belépés / regisztráció
2020. november 26. csütörtök
Aktuális lapszám

Érdekes szakértések I.

Mint igazságügyi szakértő, módosítanám egy kicsit a mondást: „Tanultam valamit tanáraimtól. Többet tanultam kollegáimtól. Legtöbbet tanultam tanítványaimtól.” Ugyanis legeslegtöbbet, mint igazságügyi szakértő, mások kárából tanultam.

 

Tanulságos eset 1.

Győr egyik nagy üzemébe hívtak, hogy állapítsam meg, mekkora klímagép szükséges a szerelőcsarnokba. Nyáron ugyanis a nagy melegtől a munkások nem tudtak dolgozni a szerelősoron. Professzionális hőkamerával megmértem a szerelőcsarnokban működő berendezéseket. Kiderült, hogy nem kell új, drága klímát felszerelni a csarnokba, hanem a mennyezetről lelógó 180 db, közel 100 °C-on izzó világítótestet kell lecserélni energiatakarékos led-gőzös lámpákra. Így nemcsak a méregdrága klímaberendezésre nem kellett költeni, de még a világítási költség is ötödébe kerül.

Tanulságos eset 2.

Egy gyárban nem tudták miért, de a gépsor mellett sokszor eredt el a munkások orra vére. Már több szakértőt is hívtak, de senki sem tudta megmondani, hogy ez miért fordul elő.

Megmértem hőkamerával az adott munkahely körüli gépeket. Ez nem mutatott semmilyen problémát. Majd elővettem a nagyon okos kis műszeremet, ami ki tudja mutatni, hogy ha az adott környezetben egy pohárba vizet teszek ki az asztalra, az mekkora hőmérsékleten kezd el párologni. Sőt, azt is meg tudja mutatni, hogy az adott páratartalmú levegőben hány fokon kezdenek el kondenzálódni a gőzmolekulák.

Rögtön meg is volt a megoldás: a gépsor egy folyamatos szárítókemence, ez előtt állnak a munkások és teszik az alkatrészeket a szállító szalag elejére. A szárítókemence annyira száraz levegőt hoz létre a munkások körül, hogy a pohárban kitett víz már 8-10 °C-nál elkezd párologni. Teljesen természetes, hogy ha folyamatosan nagyon száraz levegőt szívunk be, eleredhet az orrunk vére, mivel nyálkahártyánk nedvessége lecsökken.

Megoldás: olyan légnedvesítő berendezést kell tenni az adott munkahelyre, amely megnöveli a párolgási hőmérsékletet.

Tanulságos eset 3.

Mint igazságügyi szakértőt hívtak Óbudára. Hónapok óta vergődtek egy napkollektoros rendszerrel. Nem értették, miért van az, hogy a kicserélés után egy ideig jól működik minden, majd egy hónap múlva megint nem működik, fekete lé folyik belőle, és mintha saját magát égetné.

Elővettem megint a hőkamerámat, és egy ultrahangos áramlásmérőt.

Folyamatos napsütéskor, amikor könnyű mérni, kiderült, hogy a napkollektoros rendszer hol működött, hol nem. Az áramlásmérő nullát mutatott. Felmerült a kérdés, hogy vajon mi baja lehet, hiszen süt a nap, de a szivattyú, ami a napkollektorból lehozná a meleget, áll. Elromlott a hőmérő? Elromlott a szivattyú? Dugó van a csőben? Nem, nem és nem.

Tudni kell, hogy a napkollektoros rendszereknél mindig két hőmérsékletérzékelő van. Egyik fenn a tetőn lévő napkollektorban és egy másik lenn a tartályban, ahová a szivattyú termeli a meleg energiát. Ha a napkollektorban 5 °C-kal melegebb van, mint lenn a tartályban, akkor indul el a szivattyú.

A napkollektorok ugyan nem voltak árnyékban, de egy nagyon messze lévő fa egyik ágának árnyéka minden nap szépen átvonult a napkollektorba helyezett hőmérsékletérzékelőn. Ezért a rendszer úgy érzékelte, hogy nem süt a nap, miközben az teljes erővel sütötte az egész kollektorfelületet. (Valahogy úgy kell elképzelni, mintha napoznék, de a fejem árnyéban van, s ha közben fúj a szél, nem érzem, hogy a teljes testem időközben megég.) A „jeladó” azt hiszi, nem süt a nap, a szivattyút nem kapcsolja be, és az egész napkollektor – főleg a csöves napkollektor – saját magát megégeti, a benne lévő folyadékot elkocsonyásítja. Teljesen logikus, hogy a rendszer leáll, nem működik.

Megoldás: azt az egy ágat, ami minden nap délidőben egy órán át árnyékot vet a napkollektor érzékelőjére, le kell vágni, vagy az érzékelőt át kell helyezni máshová.

Tapasztalataim szerint a csöves kollektorok rendkívül érzékenyek. Javasolnám inkább az úgynevezett (törődésmentes) vandál biztos, magas nyomású sík kollektorok használatát.

Véleményem szerint ár-érték arányban ma is lehet találni a piacon olyan termékeket, melyek a legjobbak és még a jégeső sem tud kárt okozni bennük.

Dr. Léderer András
okl. gépészmérnök

A szerzõ egyéb cikkei:

  „Svájci pontosság, német precizitás”

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam