belépés / regisztráció
2020. november 30. hétfő
Aktuális lapszám

Egycsatornás gyűjtőkémények átalakítása korszerű égéstermék-elvezető berendezéssé

Az egycsatornás (kettősfalú és egyesített falú) gyűjtőkémények hibáiról, labilis üzemmódjáról már számos esetben írtunk. Ezen gyűjtőkémények túlnyomó többsége az 1963-1984 közötti időszakban épült. Ha a konstrukció nem lett volna hibás, a hosszú üzemeltetési időszak következtében bekövetkezett állagromlás miatt is szükség volna felújításukra, javításukra. Ezeknél az égéstermék-elvezető berendezéseknél azonban az időjárás okozta, az évek múlásával arányos természetes, illetve a használatból eredő állagromlás mellett a jogszabályi változások miatt is szükségessé vált az olyan módon történő átalakítás, ami lehetővé teszi a XXI. században természetesnek vehető igények teljesítését.

 

A Műszaki Biztonsági Szabályzat, MBSZ (5. melléklet 7/2016. (II. 22.) NGM rendelethez, illetve a 2. melléklet a 11/2013. (III. 21.) NGM rendelethez) 4.2.4.1. pontja többek között az alábbiakat írja elő:

A Szabályzat hatálybalépését követően huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségekben és az azokkal légtér-összeköttetésben lévő helyiségekben „B” típusú fűtő- és vízmelegítő gázfogyasztó készülék nem helyezhető el.

Nem huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségekben és az azokkal légtér-összeköttetésben lévő helyiségekben „B” típusú gázfogyasztó készülék az alábbi feltételekkel helyezhető el:

  • az elhelyezési helyiség nem lehet belső terű,
  • a helyiségben, vagy az azzal légtér összeköttetésben lévő helyiségekben nem üzemelhet elszívó ventilátor, vagy olyan nyitott égésterű tüzelőberendezés (pl.: kályha, kandalló), amelyik üzemeltetése során depressziót hoz létre.

Kivételt képez, ha az egyidejűleg üzemeltetett készülékek együttes levegőellátása igazolt módon biztosított. Ha a gázfogyasztó készülék arra alkalmas, az együtt üzemelés megakadályozására minősített, automatikus működésű biztonsági kikapcsoló, mint reteszfeltétel, a gázfogyasztó készülék leállítására alkalmazható. A biztonsági kikapcsoló megfelelő és biztonságos működését a gázfogyasztó készülék gyártója által feljogosított szakszerviznek igazolnia kell.

Az egycsatornás gyűjtőkémények túlnyomó többségébe csak „B” típusú gáz-vízmelegítő készülék égésterméke vezethető be. Az MSZ 845-2012 előírása szerint gázkazán, kombi készülék, csak abban az esetben csatlakoztatható egycsatornás gyűjtőkéményhez, ha a készülékek biztonságos működéséhez szükséges huzatot égéstermék elszívó ventilátorral biztosítják. Ilyen esetben azonban meg kell oldani az égési levegő utánpótlást. Minden kéménybe kötött gázkészüléket olyan reteszelő berendezéssel kell ellátni, amely a készülék gázellátását megszünteti, ha bármely okból a huzat mértéke a szükséges érték alá csökken.

Az elszívó ventilátoros megoldás jelentős beruházási költséggel jár, ugyanakkor hosszabb távon problémát okozhat, hogy a jövőben az energiafelhasználás csökkentése érdekében kiadott 813/2013/EU rendelet, amely a helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelményeket tartalmazza, 2015. 09. 26-tól a gyűjtőkémények kivételével gyakorlatilag csak olyan gázkészülékek forgalomba hozatalát és üzembe helyezését engedélyezi, amelyek szezonális hatásfoka megfelel a rendeletben meghatározott követelményeknek. Ezeket a követelményeket lényegében csak a kondenzációs üzemű kazánok tudják teljesíteni. A rendelet következtében várható, hogy a jövőben egyre nehezebb lesz „B” típusú gázkészülékekhez hozzájutni, mivel a forgalom túlnyomó többségét csak a magas hatásfokú, zárt-égésterű kondenzációs készülékek teszik majd ki.

A XXI. században jogos igénynek tekinthető, ha valaki a lakását jó hatásfokú központi fűtőberendezéssel kívánja ellátni, ugyanakkor a megfelelő komfort viszonyok elérése érdekében elszívó ventilátorokat kíván üzemeltetni a konyhában, a fürdő- és WC helyiségekben. Hagyományos, egycsatornás gyűjtőkémények esetében erre nincs lehetősége. Miután az égéstermék-elszívó ventilátorral el nem látott gyűjtőkémények esetében a gázszolgáltatónak az MBSZ előírása értelmében nincs lehetősége a tönkrement „B” típusú készülékek cseréjét engedélyezni, sajnálatos módon egyre gyakoribbá válik az átfolyó rendszerű gáz-vízmelegítő készülékek cseréje tárolós rendszerű villanybojlerre. Ez több szempontból is rossz megoldás.

  • A felhasználónak megnő az üzemeltetési költsége, mivel a villanyáram ára 1 kWh-ra vetítve egy jó hatásfokú gáz-vízmelegítőének a 2,5- 3 szorosa.
  • Amennyiben nagy számban térnek át elektromos melegvíztárolók használatára, olyan mértékben megnőhet az épület elektromos áram fogyasztása, amit a 30-50 éves, lényegesen kisebb terhelésre tervezett elektromos hálózat nem visel el. Szerencsésebb esetben csak rövidzárlat lép fel, rosszabb esetben elektromos tűz is keletkezhet.
  • Nemzetgazdasági szempontból is hátrányos a villanybojlerekre való átállás, mert 1 kWh villamosenergia előállítása költségesebb az azzal azonos értékű gázenergia bekerülési költségénél, és egy bizonyos értéket meghaladva előfordulhat, hogy az erőművi kapacitást is bővíteni kellene. Pontos statisztikai adatok nem állnak most rendelkezésre, de mértékadó becslések szerint országosan 50 000 olyan gyűjtőkéménnyel lehet számolni, ahol a „B” típusú gázkészülékek cseréje jelenleg szabályosan nem oldható meg. Ez kb. 200 000 lakást érint.

A biztonságos és energiatakarékos megoldást zárt égésterű, kondenzációs üzemű tüzelőberendezések égéstermékének elvezetésére alkalmas kéményszerkezetté való átalakítással lehet elérni. Az egycsatornás gyűjtőkémények esetében erre háromféle műszaki megoldás jöhet szóba:

  • A gyűjtőkémény jelleg megszüntetése, és az eredeti kürtőbe megfelelő számú egyedi-, túlnyomásos (P1), nedvességre érzéketlen (W) égéstermék elvezető kürtő behúzása.
  • A gyűjtő jelleg megtartása úgy, hogy – amennyiben a gyűjtőkémény tömörsége megfelelő – annak belső felületét letisztítva (1. ábra), a kürtőbe méretezés alapján meghatározott keresztmetszetű, P1 nyomásosztályú, W nedves üzemre alkalmas égéstermék elvezető csövet húznak be. Amennyiben a kürtő feltisztítása után annak tömörsége levegő bevezetés céljára nem megfelelő, a kürtőt szilikát anyagú, vagy műanyag, hőre keményedő kompozit anyagú, illetve fém béléscsővel látják el, majd ezen belül helyezik el a P1, W tulajdonságokkal rendelkező égéstermék- elvezetésre alkalmas csővezetéket (LAS rendszerű megoldás).
  • A meglévő gyűjtőkéményben – szétválasztott rendszerben – P1, W jellemzőkkel rendelkező gyűjtő égéstermék-elvezető kürtőt alakítanak ki, az égéshez szükséges levegőt pedig zárt rendszerben a szabadból vezetik a tüzelőberendezésekhez.

A gyűjtőkémények túlnyomásos égéstermék-elvezető rendszerekké való átalakítása során a következő alapvető előírásokat kell betartani:

  1. A kémények keresztmetszetét hő- és áramlástechnikai méretezés alapján kell megválasztani.
  2. Csak olyan tüzelőberendezést szabad betervezni, amelynek minden tüzeléstechnikai paramétere, beleértve a ventilátor által biztosított nyomáskülönbség adatot is, rendelkezésre áll.
  3. Amennyiben a gyűjtőkéménybe egyedi égéstermék-elvezető berendezéseket szerelünk be, minden egyedi járatba csak egy tüzelőberendezés csatlakoztatható.
  4. Egy túlnyomásos gyűjtőkéményre szintenként legfeljebb egy tüzelőberendezés csatlakoztatható.
  5. A tüzelőberendezések égési levegő ellátását szétválasztott, vagy LAS rendszerben lehet kialakítani. Szétválasztott rendszer esetében a levegő beszívás helyeinek egymással azonos tájolásúaknak kell lenniük, vagy a tető felett kell elhelyezkedniük. LAS rendszer esetében a kéményszerkezet legalsó bekötése alatt, az égéstermék elvezető kürtő és a levegő bevezető kürtő között nyomáskiegyenlítő nyílást kialakítani nem szabad!
  6. A bélelés megkezdése előtt el kell végezni a gyűjtőkémény általános állapotfelmérését. Az esetlegesen előforduló tömörtelenséget, habarcs betüremkedéséből, vagy egyéb okból előforduló keresztmetszet szűkületeket meg kell szüntetni. A hő és áramlástechnikai méretezésnek megfelelő keresztmetszetet szükség esetén a betonelemek felmarásával kell biztosítani (2-3. ábra). A megmaradó falszerkezetnek azonban biztosítania kell a 90 perc tűzállósági határértéket. Amennyiben szükséges, a 90 perc tűzállósági határérték biztosítása érdekében körülfalazással, tűzálló gipszkarton burkolattal kell ellátni a gyűjtőkéményt.
  7. LAS rendszer esetében a feltisztított, megfelelő keresztmetszetűvé kialakított kürtőket CE jelöléssel ellátott, teljesítménynyilatkozattal rendelkező, legalább P1 nyomásosztályú, W nedves üzemű, egyhéjú, merevfalú égéstermék-elvezetővel szabad bélelni. Amennyiben a feltisztított kürtőt használjuk fel égési levegő bevezetésre, úgy annak tömörségét és állékonyságát megfelelő, minősített technológiával kell biztosítani.
  8. Szétválasztott rendszerű túlnyomásos gyűjtőkémény esetén a járatot kialakítani kizárólag CE jelöléssel ellátott, teljesítménynyilatkozattal rendelkező, merevfalú (ideértve a hőre keményedő, üvegszál erősítésű, műgyanta béléscső rendszereket is), legalább P1 nyomásosztályú, W nedves üzemű, egyhéjú égéstermék-elvezetővel szabad.
  9. Ugyanarra a kéményre kondenzációs és száraz üzemű, zárt égésterű tüzelőberendezés még visszaáramlás gátló szerelvények beépítése esetén sem csatlakoztatható.
  10. Amennyiben a kéményrendszerre csatlakozó tüzelőberendezések gyárilag nincsenek önműködő visszacsapó szeleppel ellátva, akkor a készülék összekötő vezetékébe teljesítménynyilatkozattal ellátott, minősített visszacsapó szelepeket kell beszerelni.
  11. Az égéstermék elvezető berendezésben keletkező kondenzátum elvezetéséről gondoskodni kell! A kondenzvíz csatornahálózatba történő vezetésénél az érvényben lévő vízügyi előírásokat kell betartani.

A hagyományos, egycsatornás gyűjtőkémények átalakításának energiagazdálkodási okokból csak akkor van értelme, ha a kémény korszerűsítésével együtt jár a tüzelőberendezések cseréje is. A kéményszerkezet átalakítását – ahol arra lehetőség adódik – a komplett fűtési rendszer felújításával célszerű összekapcsolni, a gazdaságtalan üzemű külsőfali gázkonvektorokat kiváltani, és helyettük energiatakarékos kazánnal üzemelő központi fűtést kialakítani. Természetesen egy ilyen átalakításnak, korszerűsítésnek jelentős beruházási költsége van, amit a gyűjtőkéménnyel ellátott lakások tulajdonosainak többsége nem tud felvállalni.

A gyűjtőkémények átalakítása során az energiamegtakarítás azonban csak másodlagos szempont. Alapvető cél, hogy a labilis üzemmód következtében fennálló életveszélyt mielőbb megszüntessük. A „B” típusú gázkészülékekkel ellátott gyűjtőkémények belátható időn belüli felszámolása csak állami segítségnyújtással érhető el. Fontos volna, hogy a költségvetés terhelhetőségét figyelembe véve mielőbb pályázatot írjanak ki – elsősorban a már életveszélyesnek minősített és nyilvánított – gyűjtőkémények átalakítására, majd a lehetőségeket figyelembe véve fokozatosan a teljes gyűjtőkémény állomány korszerűsítésére. Ezzel a nemzetgazdasági szempontból jelentős energiamegtakarítást is eredményező felújítással egyidejűleg fel lehetne számolni a több évtizede megoldatlan, folyamatos baleset-, illetve életveszélyt magában hordozó műszaki problémát. Egy jól átgondolt pályázat egyúttal gazdaságélénkítő hatással is járna, hiszen több éven keresztül jelentős építőipari fellendülést generálna, ami az adóbevételek növekedését is elősegítené.


Az ÉMI Nonprofit Kft. Tüzelőberendezés égéstermék elvezető készítő OKJ-s rész-szakképesítést nyújtó tanfolyamot indít. Részletes információ és jelentkezési lap elérhető a www.emi.hu honlapon. Az ábrák közléséhez a Thege Bau Kft. hozzájárult.

​***

1. ábra. Gyűjtőkémény felbővítése
​2. ábra. Gyűjtőkémény belső felülete felfúrás előtt
3. ábra. Gyűjtőkémény belső felülete felfúrás után

 

HASZMANN IVáN
épületgépész mérnök

A szerzõ egyéb cikkei:

  A szakmai képzés helyzete a kéménytechnikában
  Ivóvízzel érintkező szerelvények tervezésére, beépítésére vonatkozó előírások I.
  Tervezés, kivitelezés az új európai (CPR)- és hazai jogszabályok figyelembevételével

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam