belépés / regisztráció
2020. december 2. szerda
Aktuális lapszám

Energiatakarékosság – Világítástechnika – Integrált szabályozási és vezérlési rendszerek

Napjaink egyik legdivatosabb témája az energiatakarékosság, mely az építőipar, az épületüzemeltetés valamennyi szakágát és résztvevőjét érinti. Az üzleti ingatlanok üzemeltetői, bérlői, tulajdonosai és használói, valamint a lakóingatlanokban élő lakosság egyöntetűen ki van téve az emelkedő energiaárak fenyegetésének, a fosszilis energiahordozók csökkenő mennyiségű elérhetőségének és azoknak a különféle szervezetek által generált hatásoknak, amelyek az energiatakarékos módszerek bevezetésre, az egyre kisebb fogyasztású rendszerek és berendezések alkalmazására ösztönöznek.

 

Az Európai Bizottság ún. zöld könyvek kiadásával kívánja ösztönözni az európai szintű párbeszédet magánszemélyek és szervezetek között a könyvekben megfogalmazott javaslatok alapján elindított konzultációs folyamatokban. A zöld könyvek javaslatai alapján elinduló jogalkotási folyamatokat az ún. fehér könyvek tartalmazzák. Ezen dokumentumok elérhetők az Európai Bizottság honlapján és az EUR-Lex, az európai jog weboldalain.

Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb költségvetéssel kutatás-fejlesztési keretprogramot hirdetett Horizont 2020 elnevezéssel a 2014–2020 közötti 7 éves periódusban – a kontinens globális versenyképességének növelését célzó Európa 2020 program részeként –, az ebben megfogalmazott hét társadalmi kihívás közül kettő érinti írásunkat:

Biztos, tiszta és hatékony energia. Az itt megfogalmazott legfontosabb prioritások az energiahatékonyság, alacsony széndioxid-kibocsátású technológiák, intelligens városok és közösségek.
Éghajlat-hatás, környezet, erőforrás- hatékonyság és nyersanyagok. A megfogalmazott célkitűzés a csökkenő energia felhasználás mentén az alacsonyabb szintű környezetszennyezés, a környezettudatos, fenntartható „smart” életvitel megvalósítása. Az Európai Bizottság 2011-ben kiadta „A jövő világítása – Az innovatív világítástechnológia alkalmazásának felgyorsítása” című zöld könyvet, amely az európai világítástechnikai piac jövőjét és teendőit taglalja a világpiacon zajló folyamatok tükrében, Európa fenntartható versenyképességének és élhető környezetként való fennmaradásának célkitűzésével. A könyv szerint az Európai Unió villamos fogyasztásának 14%-át a világítás teszi ki, ezért itt is energiatakarékos és környezetbarát technológiákra van szükség. Az európai rendeletek hatására kivonják az energiafaló fényforrásokat (izzólámpák, halogén fényforrások) és ezek helyébe a leginnovatívabb technológia, a szilárdtest-világítás (Solid State Lighting – SSL) lép, közismert nevén a LED és OLED világítás.

A gyártók számára megfogalmazott feladat az, hogy az új technológiák biztosítsák a megszokott fénykomfortot és a világítás minőségét, a színhűséget a korábbiaknál alacsonyabb energiafelhasználás, magasabb fényhasznosítás, hosszabb élettartam, jobb szabályozhatóság, alacsonyabb karbantartási igény, környezetbarát gyártás és alapanyagok felhasználása mentén. A felhasználókkal szemben megjelenő kihívás a világítástechnika elektronizálódásának feldolgozása: az SSL technológiával a világítási eszközök az elektronikai készülékek piacára helyeződtek át. Aki nem tart lépést az okostelefonok és más számítástechnikai eszközök fejlődésével, az rövidesen nehézségekbe ütközik egy lámpatest fényerő szabályozásának, vagy akár működtetésének területén is. A fogyasztóknak meg kell küzdeniük a hosszú élettartamért és az alacsony fogyasztásból adódó energiamegtakarításért cserébe jelentkező magas beszerzési árakkal, amelyek fokozatosan csökkennek ugyan, de még mindig a több évre előre kifizetett villanyszámla érzetét keltik. Megjelentek természetesen az „elérhető árú” LED termékek is, amelyek azután az alacsony minőség és világítási komfort mellett az ígértnél lényegesen rövidebb élettartamukkal keserítik meg a gyanútlan vásárló életét. A hagyományos izzólámpák kivonásának eredményeképpen a megmaradó lámpatestekbe kerülő ún. retrofit LED termékek piaca dominál, amelyet azután fokozatosan felváltanak a LED fényforrással szerelt világítótestek és az intelligens világítási rendszerek, valamint az ehhez kapcsolódó világítástechnikai szolgáltatások. A termékértékesítés felől a piac a komplex megoldások értékesítése felé tart.

A következő példa egy irodahelyiség lámpatesteinek cseréje és intelligens működtetése esetén elérhető megtakarítások nagyságrendjét szemlélteti. A táblázat egy átlagos méretű irodában felszerelt 6 db lámpatest, munkanapokon több mint 10 órás működése esetén szemlélteti, hogy az eredeti vasmagos előtétes, T8 fénycsöves világításhoz képest 63%, a korszerűbb elektronikus előtétes T8 fénycsöves világításhoz képest 55%, de még a legkorszerűbb elektronikus előtétes, T5 fénycsöves világításhoz képest is 50% energiamegtakarítás érhető el a megfelelően megválasztott LED világítással, az előírt világítástechnikai jellemzők (megvilágítási érték, egyenletesség, káprázatmentesség) meg(be-)tartása mellett. Az éves 2750 órás, 255 munkanappal számolva napi 10,78 óra működés adódhat a természetes fénynyereség hiányából (belső terű iroda), hibás felhasználói szokásokból (felkapcsolva felejtett világítás), de üzemeltetői szokásokból (a homlokzatvilágítás helyett irodaházakban az irodákban működő világítás adja az épület külső megjelenését) is. További kábelezés nélkül, a természetes fénynyereség és a jelenlét alapján szabályozott ki-be-kapcsolással akár 75% energiafogyasztás takarítható meg a legkedvezőbb esetben. További kábelezéssel, a természetes fénynyereség és a jelenlét alapján működtetett fényerő szabályozással és ki-be-kapcsolással akár 90% energiafogyasztás takarítható meg a legkedvezőbb esetben.

Láthatjuk tehát, hogy szabályozási rendszer kiépítésével lehet a legtöbb energiát megtakarítani. Ennek a rendszernek az üzemidőben megtérülő működéséhez szükséges volt kifejleszteni a szabályozható, és egyben sok kapcsolást elviselő előtéteket és fényforrásokat, amelyek napjainkban sok gyártónál már rendelkezésre állnak. A hozzáadott vezetékek és eszközök jelentette többletköltség – a vizsgált irodaház példáját folytatva – a felügyeleti rendszernél térül meg. E rendszer kiépítésénél már többek között lehetőség adódik időprogramok szerkesztésére és a kívánt megvilágítási értéket is dinamikusan tudjuk változtatni. Egy DALI-val megvalósított rendszer esetén a karbantartók pontosan értesülnek az előtét és fényforrás hibákról. A rendszer további előnyei között fontos megemlíteni a tetszés szerinti csoportosítás, és ennek további vezetékek nélküli gyors és egyszerű variálhatóságát, ugyanis a változásokat már a szoftver segítségével tudjuk kezelni.

Egy következő szintre tudunk lépni, amennyiben a világítást egy rendszerbe integráljuk az épületben található villamos és gépészeti fogyasztókkal, vezérlést és megjelenítést tekintve. Ezen jelzések megosztásával tovább lehet optimalizálni az energiafogyasztást. Az épületfelügyeleti rendszer mellett a kor elvárásainak megfelelően, a legtöbb megrendelő megvásárolja az energia menedzsment rendszerét (EMS) is. Ezek a szoftverek már képesek kimutatások készítésére, valamint a kötelező ISO auditok során is jelentős segítséget nyújtanak. A historikus adatokat elemezve a szoftver képes megbecsülni a jövőbeni fogyasztásainkat, aminek segítségével a szolgáltatóknál kedvezőbb feltételekkel lehet szerződni. A szerződés betartását egy teljesítménykorlátozási rendszerrel lehet biztosítani.

A leírtak alapján tehát látszik, hogy egy teljesnek mondható rendszer sok szintből épül fel. Általánosságban talán annyit lehetne mondani, hogy az első szinteken – fényforrás és előtét csere – hozzák meg az energiamegtakarítás jelentősebb mértékét, viszont ezek még nem teszik könnyebben üzemeltethetővé az épületet. Ezzel szemben az összetettebb rendszerek kiépítésekor már jelentősen egyszerűsödik az üzemeltetés, ezáltal munkaerő szabadulhat fel, és így lehet a költségeken faragni, míg a tényleges energiafelhasználást kisebb mértékben lehet csökkenteni.

***

1. ábra.
2. ábra. Green city sketch © ©Ella Sarkisyan #43211984, Forrás: Fotolia
Táblázat

 

KL, ZM
www.elcon.hu

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam