belépés / regisztráció
2019. november 15. péntek
Aktuális lapszám

EN szabvány lesz a CEN/TR 1749-ből!

A CEN/TR1749 a gázfogyasztó készülékeknek az égéstermék-elvezetés módja (típusok) szerinti európai osztályozási rendszere, illetve a hamarosan helyébe lépő EN 1749 európai szabvány ismerete, helyes alkalmazása egyre fontosabbá válik mindenki számára, aki gázfogyasztó készülékekkel kerül kapcsolatba.

 

Az MBSZ előírja, hogy a gázfogyasztó készülékeken fel kell tüntetni a gázfogyasztó készülék helyszíni összeszerelésnek megfelelő egyetlen CEN/TR 1749 szerinti típusát. A típus jól látható helyen történő feltüntetése kiemelten indokolt azokban az esetekben, amikor a készülék-modulon elhelyezett adattáblán több olyan CEN/TR 1749 szerinti lehetséges gázfogyasztó készülék típust is feltüntettek, amelybe az adott készülék-modul az üzemeltetés tervezett helyszínén beszerelhető. Ezekre a típusokra a legtöbb esetben eltérő telepítési, karbantartási és ellenőrzési eljárásrendek vonatkoznak a hatályos jogszabályok szerint, ezért a gázfogyasztó készülék típusának ismerete nélkül a jogszabályokban előírtak végre sem hajthatók. Ezért fontos lenne a használatban lévő gázfogyasztó készülékek esetében ellenőrizni és hiány esetén pótolni a CEN/TR 1749 szerinti típus jól látható jelzését.

A végeredményt tekintve a gázfogyasztó készülék CEN/TR 1749 szerinti típusa határozza meg, hogy a felhasználói berendezésén belül hol húzódik a GAD és CPR hatálya alatt forgalomba hozott tartozékok határa. A felhasználói berendezésen valamennyi olyan készülék, szerkezet, tartozék összességét értjük, amely a biztonságos gázfelhasználásban érintett. A gázfogyasztó készülékek mellett ide értjük azokat az épület részét képező szerkezeteket is, mint például a gázellátást, a légellátást, vagy az olyan CPR hatálya alatt minősített szerelvényeket, rendszereket, amelyek az égéstermék szabadba történő kivezetését biztosítják, ha a gázfogyasztó készülék saját égéstermék terminállal nem rendelkezik. Például az A és B típusú gázfogyasztó készülékek esetén a nem fokozottan légzáró ablakok lehetnek a felhasználó gázberendezésének részei. A gázfogyasztó készülék típusok fizikai határainak CEN/TR 1749 szerinti azonosítása a vonatkozó harmonizált európai gázkészülék szabványok szerinti megfelelőségre hivatkozó, CE jelet viselő gázfogyasztó készülékeken keresztül, áttételesen válik kikerülhetetlenné. A CEN/TR 1749 lényegében egy értelmező kéziszótár szerepét tölti be, amelyből az egyes európai gázkészülék szabványosító műszaki bizottságok a típusok leírását azonosan átveszik.

CEN munkabizottság dolgozik az EN 1749 szabvány létrehozásán

Az EN 1749 kiadását előkészítő CEN/TC 238 WG3 munkabizottság első feladatai között szerepelt a kiindulási alapul szolgáló CEN/TR 1749 egységes értelmezésének „megteremtése” a munkabizottságon belül. E cikk célja a CEN/TR 1749 és a jövőbeli EN 1749 egységes értelmezésének elősegítése. A munkabizottság munkájában gázkészülékes és a CEN/TC 166 „Kémények” Európai Szabványosító Műszaki bizottságot képviselő szakemberek vesznek részt, ezért a rövidesen megjelenő európai szabvány széleskörű elfogadásának nem lehet akadálya.

Új fogalmak: tekintettel a több tízmillió CEN/TR 1749 szerint azonosított, értékesített és használatban lévő gázfogyasztó készülékre, a jövőbeli EN 1749 szabványban a gázfogyasztó készülékek típusainak azonosítása nem térhet el a CEN/TR 1749-ben foglaltaktól. Viszont a szabványokban megjelenő új gázfogyasztó készülék típusok vagy új fogalmak logikusan nem okozhatnak ütközéseket a korábban forgalomba hozott gázfogyasztó készülékkel. Új fogalom például a „készülék-modul”, amely a gázfogyasztó készülék tűzterét tartalmazó részegysége. A gázkazán szabványokban a „készülék-modul” fogalmának a „kazán-modul” felel meg. Az új fogalom bevezetését az új, „zárójeles indexű” készüléktípusok megjelenése tette szükségessé, például a C(11) típusé, amelynek több készülék-modulja van. A zárójelben szereplő két karakterből álló szám a típus első indexe, tehát tizenegy (nem pedig egy-egy). Ez egy olyan több készülék-modult és egy gyűjtő típusú égéstermék-vezetőt tartalmazó, zárt égésterű gázfogyasztó készülék-típus, amelynél a gázfogyasztó készülék több készülék-modul égéstermékét vezető szerelvényében az égéstermékek túlnyomása előfordulhat és megengedett. Egy C(11) típusú készülék készülékmodulja előtt, az adott helyiségben állva csak a gázfogyasztó készülék egyik készülék-modult láthatjuk, a gázfogyasztó készülék többi részét, egy másik lakásban lévő másik készülék-modulját nem, ezért a készülék-modulon a következő felirat helyezhető el: „Ez egy C(11) típusú gázfogyasztó készülék készülék-modulja.” Az ilyen gázfogyasztó készülékek előnye lehet, hogy karbantartásuk nem egyedileg, lakásonként, hanem a társasházak közös tulajdonban lévő szerkezeteire kialakított technikákkal oldható meg. A C(11) típus nem tévesztendő össze a C(11) típussal, amelynek legismertebb példái a külsőfali, zárt égésterű gázkonvektorok.

A típust minden esetben a CEN/TR 1749-ben közölt definíció szerint kell azonosítani. A CEN/TR 1749 ábrái „csak” az adott típust szemléltető példák, ami így lesz az EN 1749-ben is. A típusok definíciói az ábráknál gyakran tágabb értelműek. Például egy C5 típusú gázfogyasztó készülék égéstermék terminálja nemcsak a tető felett, hanem egy homlokzaton is elhelyezhető, mert a definíciója szerint a C5 típusú gázkészülék termináljai az épület burkolatán, a külső térben, különböző nyomású terekben is elhelyezhetők, mert a definícióban nem szerepel olyan kikötés, hogy az égéstermék terminál csak függőleges elrendezésű lehet, ezért a kivezetés akár homlokzati is lehet.

Az európai gázkészülék szabványok azonos nyomású térben elhelyezettnek tekintik a terminálokat, ha azonos homlokzati, vagy azonos tetősíkon helyezkednek el, és tengelyük távolsága nem nagyobb 50 cm-nél. Az elkülönített terminálokat e feltétel szerint kell telepíteni, ha típus definíciója nem hivatkozik a terminálok különböző nyomású terekben történő elhelyezhetőségére. A CEN/TR 1749-ben több olyan eset is előfordul, amikor a definíció nem írja elő a tetősík feletti kivezetést, de az ábra tető felett elhelyezett égéstermék terminált mutat. Ezekben az esetekben az égéstermék terminál egy homlokzaton is elhelyezhető. Ha egy konkrét gázfogyasztó készülék modellnél a típushoz tartozó definícióhoz képest szűkíteni szükséges a terminálok elhelyezési lehetőségeit, akkor a gyártóknak a készülékhez tarozó dokumentációban és az interneten közzétett dokumentációiban feltüntetve korlátoznia kell az elhelyezés lehetőségeit, az adott típushoz kapcsolódva. Gyakori például, hogy a gyártók a C5 típus esetén kizárják a két terminál 90°-nál nagyobb szöget bezáró homlokzatokon való elhelyezhetőségét. Az 1. ábra bal oldalán az ismert C53-as típus, tető felett elhelyezett égéstermék termináljával látható. Az ábra középső részén egy C63(C53) típusú gázfogyasztó készülék látható. A vastag fekete kiemelés a CPR, azaz az Európai építési termék rendelet hatálya alatt forgalomba hozott szerkezeteket jelöli. A GAD és a CPR hatálya alatt forgalomba hozott tartozékok közötti határt az ábrán egy kis piros kör is jelzi. Az ábra jobb oldalán, felülnézetben egy olyan C63(C53) típusú gázfogyasztó készülék látható, amelynek égési levegő és égéstermék terminálja egymással 90 fokot bezáró homlokzatokon helyezkedik el. A középen és jobb oldalon látható CPR hatálya alatt forgalomba hozott égéstermék-elvezető megfelel a kéményseprőipari tevékenységről szóló törvényben definiált égéstermék- elvezető fogalmának, míg a baloldalon látható égéstermék- vezető szerelvények a gázfogyasztó készülék részét képező, meghosszabbító szerelvények, amelyeket a GAD hatálya alatt hoztak forgalomba és a gázkészülék szerelők tevékenységi körébe tartoznak.


1.ábra

Nyilvánvaló, hogy az a kérdés, hogy mely termékek tartoznak az egyes európai jogszabályok hatálya alá, nem tagállami szinten dől el. Így nem a hazai szabályozásban dől el az a kérdés, hogy az egyes gázfogyasztó készülék típusokhoz tartozó telepítések esetén mely szerelvényeket hoznak forgalomba a GAD és mely szerelvényeket a CPR hatálya alatt. A gázfogyasztó készülékek európai osztályba sorolási rendje a hazai szabályozás kidolgozásakor kiindulási feltételt képez, hiszen a CE jelet viselő gázfogyasztó készülékek és az ezek fizikai határait meghatározó azonosítási rendszer a tagállami szabályozás kialakításakor nem módosítható adottság. A CE jelet viselő, GAD vagy CPR hatálya alatt forgalomba hozott termékek esetében nincs mód arra, hogy a forgalomba hozott termékeket nemzeti hatáskörben átminősítsenek valamely másik európai irányelv, vagy európai rendelet hatálya alá tartozónak. A gyártó szuverén döntése, hogy a terméke a megfelelőségének tanúsítását melyik európai jogszabály hatálya alatt biztosítja, nem kötelezhető arra, hogy a megfelelőséget egy másik jogszabály hatálya alatt is igazoltassa akkor sem, ha ez lehetséges lenne. Az, hogy adott telepítési helyen milyen típusú gázfogyasztó készüléket telepítenek, az épületgépész tervezőre és a tulajdonosra tartozik. Nyilvánvaló, hogy tagállami hatáskörben nem minősíthetők át a gázfogyasztó készülékek GAD hatálya alatt forgalomba hozott szerelvényei CPR hatálya alatt forgalomba hozott szerelvényekké, annak ellenére sem, hogy nemrég komoly szervezetek vezetői tettek erre javaslatot. Azok, akik ismerik a gázfogyasztó készülékek forgalomba hozatalára vonatkozó európai jogszabályokat és a jogszabályoknak megfelelő eljárásrendeket, ilyen javaslatot nyilvánvalóan nem tennének.

Gravitációs elven működő gyűjtőkéményre kapcsolható gázfogyasztó készülék típusok


2. ábra

Külön fel kell hívni a figyelmet a 2. ábrán, balról jobbra látható C2, C4, C8 típusok definícióira, amelyek szerint a felállítási helyiségen átvezető égésilevegő-ellátó és égéstermék-vezető csövek kizárólag a gázfogyasztó készülék részét képező kivitelűek lehetnek. Ha a felállítási helyiségen átvezető csövek nem azonosíthatók a gázfogyasztó készülék biztonságos gyártását felügyelő gázkészülék tanúsító intézetnél megtalálható dokumentációja szerint az adott gázfogyasztó készülék tartozékaként, akkor azok a gázfogyasztó készüléktől idegen tartozékok és ebből következően nem C2, C4, vagy C8 típusokról van szó. Ha a felállítási helyiségen átvezető égésilevegő-ellátó és égéstermék-elvezető szerelvények egy CPR hatálya alatt forgalomba hozott CE minősítéssel rendelkező gázfogyasztó készüléktől független minősítéssel rendelkező rendszer részei, akkor ezek a készülék típusok csak az előbb felsorolt típusoknak megfelelő elrendezésű C6(C2), C6(C4), vagy C6(C8) típusok lehetnek, amelyek a 3. ábrán láthatók. Utóbbi esetben természetesen feltétel, hogy a gázfogyasztó készülék adattábláján a C6 típus szerepeljen.


3. ábra

Ezeknek a típusoknak az esetében a gyűjtőkémény közös szakaszában kötelező a kémény gravitációs elvű működése, ami azt jelenti, hogy a közös szakaszban az égéstermék áramlását igazoltan a gravitációs huzatnak kell biztosítania, a vonatkozó méretezés szerint. Ennek akkor is meg kell valósulnia, ha az egyes gázfogyasztó készülékek ventilátorainak emelőmagassága egyébként kényszerítően hatna az égéstermék-elvezetés közös szakaszában az égéstermék áramlására. Azaz e típusok esetén az égéstermék- elvezetés közös szakaszában túlnyomás előfordulása nem megengedett, akkor sem, ha ezt a kémény besorolása egyébként megengedné! Az égéstermék-elvezető közös szakaszában túlnyomás csak akkor engedhető meg, ha az égéstermék-elvezető és a gázfogyasztó készülék besorolása is ezt külön-külön lehetővé teszi.

Az előbbiek oka, hogy a gázkazánok modulációja ma már gyakran 10:1 arányú, ami Bernoulli törvénye szerint azt jelenti, hogy a gázfogyasztó készülék 10%-os csökkentett terheléséhez a ventilátor szükséges emelőmagassága a névleges terheléshez tartozó emelőmagasság 1%-a. Például egy névleges terhelésen 200 Pa emelőmagasságú gázkazán ventilátorának szükséges emelőmagassága csökkentett terhelésen csak 2 Pa. Ilyen kis emelőmagassággal üzemelő gázfogyasztó készülék esetén az égéstermék-elvezetés közös szakaszában uralkodó pár Pa túlnyomás is a készülék működésképtelenségéhez, vagy nem megfelelő működéséhez, például jelentős szén-monoxid-kibocsátáshoz vezethet, ha a gázfogyasztó készülék konstrukciója nem erre a felhasználásra készült, azaz nem a feladatnak megfelelő besorolású. Gázfogyasztó készülék égésterméke olyan gyűjtő égéstermék-elvezetőbe, amelyben túlnyomás fordulhat elő, csak akkor vezethető, ha a gázfogyasztó készülék besorolása (C(10) és C(12) és az ezeknek megfelelő elrendezésű C6 típusok), ennek az igénybevételnek megfelelő. Az előbbiekből következik az is, hogy a gázfogyasztó készülékek termináljai különböző nyomású terekbe csak akkor vezethetők ki, ha a készülék megfelelősége ilyen feltételek között igazolt. Ugyanis a C5, C7, C8, C(12), C(13) és az ezeknek megfelelő elrendezésű C6 típusok esetén a szélhatás jelentős nyomáskülönbséget hozhat létre az égési-levegő és az égéstermék terminál között, amelyet a gázfogyasztó készüléknek el kell viselnie.

Ha az elrendezés a 2. és a 3. ábráknak megfelelően kialakított, akkor a gyűjtő jellegűen kialakított égéstermékelvezetőre csatlakozhat akár egy darab C2, C4, vagy C8 típusú gázfogyasztó készülék is, e típusok hatálya alatt.

Túlnyomás az égéstermék-kivezetés közös szakaszában

A 4. ábra példaként olyan típusokat mutat, amelyek esetében az égéstermék-kivezetés közös, több gázfogyasztó készülék vagy több gázkészülék-modul égéstermékét vezető szakaszában túlnyomás előfordulása is megengedett.


4. ábra

A CEN/TR 1749 a gázfogyasztó készülékek megfelelőség értékelési eljárásai számára készült, a CEN/TR 1749 ábrái ezért csak minimális mértéken mutatják be a felhasználói berendezés CPR hatálya alatt forgalomba hozott részeit. Ezért kifejezetten kívánatos, hogy a tagállamokban a CEN/TR 1749-nél részletesebb előírások, segédletek álljanak rendelkezésre a telepítési és karbantartási folyamatok megkönnyítésre, például a gázfogyasztó készülékeket, ide értve a gázfogyasztó készülékek részét képező égéstermék-vezetőket (gázkészülék szerelő) és a csatlakozó égéstermék-elvezetőket karbantartó (kéményseprő) szakemberek munkájának megkönnyítése céljából, amely segédletek és telepítési előírások a CEN/TR 1749 szerinti gázkészülék típusokat a felhasználók teljes gázberendezésén belül mutatják be.

FAZAKAS MIKLóS
okl. gépészmérnök

A szerzõ egyéb cikkei:

  A Magyar Szabványügyi Testület MSZT/MCS 309 Gázkészülékek Nemzeti Szabványosító Műszaki Bizottság kiemelt feladatai 2017-ben
  A CEN/TC 166 „Kémények” Bizottság is támogatta a magyar javaslatot
  A lokális fűtőberendezésekre vonatkozó EU rendelet-tervezetek

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam