belépés / regisztráció
2020. december 5. szombat
Aktuális lapszám

Egyszerűsített energetikai követelményrendszer lakóépületek passzívházi korszerűsítéséhez

Ha fokozottan energiatudatos koncepció alapján passzívház komponenseket alkalmazó lakóépület-korszerűsítésre kerül sor, szerteágazó energetikai követelményeket kell a tervezés során figyelembe venni. Gazdaságossági és műszaki okokból a speciális előírásokat olyan elavult lakóházaknál célszerű alkalmazni, amelyeknél a meglévő szerkezetek megtartása nagymértékben akadályozza az energetikai korszerűsítés hatékonyságát, és így az új lakóépületeknél használt általános passzívházi standard elérése gazdaságtalan vagy kivitelezhetetlen lenne. Amennyiben az ingatlan minősítési eljárás során a darmstadti Passzívház Intézet (PHI) érintett kritériumait teljesíteni tudja, megkaphatja az általuk kiállított "Minőségellenőrzött korszerűsítés passzívház komponensekkel" tanúsítványt (1. ábra).

 

A fűtött épülettérfogatot határoló termikus burokszerkezetek szempontjából a PHI-kritériumok egyszerűsített és részletes követelményrendszerbe csoportosíthatók. A cikk az előbbiről ad rendszerezett elemzést, és meghatározza azokat az eszközöket, illetve módszereket is, amelyekkel igazolható az egyes előírások teljesítése.

Ha a passzívház komponensekkel korszerűsített lakóház fajlagos éves fűtési hőigénye 25 kWh/m2a alá szorítható, a termikus burokszerkezetekre vonatkozóan egyszerűsített követelményrendszert lehet alkalmazni. Ilyen esetben az érintett energetikai és páravédelmi jellemzők a következők:

  • ablakkeret belső felületének hőmérsékleti tényezője, valamint ablak beépítés előtti és utáni hőátbocsátási tényezői,
  • a páratechnikailag kritikus szerkezetek felületi és belső nedvességtartalma,
  • az épület légcsereszáma,
  • az épület fajlagos éves fűtési hő-igénye, valamint
  • az épület fajlagos éves primerenergia igénye.

Az ablakok cseréje során olyan megoldásokat célszerű alkalmazni, amelyeknél a nyílászáró keretszerkezete passzívház komponensként minősített, az üvegezése háromrétegű és fokozottan hővédő, a beépítése pedig a külső fal utólagos hőszigetelésének síkjában, azt a tokra rávezetve történik. A tok és a szárny akkor felel meg a PHI "passzívház komponens" előírásainak, ha teljesülnek az alábbi követelmények:

• "fRsi=025" a hőmérsékleti tényező az ablakkeret leghidegebb belső felületén (Rsi = 0,25 m2K/W belső hőátadási ellenállás alapján számítva),

• "UW" az ablak hőátbocsátási tényezője beépítetlenül, W/m2K-ben,

• "UW,beépítve" az ablak hőátbocsátási tényezője beépítve, W/m2K-ben.

Az fRsi=0 25 a kritikus felületi nedvesség és a szerkezeten belüli páralecsapódás számítási módszereiről szóló MSZ EN ISO 13788:2002 számú szabvány szerint állapítható meg.

Az UW és UW,beépítve értékek meghatározása a Microsoft Excel alapú

"Passzívház tervezési csomag" (rövidítve PHTCs, németül Passivhaus Projektierungs-Paket, azaz PHPP) programmal történik. Az UW-hez a módszert az ajtók, ablakok és társított szerkezetek hőátbocsátási tényezőinek számításáról szóló MSZ EN ISO 10077-1:2007 adja.

Amennyiben az ablakok keretszerkezetére, üvegezésére és beépítésére vonatkozó fenti ajánlások nem teljesülnek, és így kétségek merülnek fel a termikus komfort megvalósulására, a hőérzeti követelmények kielégítését a hőkomfort meghatározásáról és kritériumairól szóló MSZ EN ISO 7730:2006 alapján igazolni kell, vagy fűtőfelületekkel szükséges kompenzálni az ablakoknál télen létrejövő kellemetlen hideghatást.

A páratechnikailag kritikus szerkezetek felületi és belső nedvességtartalmára vonatkozó általános előírás, hogy mértékük sem a normál rétegfelépítéseknél, sem a csatlakozási csomópontoknál nem érhet el káros szintet. Kétséges esetben az MSZ EN ISO 13788:2002 alapján vizsgálni kell a penészképződés megelőzésének feltételét, azaz hogy a belső felület relatív nedvességtartalma (^si) több napon keresztül ne legyen nagyobb 0,8-nál. Ugyanezen szabvány alapján kell ilyenkor tervezni, illetve ellenőrizni ratechnikailag kritikus szerkezetek (pl. magastető, lapostető, külső fal) belső réteghatárain a hideg hónapokban esetlegesen lecsapódó és a meleg hónapokban elpárolgó vízgőz mennyiségét, és ezek alapján az alábbi páravédelmi kritériumok teljesülését:

  • gc = 0 kg/m2 mindegyik réteghatáron és mindegyik hónapban, vagy
  • gc = 0 kg/m2, azaz egy vagy több réteghatáron a hideg hónapokban páralecsapódás alakul ki, de ez a nyári hónapokban elpárolog, ahol
  • "gc" a lecsapódó vízgőz mennyisége havonta a páratechnikailag kritikus szerkezet belső réteghatárain, kg/m2-ben.

Az épület légcsereszámát illetően egy szigorúbb javaslathoz és egy enyhébb követelményhez igazodhat a tervező:

  • n50 < 0,6 1/h a javaslat, és
  • n50 < 1,0 1/h a követelmény, ahol

"n50" az épület légcsereszáma 50 Pa nyomáskülönbségnél, 1/h-ban.

Az n50-érték a lakóház fűtött térfogatát határoló szerkezetek légtömörségét jellemzi. Az épületek légáteresztő képességének túlnyomásos eljárással történő meghatározásáról szóló MSZ EN 13829:2001 szabvány alapján, speciális eszközökkel kell megállapítani. Amennyiben a mért légcsereszám nagyobb 0,6 1/h-nál, meg kell keresni és meg kell szüntetni azokat a jelentősebb légáteresztési helyeket, amelyek szerkezeti károkat és kellemetlen hőérzetet okozhatnak.

A korszerűsített épület fajlagos éves fűtési hőigénye úgy felelhet meg e kri-
tériumrendszernek, ha

• qH <25 kWh/m2a, ahol

• "qH" az épület fajlagos éves fűtési hőigénye kWh/m2a-ban.

A qH-érték megállapítása a PHTCs táblázataiban történik, a fűtési és hűtési energiaigény számításáról szóló MSZ EN ISO 13790:2008 eljárásai alapján.

Az épület fajlagos éves primerenergia igényének a következő módon meghatározott előírást kell teljesítenie:
• qP < 120 kWh/m2a + [(qH - 15 kWh/m2a) x 1,2],

ahol

• "qP" az épület fajlagos éves primerenergia igénye kWh/m2a-ban,

• "qH" az épület fajlagos éves fűtési hőigénye kWh/m2a-ban.

A qP-érték a lakóház összes primerenergia fogyasztását tartalmazza, így kiterjed a fűtésre, a melegvíz-ellátásra, a hűtésre, a gépészeti berendezések villamos segédenergiájára és a háztartási áramra is. Számításához szintén a PHTCs szoftvert kell alkalmazni: a végső energiaigényekből és az energiahordozók primerenergia-tényezőiből kell megállapítani az épület teljes primerenergia igényét, 1 m2 energiavonatkozású felületre és 1 évre vetítve.

Az 1. táblázat összefoglaló jelleggel bemutatja a termikus burokszerkezetekre vonatkozóan egyszerűsített követelményrendszer elemeit, amely alapján a fokozottan energiatudatos módon megújított lakóház megkaphatja a PHI "Minőségellenőrzött korszerűsítés passzívház komponensekkel" tanúsítványát is.

Szakirodalom:

ENERGIESPAREN im Bestand [2012]. http://www.passiv.de

FEIST, Wolfgang [2011]: Zertifizierung als Qualitätsgeprüfte Modernisierung mit PassivhausKomponenten. http://www.passiv. de

FEIST, Wolfgang et al. [2008]: Passzívház tervezési csomag 2007. PHPP 2007. Passzívház Kft., Gödöllő

FEIST, Wolfgang et al. [2011]: Zertifikatskriterien und Berechnungs vorschriften für Passivhaus geeignete transparente Bauteile. http://www.passiv.de

KOCSIS Lajos [2002]: Energiatakarékosság a sajátházépítésben. Energiagazdálkodás, Vol. 43, No. 4, pp. 9-11.

KOCSIS Lajos [2006]: Űj épületenergetikai követelmények. Energiagazdálkodás, Vol. 47, No. 5, pp. 3-5.

KOCSIS Lajos [2010]: Keramzitbetonos pécsi rendszerű panelos homlokzati falak utólagos hőszigetelése. In: Arany Piroska, Benedek Béláné Fábián Klára, Bódi István, et al. (szerk.: Tóth Elek): Épületfelújítási kézikönyv. Verlag Dashöfer Kft., Budapest

Magyar Szabványügyi Testület [MSZT, 2001]: MSZ EN 13829:2001. Épületek hőtechnikai viselkedése. Épületek légáteresztő képességének meghatározása. Túlnyomásos eljárás (ISO 9972:1996 módosítva). MSZT, Budapest

Magyar Szabványügyi Testület [MSZT, 2002]: MSZ EN ISO 13788:2002. Épületszerkezetek és épületelemek hő- és nedvességtechnikai viselkedése. A kritikus felületi nedvességet és a szerkezeten belüli páralecsapódást megelőző belső felületi hőmérséklet. Számítási módszerek (ISO 13788:2001). MSZT, Budapest

Magyar Szabványügyi Testület [MSZT, 2006]: MSZ EN ISO 7730:2006. A hőmérsékleti környezet ergonómiája. A hőkomfort analitikus meghatározása és megadása a PMV- és a PPD-index kiszámításával, valamint a helyi hőkomfort kritériumai (ISO 7730:2005). MSZT, Budapest Magyar Szabványügyi Testület [MSZT, 2007]: MSZ EN ISO 10077-1:2007. Ajtók, ablakok és társított szerkezetek hőtechnikai viselkedése. A hőátbocsátási tényező számítása. 1. rész: Általános előírások (ISO 10077-1:2006). MSZT, Budapest

Magyar Szabványügyi Testület [MSZT, 2008-b]: MSZ EN ISO 13790:2008. Épületek energetikai teljesítőképessége. A fűtési és hűtési energiaigény számítása (ISO 13790:2008). MSZT, Budapest

Dr. Habil Kocsis Lajos

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam