amelynek során a testünk hőelvonás áldozatává válik. Ennek az érezhető hatása a számunkra az, hogy elkezdünk fázni és ez az állapot addig fennáll, míg teljesen meg nem száradunk. Egy ilyen helyen miért van szükség akkor még extra hőelvonásra?

Ha a tervező veszi a fáradtságot, hogy a tervezési szokásainak indokait így lefordítva elmagyarázza, akkor később a kivitelező sem tudja kizökkenteni a leendő felhasználót, és mikor üzemel a rendszer akár fűtési, akár hűtési szezonban, akkor pozitív visszhangja lesz, nem pedig elégedetlenség.

Kicsit elkanyarodtunk az eredeti témától, vagyis, hogy egy nyári hónapban koncentráljunk inkább a felülethűtésre! Az általános igény az, hogy nyáron minél hidegebb legyen bent a lakásban… Hányszor kapjuk meg a kérdést, hogy miért 26 °C-ra méretezzük a helyiségekben a nyári hűtési légállapotot, hiszen ők 20 °Cban szeretnének élni?! Válasz: egyrészt ugyanaz a sugárzási hatás, ami a téli állapotban fennáll, itt is érvényesül, vagyis ugyanúgy elég kvázi „kevésbé” kielégíteni a hőmérsékletigényünket, hiszen a sugárzó hőhatás az egész testfelületünkre hat, így itt is spórolhatunk 2-3 fokot. Másrészt tudatosítani kell a későbbi felhasználóban, hogy az emberi szervezet ugyanabban az öltözködési rétegben kb.6 fok hőmérsékletingadozást tud következmények nélkül átvészelni. Ez azt jelenti, hogy ha kint 32 °C van, akkor az ideális belső hőmérséklet a szervezetünknek 26°C. Még egy fontos tény, amit nem szoktak megérteni a fogyasztók, hogy a méretezési külső légállapotok, hőmérsékletek mindig egy átlaghőmérsékletet jelentenek, azaz a nap 24 órájára vonatkoznak. A nagy kánikulák idejében is elmondható, hogy az átlaghőmérséklet az egész napra nem haladja meg a 32°C-ot, vagy legfeljebb 2-3 extrém napon, és akkor is csupán néhány fokkal. Az ilyenkor igényelt „többlet hideget” pedig a rendszer szinte minden esetben ki tudja elégíteni, hiszen azért a méretezések a biztonságot is figyelembe veszik. Mi, tervezők mindig túlméretezzük a rendszereinket. Itt kell leszögezni, hogy ezért fontos, hogy a fűtési-hűtési rendszereket terveztessük. Egy kivitelező szaktudása arról szól, hogy pontosan hogyan szereljen össze egy működő rendszert, ugyan természetesen kell elméleti tudással is rendelkeznie, de a konkrét elméleti okok felett sokszor átsiklanak. Autóink is egy nagyon hosszadalmas és pontos mérnöki tervezés után készülnek el, a tanult emberek minden egyes darabot leellenőriznek a gyártósoron, mielőtt mi azt megvásárolnánk. Higygye el nekem a Tisztelt Olvasó, hogy a tervezési költségek a teljes beruházási költséghez képest igen csekélyek, azonban a későbbi üzemeltetés során felmerülő problémák megelőzése szempontjából busásan megtérülnek!

Az is sokszor fordul elő, hogy egyrészt már a beüzemelés során elmarad a rendszer hidraulikai beszabályozása, vagy ha még a fűtési szezon elején nagyvonalúan el is végzi azt a kivitelező, egy rutin ellenőrzésre a hűtési szezon elején már nem megy el. Pedig hűtési szempontból talán még fontosabb lenne ezt elvégezni, mivel ettől a felhasználók sokkal inkább idegenkednek, így szigorúbb elvárásokat is támasztanak vele szemben, mint egy fűtési rendszerrel kapcsolatban. Egy megfelelően beszabályozott, és a felhasználói igényeket teljes mértékig kielégítő hűtési rendszer energiafelhasználásakor rengeteget lehet spórolni a bevitt energián, így az üzemeltetési költségeken is. Bár véleményem szerint a hűtésre fordított energiaköltségeken sokkal könnyebben lehetne spórolni, mint a fűtés esetében, hiszen elektromos energiát az otthonunkban is viszonylag egyszerűbb előállítani valamilyen megújuló energiaforrás segítségével. Ugyan fűtési energiánkat is nyerhetjük elektromos áramforrásból, azonban ott óhatatlanul is összehasonlítjuk a költségeket a gázárakkal, ami kedvezőbben tud alakulni. Kivéve persze, ha van lehetőség éjszakai áram vételezésére, mert akkor már megfordul a helyzet.

SZIGETVáRI CSILLA
okl. gépészmérnök

A szerzõ egyéb cikkei:

  WorldSkills 2017 Abu Dhabi
  A Worldskills nemzeti válogatója egy szakmai szakértő szemével
  Passzív/alternatív gépészeti megoldások
  Felületfűtés? Jaj, ne!
  Hagyatkozzunk bátran a szakember tanácsaira!
  Komfortos lakás (fűtési rendszer tekintetében)

A szerzõ összes korábbi cikke >>

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam