belépés / regisztráció
2020. december 5. szombat
Aktuális lapszám

Épületek energetikai tanúsítása - A/V értelmezés ismét

Az előző lapszámban megjelent cikk számos szakembert sarkallt arra, hogy a véleményét leírja az A/V viszony ott bemutatott ellentmondásaival kapcsolatosan. Ezért fontosnak tartom egy további példával is szemléltetni a kérdést. A cikkben bemutatott esetet öcsém, dr. Baumann József készítette elő. Ennek célja, hogy összehasonlíthatóvá váljanak az eredmények, amelyek a lakás A/V viszony különböző értelmezéseiből adódnak.

 

Teszt épület paraméterei

A példában szereplő épület egy fiktív, 5 szintes épület, szintenként 6 lakással (4 sarok, két közbenső). A földszint alatt fűtetlen pince, a legfelső szint felett pedig padlástér van.

A lakások az egyszerűsítés érdekében 8*8 m-es, négyzet alapterületű-ek, 2,7 m belmagasságúak. A lépcsőház a fűtetlen térhez kapcsolódik, ezért figyelmen kívül hagyjuk.

Az 1. táblázat az épületben alkalmazott, az energetikailag védett burok határára eső szerkezetek összefoglaló táblázata. Az egyes szerkezetek felvett U-értékei kissé magasabbak a jelenleg megengedett értékeknél. Az U-értékek számításánál a geometriai hőhidak hatását figyelembe vettük.

Az egyes lakásokban átlagos épületgépészeti rendszerekkel számoltunk. A fűtést közös, a pincében elhelyezett alacsony hőmérsékletű gázkazán látja el. A fűtési rendszer termosztatikus szelepekkel felszerelt kétcsöves rendszer.

A HMV-készítés lakásonként önállóan történik, csúcson kívüli elektromos árammal működő bojlerek vannak figyelembe véve.

A követelmények megállapításához az A/V viszony számítását háromféle módon is elvégeztük:

• Az épület A/V viszonyát vettük figyelembe, tehát a rendelet előírásai szerint jártunk el.

• Az A/V viszony felvételénél a lakásoknak csak az energetikailag védett burokhoz tartozó felületeit vettük figyelembe.

• A lakásokat úgy kezeltük, mintha önálló épületek lennének, tehát valamennyi határoló felületét figyelembe vettük a számítás során. A 2. táblázatban azt lehet nyomon követni, hogy a különböző módon értelmezett A/V viszonynak milyen hatása van az egyes lakások besorolására.

Megállapítások

Az épület A/V viszonyával számolva, a D besorolású épületben zömében D besorolású lakások vannak, a nagyon kedvező közbenső lakások B besorolást, a legalsó és legfelső szint saroklakásai viszont E besorolást kaptak. Ez az épületen belüli eltéréseknek megfelelő, a mérnöki szemléletünknek megfelelő eredményt mutat.

Mivel mind az egyes lakások, mind a teljes épület esetén ugyanahhoz a követelményhez viszonyítottunk, ezért értelemszerűen a lakások fogyasztási átlagából számított átlagérték ugyanazt a besorolást eredményezi, mint amit a lakások zöménél kaptunk.

Ha a lakásokra úgy számolunk A/V értéket, hogy az A felület alatt a lakás tényleges külső felületeit, V alatt pedig a lakás térfogatát értjük, a lakások besorolása általában javul, a példában még nem is kirívó az előző számításhoz képest a változás. A közbenső szint lakásai kicsit romlanak, mert ezek A/V értéke ilyen módon számolva csökken, ezért a megengedett érték szigorodik. A százalékokat nézve kitűnik, hogy így számolva a legrosszabbak a közbenső szint saroklakásai lesznek, ami már jelzi, hogy szakmailag ez az eredmény sehogy sem magyarázható meg.

Ha a lakásokra úgy számolunk A/V értéket, hogy az A felület alatt a lakás teljes felületét, beleértve a szomszéd lakásokkal érintkező falakat és födémeket is, V alatt pedig a lakás térfogatát értjük, akkor az épület 0,3565 A/V értéke helyett 1,24 értéket kapunk. Ennek következtében a megengedett érték majdnem a duplája lesz, a legtöbb lakás A besorolást kap, a közbenső szint közbenső lakásai pedig A+ besorolást. Tehát egy D kategóriával rendelkező épület A kategóriás lakásokból áll. Ebből tisztán látszik, hogy ez a módszer teljesen félreviszi a számításokat.

Családi ház és társasházi lakás összevetése

Készítettünk egy családi házat is, a társasházi lakásokkal egyező alapterülettel, és belmagassággal. A gépészeti rendszerek megoldása a társasházival megegyező.

Sokat javítva a szerkezeteken, sikerült a társasház földszinti saroklakásaival megegyező összesített energetikai mutatót kihozni (149 kWh/m2a) (3. táblázat).

Tehát a családi ház szerkezetei sokkal jobbak, de több lehűlő felülettel rendelkezik, viszont a példában ez a két hatás kioltja egymást, a számítás szerint mindkét lakás azonos fogyasztással bír.

Az azonos fogyasztás alapján laikusként elvárnánk, hogy azonos minősítést kapjunk. Mivel azonban a családi ház A/V értéke sokkal nagyobb, így a megengedett érték is. A követelményekhez képest 66,9%-os fajlagos primer energiafogyasztással A besorolást kapunk, szemben a társasházi lakás 127,2%-os értékével és E besorolásával.

Összefoglalás

A jelenleg érvényes rendelet értelmében az A/V viszony függvényében kell az energetikai követelményeket megállapítani. A cikkben szereplő példa arra hívja fel a figyelmet, hogy minden esetben az épület A/V viszonyát kell ennél alapul venni, mert más megoldások ellentmondásosak.

Ugyanakkor számos érv szól a mellett, hogy ezen a későbbiekben változtatni célszerű. Jelen esetben az épület alapterületétől független követelmény alkalmazása látszik jó iránynak, de a változtatást még alaposan elő kell készíteni, mert a jelenlegi megoldás mellett is vannak érvek. Nem véletlen, hogy több országban is a miénkhez hasonló megoldást alkalmaznak.

BAUMANN MIHáLY
adjunktus
PTE PMMK Épületgépészeti Tanszék

A szerzõ egyéb cikkei:

  Épületek vízhálózatának méretezése
  „Már a fűtés sem a régi” – szemléletváltás a fűtéstechnikában I.
  Bivalens rendszerek energiaarányának meghatározása
  Gőzüzemű hőcserélők szabályozása
  Tápszivattyúk kondenzátum szállítása
  Kondenzelvezetők sajátosságai

A szerzõ összes korábbi cikke >>

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam