belépés / regisztráció
2020. november 26. csütörtök
Aktuális lapszám

Elégedetten tudok visszatekinteni az elvégzett munkámra

„Ismeretségünk a 90-es évek elején kezdődött és bár az élet többször úgy hozta, hogy az üzleti életben is együttműködtünk, a te életutadat a tudomány határozta meg. Irigylésre méltó karriert futottál be a hazai és külföldi tudományos életben és ezt 2013 júliusában megkoronázta, hogy tanszékvezetőnek választottak a BME Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszékén”, idézem a múltat dr. Magyar Zoltán egyetemi docensnek.

 

Ha jobban belegondolok, akkor ez a megoldás valóban kézenfekvő volt, mivel Budapest közeli településen élsz, számos szakmai kapcsolat ide köt, de azért a kinevezésed sokaknak mégis meglepetés volt. Hogyan is történt ez? Számítottál arra, hogy rád esik a választás?

Nem a választás esett rám, hanem kiírtak egy pályázatot, amelyre én jelentkeztem és megnyertem. Úgy gondoltam, hogy számomra ennek a tanszéknek a vezetése érdekes feladat lesz, de szeretném megjegyezni, hogy korábban a PTE Épületgépészeti Tanszékének a vezetését is nagy kihívásnak éreztem. Az ott eltöltött nyolc év alatt teljes átalakuláson ment át a pécsi tanszék, megújult a teljes épület, a labor, az oktatásban is jelentős változások történtek. Különböző nemzetközi kapcsolatokon keresztül kb. öt EU-s projektet vittünk végig. Sok mindent sikerült elérni és úgy éreztem, hogy ez az új pozíció a BME-n újabb kihívást jelent, ahol a meglévő kapcsolatrendszereimet felhasználva ennek a tanszéknek is nagy lendületet lehet majd adni.

Hogyan fogadták a döntésedet Pécsett, a régi kollégák?

Én úgy vettem észre, hogy nem örültek annak, hogy beadom a pályázatomat, de az azért nem mindegy, hogy az ember munkahelye a lakásától 20 km-re, vagy 200 km-re van. Itt, a BME-n többet tudok személyesen a tanszéken lenni, mint amennyit ingázással Pécsett töltöttem és ez szerintem sokat számít.

Milyen gondolatokkal és érzésekkel fogadtad el a tanszékvezetői állást? Egyáltalán ismerted az ott dolgozó oktatói stábot?

Az épületgépészeti szakma elég szűk és zártkörű, ebből adódóan én nem idegenként jöttem ide, mindenkit ismertem már korábbról. Többször voltam a záróvizsga-bizottság elnöke, úgyhogy ilyen szempontból is volt kapcsolatom a tanszékkel, illetve többször óraadóként oktattam, tehát nem volt új számomra egyetlen egy kolléga és a feladat sem.

Szerintem az épületgépészet egyre inkább interdiszciplináris tudomány, tehát az oktatást ebbe az irányba kell elmozdítani. Az elmúlt három évben a PTE-n, egy EU-s projekt résztvevőjeként kidolgoztunk egy interdiszciplináris tananyagot, amely épületgépészek, építészek és villamos szakemberek számára olyan átfogó ismeretet ad, hogy tudjanak egymással tárgyalni, alkalmasak legyenek arra, hogy egy épületnél az épületüzemeltetési feladatot el tudják végezni és az épület teljes vertikumát átlássák. Szerintem a BME Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszéke nagyon alkalmas hely arra, hogy ezt a tudást és az összeszedett és elkészített ismeretanyagot tovább lehessen fejleszteni.

A Kontra Jenő volt tanszékvezetővel folytatott beszélgetésen az hangzott el, hogy nagyon örülnek a személyednek, mert alkalmasnak tartanak erre a pozícióra lendületes és sikeres munkavégzésed, komoly külföldi kapcsolataid és vezetői gyakorlatod miatt. Jól jellemeztek téged?

Az elmúlt 15 év során folyamatos és rendszeres nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeztem, ennek az egyik példája, hogy nyolcadik éve az Európai Épületgépész Egyesületek Szövetségének (REHVA) vagyok az alelnöke. Ebből a funkciómból adódóan kb. 20 olyan EU-s projektben vettem részt, amelyek kifejezettem az energia megtakarítással, épületenergetikával foglalkoznak, továbbá mintegy 20-30 európai egyetemmel van folyamatos kapcsolatom. Ezzel a háttérrel úgy gondolom, hogy az itteni oktatást is tudom segíteni. Mielőtt a PTE-re kerültem, multinacionális vállalatnál töltöttem be vezető pozíciót, ahol a vezetői ismereteket sikerült elsajátítanom.

Különösen érdekelnének a szakmában, de külföldön elért eredményeid és szakmai szervezetekben betöltött pozícióid.

Említettem, hogy az Európai Épületgépész Egyesületek Szövetségének vagyok az alelnöke, és ide 110 000 épületgépész mérnök tartozik. Ilyen szempontból ez a világon a legnagyobb épületgépész szervezet, amely lefedi teljes Európát. A különböző kutatási projektekkel kapcsolatos információ ezen a szervezeten keresztül minden épületgépész szakemberhez eljuthat, illetve befolyásolni lehet az Európai Bizottságot. Pl.: a REHVA részt vett az épületenergetikai direktíva kidolgozásában és többször jelenik meg az Európai Bizottságnál tanácsadóként. A REHVA központja Brüsszelben van, ahova én jelenleg havonta utazom, de ez a funkcióm most jövőre lejár. Engem már háromszor megválasztottak, negyedszerre nem lehet ugyanaz az ember alelnök.

Milyen gondolatokkal, célkitűzésekkel fogadtad el az új pozíciódat? Mi az, amin feltétlenül változtatni szeretnél, és mi az, amit megtartasz az eddigi gyakorlatból?

Nagyon fontos, hogy én úgy kerültem a tanszék élére, hogy közben a régi tanszékvezető – aki a jövőben a tanszékvezető-helyettesi feladatokat látja el – itt marad a tanszéken és ez nagymértékben megkönnyíti a további munkámat. Úgy érzem, hogy jól tudunk majd együtt dolgozni és bízom benne, hogy amit ő elkezdett, én tovább tudom vinni.

A BME-n egy prosperáló és jól működő tanszék vezetését vettem át, ebből adódóan nem szeretnék hirtelen nagy változtatásokat végrehajtani. Az oktatás viszont elég rossz helyzetben van itt is, mint mindenhol Magyarországon. Ezért én nem a meglévőt szeretném gyökeresen megváltoztatni, hanem a jelenleg folyó munka fejlesztésére törekszem. Véleményem szerint alapvetően három fő lábon kell állnia a tanszék működésének: az egyik láb az oktatás, ami államilag finanszírozott, normál, nappali képzés. A másik láb a különböző továbbképzések, ez alatt elsősorban az akkreditált szakmérnöki képzést értem, amely nagyon jó lehetőség arra, hogy a szakmában dolgozók naprakész, friss ismereteket kapjanak. Jelen pillanatban két ilyen képzés is folyik a tanszéken: az egyik az épületenergetikai, a másik pedig a tűzmérnöki szakmérnöki képzés. Mind a kettő nagyon népszerű és nagyon sok hallgató vesz rajta részt. A harmadik láb pedig a különböző projektek, amelyek esetében a tanszéknek vállalkozásjellegű tevékenységet is kell végeznie. Ezek a projektek lehetnek hazaiak, nemzetköziek, lehetnek közvetlen megbízások, vagy pályázatok. Jelenleg a tanszék a hazai projektek vonatkozásában is nagyon jól áll, országos szinten elismert és folyamatosan van munkája. A célom az, hogy a BME Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszéke a jövőben több nemzetközi projektben vegyen részt. Erre szerintem minden lehetőség megvan, hiszen az oktató kollégák 80%-a kiválóan beszél angolul.

A magyar oktatási rendszer nem tekinthet el a hazai tehetősebb vállalatok, cégek támogatásától. A tanszéken is létezik még egy ilyen jellegű „baráti kör”, ami az utóbbi időben kissé elhanyagolt volt. Szándékozod ezt újraéleszteni, vagy egyéb más terveid vannak?

Szerintem nagyon fontos, hogy egy tanszéknek folyamatos kapcsolata legyen a szakterületen működő cégekkel, tehát mindenképpen szeretném ezt fejleszteni, a meglévő kapcsolatokat megtartani és újakkal kibővíteni, hiszen a különböző cégeknek is az az érdeke, hogy a termékeikkel, amelyek a piacra bekerülnek, megismerkedjenek a hallgatók, az oktatás részévé váljanak. Ezért folyamatosan hívunk meg vendég előadókat cégektől, akik bekapcsolódnak az oktatásba, illetve a tervező kollégák közül nagyon sokan, mint külső óraadók segítik a munkánkat. Jelen pillanatban 10-15 ilyen óraadó oktatónk van, akik szakmagyakorlók, vagy akár nyugdíjasok és emellett konzultációkat tartanak. A szakmával tehát jelenleg is folyamatos a kapcsolatunk.

Rengeteg tervet említettél, de vajon lesz-e elég energiád, hiszen sok az olyan elfoglaltságod, ami már eddig is a nevedhez kötődik. Nem forgácsolódsz szét?

Szerintem a vezetőnek nem az a feladata, hogy minden tevékenységet egyedül végezzen el, hanem az, hogy megfelelően irányítva, kézben tartva a fő vonalakat, átlássa a leglényegesebb feladatokat és a részfeladatokat pedig a kollégák segítségével oldja meg. Én arra törekszem, hogy minél több feladat elvégzésében kérjem a tanszéki dolgozók segítségét, hiszen ez csapatmunka. A lehetőségeink annak a függvényében változhatnak, hogy a különböző tevékenységeinket mennyire tudjuk bővíteni, tehát, ha egy EU-s projekt a tanszékre kerül, akkor ezzel olyan forráshoz is jutunk, amely lehetőséget is biztosít arra, hogy újabb kolléga vegyen részt a munkában. Például, amikor a PTE-n különböző projekteket megnyertünk, akkor nem egyetemi alkalmazásban, hanem a projekt terhére 2-3 kolléga is folyamatosan dolgozott.

Neked is felteszem a kérdést: mi az, amit az eddigi pályafutásod alatt jónak, vagy rossznak ítélsz?

Összességében elégedett vagyok azzal, amit eddig sikerült elérnem. Sajnos azonban időnként előfordult, hogy többet vállaltam, mint amit lelkiismeretem szerint jól tudtam volna elvégezni, mert egyszerűen már nem volt elég időm. Tehát a jövőben egy kicsit jobban kell „tisztítanom” azokat a funkciókat, lehetőségeket, amelyek adódnak és csak olyat szabad elvállalnom, amit megfelelő színvonalon el is tudok végezni. Úgy gondolom, hogy elégedetten tudok visszatekinteni az elvégzett munkámra. Büszke vagyok azokra a változásokra, amelyek az utóbbi 8 évben a PTE Épületgépészeti Tanszékén történtek, mert ezek szerintem a nevemhez fűződnek.

Magánéletedről nagyon keveset tudunk. Hogyan él egy új tanszékvezető? Család, sport, hobbi?

Szeretnék többet lenni a családommal, hiszen két gyerekem és két unokám is van. A fiam 25 éves, az Euronews újságírója, a lányom 30 éves és két kis unokámmal jelenleg otthon van. A lányom egyébként műszaki menedzserként végzett a BME-n francia nyelven, utána elvégezte Párizsban az EU szinkrontolmács MSc.-t francia és angol nyelven. Télen szeretek síelni, a családdal minden évben megyünk ilyen téli túrára. De szeretek biciklizni, sétálni és könyvet olvasni is.

Pongrácz Lajos
főszerkesztő

A szerzõ egyéb cikkei:

  Lezártunk egy esztendőt, elkezdtünk egy újat
  Magyarország földrajzilag jó helyen van, az itt dolgozó munkaerő jól képzett, megállja a helyét
  Munka és sport nélkül nem lehet élni
  Figyelmeztető karácsonyi gondolatok
  Sohasem másolunk, csak újat alkotunk
  Számomra a Mart az élet

A szerzõ összes korábbi cikke >>

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam