belépés / regisztráció
2020. december 2. szerda
Aktuális lapszám

Feltett szándékom, hogy külföldi vállalkozásokba kezdjek

Eltelt egy év és ismét meghívtam kedves barátomat, Szigetvári Dénest, a Szikra Kft. tulajdonos vezetőjét egy rövid beszélgetésre, tapasztalatcserére. „Régóta ismerjük egymást, talán mondhatom, hogy volt olyan idő, amikor még az indiai épületgépész piac sajátosságait is közösen csodáltuk. Szeretek veled beszélgetni, mert nem köntörfalazol, egyenes őszinte válaszokat adsz.” – kezdjük a szokásos felvezetéssel.

 

Mennyire sikerült az elmúlt évben a több lábon állást megvalósítani és milyen évet zártatok?

Ezzel kapcsolatban sajnos nem tudok sok jót mondani, mert ha az előző évekhez képest nézem a számokat, az árbevételünk most is esett, tehát továbbra is azt érezzük, hogy a piacon nagyon nehéz megmaradni. Ahelyett, hogy áremeléssel tudnánk foglalkozni, ami természetes lenne a költségek növekedése miatt, folyamatos árcsökkentéseket kell végrehajtanunk. Úgy próbáljuk a megélhetésünket biztosítani, hogy csökkentjük az egyéb költségeket: nem cseréljük le pl. az autóinkat, vagy kisebb raktárkészlettel kell dolgoznunk stb.

Az elmúlt évben azt mondtad, hogy nem érzékelsz építőipari mozgást a hazai piacon. Jártomban-keltemben ma mindenütt építkezésekbe botlom. Te nem így látod?

Valamennyire talán tényleg mozdult a piac, de nem olyan mértékben, ami nagy jelentőséggel bírna. Lényegesen kisebb ez az elmozdulás, mint amire szükség lenne. De azt sem szabad elfelejteni, hogy sokan vagyunk a piacon. Pillanatnyilag én még azt látom, hogy éppen csak ébredezik a piac. A saját területünkön pl. a falfűtéssel kapcsolatos anyageladások száma ugyan emelkedett a tavalyelőttihez képest, de sajnos csak elhanyagolható mértékben, mert még mindig a harmada, mint amennyi volt 6-8 évvel ezelőtt.

Úgy tűnik, hogy a tervezőknek már van munkájuk. Lehet, hogy hamarosan a kivitelezők is kapnak megbízásokat?

Nekem a tapasztalataim alapján szomorúbb véleményem van. Nem minden tervezőnek van ugyanis munkája. Akikkel te találkozol, ők valószínűleg a nevesebbek, nekik valóban vannak megbízásaik, de a többségnek, a középrétegnek, akik gyakorlatilag a tényleges tevékenységet végzik, nekik lényegesen kevesebb munkájuk van, mint a többieknek. Ebben a csoportban általában már csak felújításokat, kényszertervezéseket végeznek a tervezők. A gázvezetékek tervezésénél pl. nagyon sok új munka keletkezett – az alap és a felszálló vezetékek tervezési előírásainak megszorítása következtében –, amelyeket nagyon komolyan kell venni, míg korábban szinte csak sablonterveket kellett beadni. Ennek a rétegnek már nagyon sok felújítási munkája keletkezett, olyan, amit korábban talán nem is vállaltak volna.

Az idei év első két hónapja számunkra is nagyon keserves volt, mert különböző jogszabályi változások miatt elhúzódtak a gáz mérőcserék munkálatai. De a falfűtéssel kapcsolatban (a másik üzletágunk) látok én is némi reményt erre az évre, mert már eleve eredményesebbek vagyunk a tavalyi évhez képest. Itt már nagyobb a mozgás, ez tény! Bízom benne, hogy ez így folytatódik is tovább! Alakítottunk is egy csoportot, amely az épületek egyéb felújításával, épületgépészeti munkák elvégzésével foglalkozik. Pl. most a Frankel Leó úton készítettünk egy társasháznak hőszivattyús rendszert. De pl. egy autószerelő műhely teljes épületgépészeti kivitelezését, fűtését, hűtését is elnyertük. Tehát a mi hétfős csoportunknak folyamatosan van kivitelezési lekötöttsége és ez nagyon biztató a jövőt illetően.

Én úgy éreztem, hogy a hőszivatytyúk terjedésével a felületfűtés igencsak előtérbe került! Nem gondolsz arra, hogy a technológiátokat valamelyik hőszivattyú típussal egészítsétek ki?

Való igaz, hogy a hőszivattyúk népszerűbbé válásával növekszik az általunk is forgalmazott felületfűtések aránya és az is tény, hogy egy komplett fűtési/hűtési rendszer kialakítása igényelné egy saját termék palettára vételét. Jelenleg azonban mi még nem olyan darabszámban végezzük ezt a tevékenységet, hogy megérné ezzel komolyabban foglalkozni. Talán a jövőben ezt is megtesszük! De amíg ezzel nem rendelkezünk, addig is valamelyest elkötelezettek vagyunk egy típus felé. Úgy gondoljuk, hogy ma sokkal jobban járunk, ha együttműködünk egy adott céggel, és az ő termékeiket ajánljuk, mintha önállóan forgalmaznánk egy ilyen terméket.

Egy időben több, külföldön lévő magyar követséget, konzulátust újítottatok fel itthonról szállított termékekkel. Megszűnt ez a lehetőség?

Ez a vonal azért szűnt meg, mert mindig a külügyminisztérium finanszírozta, de náluk is nagyon lefaragták a költségvetést. Kénytelenek helyi alkalmazottakkal - pl. az emlegetett India esetében is - toldozni-foltozni a megromlott épületállományt. Egy egyszerű javítástól kezdve a nagy beruházásokig, mindenféle munkát a helyi emberekkel, ottani technológiával végeztetnek el, hiába is beszélünk arról, hogy egy követség esetében biztonságtechnikai okok miatt egyáltalán nem mindegy, hogy kit engednek az épület közelébe. Tehát nem a kapcsolatok szűntek meg, hanem tisztán pénzügyi okok miatt állt le a folyamatos munkavégzés.

Nem gondoltatok valamely külföldi, szomszédos országban történő vállalkozásra, amivel növelhetnétek a bevételeiteket?

Tervezzük, de ahogy öregszem, egyre óvatosabb is vagyok és ennek megfelelően mindig előre tapogatódzom. Feltett szándékom egyébként, hogy megjelenünk Ausztriában, most éppen olyan fázisban vagyunk, hogy tisztában szeretnénk lenni a környezeti, adózási feltételekkel, amelyekkel már előre kell kalkulálni. Illetve kérdés, hogy kik legyenek az alkalmazottak: helyiek, vagy magyarok? Vagyis minden költséget körbe kell járni. De ez nem csak kósza gondolat a részünkről, ugyanis van már kint egy helyi emberünk, aki pontosan utánajár annak, hogy hogyan lehetne az osztrák piacon megjelenni.

Hogyan alakult a dolgozói létszámotok? Sikerült annyi munkát szerezni, hogy mindenkit megtarthassatok?

Azzal, hogy ezt az új munkacsoportot elindítottuk, mondhatjuk, hogy nem változott a dolgozói létszámunk. Bár az elmúlt évben meg kellett válnunk néhány kollégától, elsődlegesen a minőségi munka hiánya miatt, de mostanra ugyanott tartunk, mint a tavalyi elbocsátások előtt. Jelenleg 30-32 fő alkalmazottunk van, akiknek most már szerencsére tudunk munkát adni.

Nem vettetek részt az építkezők kiállításán, a Construmán. Nem sikerült összehozni azt a szükséges 4-5 millió forint összeget, vagy még nem bíztok annyira a jövőben, hogy képviseltessétek magatokat egy ilyen eseményen?

Nem az a gond, hogy a jövőben nem bízunk, hanem, hogy nincs mit befektetni. Miután az árainkat annyira le kellett szorítani, a költségeket pedig vissza kellett fogni, így még a marketinges megjelenéseinket is erősen lecsökkentettük. És itt őszintén meg kell mondanom, hogy egy kiállításon való megjelenés nem hoz vissza anynyit, mint amennyit a befektetés öszszes költsége igényel.

Nagyon intenzív kapcsolatod volt a szövetségekkel, úgy tudom, hogy ez még ma is megvan. Változott valami a korábbiakban velük szemben megfogalmazott bírálatodban, vagy minden változatlan?

Alapvetően nem változott semmi, vagyis inkább valahol még romlott is a tavalyi helyzethez képest. Továbbra sem érzem azt, hogy a szövetségek a lehetőségeikkel élve úgy támogatnák a tagokat, ahogyan azt kellene. Még mindig árva gyereknek érzem magunkat. Elég csak a számaikat, a gazdálkodásaikat megnézni és egyértelműen kiderül, hogy nem beszélhetünk intenzív támogatásról.

Kicsit más területre térve, milyen örömteli változásról tudsz beszámolni a magánéleted kapcsán?

Augusztusban megérkezett hozzánk Dorottya nevű kislányom. Általa sokkal szebb és boldogabb az életünk, mert a két apró gyermekkel sok minden átalakult. Sok külső segítségünk nincs, mindent magunknak kell megoldanunk, de ez a fáradtság nagyon jó befektetés, mert azt az örömöt, amit a pici gyerekek nyújtanak, semmi sem tudja pótolni.

Gondolom, most hogy két kis gyermeketek van, már nem tudtok anynyit utazni, mint korábban.

Már az első gyereknél is visszafogottabbá váltunk e téren. Azért próbáltunk nyaralni menni, amikor a kis Magdika egy éves volt, de az utazás lényegesen több problémával járt, mintha itthon maradtunk volna, sokkal nehezebb volt alkalmazkodni az adott környezethez. Most bevállaltuk azt az áldozatot, hogy szüneteltetjük az utazásokat. Bár éppen tervezünk egy egyhetes utat, de olyat, ami a gyerekekre van kitalálva.

Terveztek egy harmadik gyereket is?

Én már teljesítettem a kötelezőt, az előző házasságomból is van két gyerekem, akik már felnőttek, most is van kettő, úgyhogy már csak a korom miatt is most már úgy gondoljuk, hogy több nem lesz.

Milyen terveid, vágyaid vannak a céges és magánélet területén?

Sokáig szeretném ezt a tevékenységet folytatni. Nem is tudnék leállni. Amíg én mozogni tudok, addig ezt szeretném csinálni. Nyilván az ember mindig előre akar lépni, úgyhogy én is szeretnék fejleszteni, változtatni, sohasem adom fel. Az új munkacsoport felállítása, annak a későbbi, esetleges bővítése, az ausztriai piacon történő megjelenés, ezek mind szerepelnek az új tervek között. Hiába vagyunk most hullámvölgyben, én ismét szeretnék majd a topra jutni. De ugyanígy foglalkozom azzal is, hogy a felülethűtés- fűtés jobban pörögjön, a lengyel területen is próbáljuk ezt erősíteni, mivel ők is erős partnereink. De minden a lehetőségektől függ. Sajnos a gázos területen nem tudom, mit hoz a jövő, mert ezt szerintem sokkal magasabb szinten sem látják. De bízom benne, hogy ez az üzletágunk is tud majd erősödni.

A családdal kapcsolatban egyszerű a kérdés: szeretném örömmel felnevelni a gyerekeimet és békés, nyugodt életet élni. Ezen a téren különösebb, nagyobb terveim most már nincsenek. Jó lenne minél több időt a családommal eltölteni, és ha már a lehetőségek engedik, akkor folytatni az utazásokat.

Pongrácz Lajos
főszerkesztő

A szerzõ egyéb cikkei:

  Lezártunk egy esztendőt, elkezdtünk egy újat
  Magyarország földrajzilag jó helyen van, az itt dolgozó munkaerő jól képzett, megállja a helyét
  Munka és sport nélkül nem lehet élni
  Figyelmeztető karácsonyi gondolatok
  Sohasem másolunk, csak újat alkotunk
  Számomra a Mart az élet

A szerzõ összes korábbi cikke >>

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam