belépés / regisztráció
2019. december 13. péntek
Aktuális lapszám

Domotika képzésfejlesztési megelőző kutatások

Magyarországon a domotikának jelenleg nincs egységes szemléletű oktatása, azonban részterületei sok oktatási intézményben és karon (építőmérnöki, építészmérnöki, épületgépész, villamosmérnök, informatika, létesítményüzemeltető) megjelennek. A tanulmány elkészítésekor feladatunk két fő részre tagolódott: a domotikához kapcsolódó képzési paletta áttekintése és a domotikához kapcsolódó kapcsolati háló elemzése.

 

További kutatásokat kellett végeznünk azért, hogy komplexen és az összefüggésekkel együtt láthassuk a folyamatokat, illetve következtetéseket vonhassunk le. Az adatgyűjtést és a tanulmány megírását három fő kutatási módszerre/ módszertanra alapoztuk. Az írott dokumentumok felkutatására, személyes interjúk készítésére és az aktuális hazai és külföldi oktatási struktúrák elemzésére.

Mi az a domotika?

A domotika az épületek automatizálási, vezérlési és irányítási rendszereinek összefoglaló megnevezése. A domotika kifejezést a latin domus (ház) szó és az informatika szó összekapcsolásával hozták létre. (Külföldön ezzel párhuzamosan használatos megnevezése még a domotikának a „Home automation” mely az otthonok automatizálását jelenti.) [1]

A domotika főbb célkitűzései, követelményei és előnyei a következők:

  • komfortosság, kényelem,
  • gazdaságos üzemeltetés,
  • biztonság, megbízhatóság, egyszerű kezelhetőség, amely fokozható,
  • rugalmas fejleszthetőség, bővíthetőség, amely kialakítható,
  • költségek optimalizálása,
  • elfogadottság.

Az épületautomatika oldaláról az automatizálási rendszer összehangolt működése a kulcs. Nem elegendő hatékonyan hűtő, fűtő, világítási alrendszereket beépíteni, hanem azokat össze kell hangolni, hogy egy egységként működjenek (1. ábra).

A domotika magyarországi előzményei

A közelmúltban az intelligens épületek kompetencia központjának megvalósíthatósági tanulmányát a szakterület számos szegmensének elismert művelői készítették el. Több szakmai szövetség, szervezet tanulmányozta részvételi lehetőségét a domotikai kompetencia központ létrehozásában, de ez a mai napig sem valósult meg. [2] [4]

A feladatok végrehajtására, illetve azok jelentős részének elindítására, koordinálására, generálására az esetlegesen létrejövő Domotikai Kompetencia Központ (DKK) tevékenységének megindításához egyszeri, vissza nem térítendő támogatást szerettek volna kérni. Ez nem valósult meg. [2] Továbbá hazánkban három szakmai beszélgetés és konferencia is zajlott az elmúlt években. [3]

A domotika hazai helyzete

Magyarországon a domotika szinte minden téren „gyerekcipőben jár”. Az egyes szakterületeken elért eredményei csekélyek, hiányosságai és problémái nagyobb léptékűek. Azok az épületek, amelyek megvalósultak, kizárólag külföldi elemekből állnak össze, külföldi szoftver irányításával, sok esetben még az irányító szerver is külföldön van. A domotika hazai helyzetéről sokkal többet árul el a szakterület vállalkozásainak produktuma, árbevételi teljesítményük. A közelmúltban tartott szakmai konferenciák, az elérhető tájékoztató anyagok és az elkészített tanulmány kapcsán lefolytatott szakmai megbeszélések alapján ezekből felrajzolható egy tendencia: [4]

  • a piaci szereplők nem kooperatívak,
  • a domotikai piac rendkívül összehangolatlan,
  • a domotikai rendszerek többsége kiszolgáltatott gyártónak és szállítóknak,
  • probléma a piaci szereplők, illetve a rendszereik és termékeik közötti kompatibilitás hiányossága,
  • a rendszerirányítási elvek alkalmazásában inkább az esetlegesség, mint a következetesség a jellemző,
  • az érintett szakemberek domotikai ismeretei rendkívül hiányosak,
  • a domotika, mint pályázati prioritás kevés esetben fedezhető fel,
  • nincsen olyan szervezet, amelynek összefogó ereje lenne az érintett vállalkozások körére.

A domotika, mint az építőipari versenyképesség javításának egyik fontos eleme

Az épületautomatizálás és intelligens épületek tervezése és építése az egyik kitörési pont lehetne a hazai építőipar számára, de erre összehangolt cselekvési terv nincs. Sajnos Magyarországon a 2014-2020-as Európai Uniós finanszírozási ciklusban a domotika nincs benne, több más országgal ellentétben. Ennek oka valószínűleg a domotika gyenge magyarországi képviselete. Továbbá komoly hátrányt jelent a vonatkozó szabványok, jogszabályi javaslatok hiánya.

Bizakodásra okot adó tények

Az építőipar 2008 óta tartó, nagyarányú recessziója ezen a területen nem köszön vissza, pontosabban szinten tartás figyelhető meg. Az épületgépészet, az épületvillamosság és különösen az informatika részaránya hazánkban is folyamatosan bővül. A domotika és a fenntartható építés szimbiózisa – a jelenlegi nehéz, gazdasági válság sújtotta piaci feltételek és körülmények mellett is – erősödni fog. Ez a versenyképesség javításának záloga, az építési szektor egyik lehetséges kitörési iránya.

A domotika oktatásának magyarországi előzményei

A domotika oktatásának egyik fő problémája a komplexitás és a kompatibilitás hiánya. Minden érintett egyetért azzal az elvvel, hogy a domotikát mind vertikálisan (szakképzéstől a PhD-ig), mind horizontálisan (informatikus, építő, építész, épületgépész stb.) szükséges oktatni. Egyéb esetben a rendszer, illetve a rendszerhez való kapcsolódás nem lesz megvalósítható, az esetlegesség továbbra is jellemző lesz. A terület interdszciplinaritása miatt egy komplex oktatási programcsomag kidolgozásához a részszakterületek széles skálájának elismert szakértőit kell mozgósítani (2. ábra).

Képzési paletta áttekintése

A képzési szintek szerint áttekintést adtunk a kapcsolódó hazai oktatási helyzetről. Ezt elvégeztük szakképzési (OKJ), középiskolai szinten (technikus is), felsőoktatási szinten, azon belül alapszinten (BSc) és mesterképzés szintjén (MSc), továbbá felsőoktatási szakképzés szintjén (FOSZ) és a doktori képzésben (PhD) is.

Szakok szerint is megtörtént az elemzés, amely az építész, építészmérnök, építőmérnök, épületgépész, informatikus (mérnök informatikus és programozó informatikus), ipari termék- és formatervező mérnök, mechatronikai mérnök, műszaki menedzser, villamosmérnök, energetikai mérnök, létesítménymérnök, és műszaki szakoktató, műszaki tanár (mérnöktanár) szakokat érintette.

Mint a fenti felsorolásokból is látható, a domotika igen sok szakmát és szakágat érint.

A domotikához három képzési terület kapcsolódik a magyarországi oktatási területek közül:

  • informatika
  • műszaki
  • oktatói

Javaslatok a domotika-szak magyarországi oktatására vonatkozóan [4]

Cél az oktatási, képzési anyagok begyűjtése, ezek értékelése és egységes kezelése. Fel kell térképezni a nemzetközi trendeket, majd utána egy egységes képzési rendszert kellene kialakítani. De a legtöbb szakember szerint nem érdemes addig oktatni a domotikát, amíg nem lesz vele kapcsolatos egységes rendszer. Törekedni kell arra, hogy a domotika tananyagát a meglévő BSc, illetve MSc szintekre be lehessen illeszteni. A domotika képzési rendszerbe való beillesztésére az alábbi lehetőségek kínálkoznak:

  • Új szak létrehozása (Domotika) BSc szinten
  • MSc szinten osztott képzés

A hiányosságok kiküszöbölésével a következő főbb elveket lehet kitűzni az oktatási programcsomag irányába: [4]

  • az átjárhatóság – az oktatási intézmények és oktatási anyagok között – legyen általánosan elfogadott és gyakorolt,
  • az oktatási anyagok (intézmények) integrációja kerüljön előtérbe,
  • a kutatás-fejlesztés legyen a domotikai oktató intézmények motorja,
  • jellemezze a komplexitás,
  • létre kell hozni a domotikai oktatás minden elemére (intézmények, tananyagok, oktatók, szakértők stb.) a teljességet célzó, elérhető adatbázisokat, amelyek folyamatos aktualizálásáról gondoskodni kell,
  • az oktatási programcsomagnak mind az egyes részterületek specialistájának képzésére, mind az általános mérnöki (építő, építész, épületgépész, épületvillamosság) követelmények megfogalmazására ki kell térni.

Fejlesztési alapelvek

Az egyik legfontosabb az intelligens épületek térhódításának elősegítése és az informatika súlyának növelése az építés és a létesítménygazdálkodás területén. A jövő építésének záloga a domotikai oktatás komplexitásának megalapozása és érvényesítése, továbbá a domotikai adatbázisok megbízhatóságának növelése és teljesebbé tételének elérése, széles rétegek számára mindennapi használatának a biztosítása. A domotikát be kell mutatni mintaházban. Fontos a fejlődés folyamatos követése és prezentálása és olyan tudásalapú központ létrehozása, amely a hazai domotika területén megkerülhetetlen lesz, amely a keresleti és/vagy kínálati szolgáltatásait igénybe vevő intézményeknél, vállalkozásoknál munkaerő felvételét generálja, beruházásokat indukál.

Swot analízis

A tanulmány utolsó része a kockázatok elemzésére irányul. Felsorolásra kerülnek erősségei, gyengeségei, lehetőségei és kockázatai:

Erősségei:

  • a magyarországi (felső)oktatás egyik (vagy több) elismert intézményének támogatásával indulhat,
  • a működtető szervezet (az intézmények felettes szakmai szerve) ugyancsak jó hírnevű bázis intézmény,
  • megalapozott, széleskörű informatikai ismeretek tárházai az intézmények,
  • szakmaszeretet és elkötelezettség jellemzi az érintett szervezeteket, vállalkozásokat, személyeket,
  • a kreativitás utat tör magának,
  • interdiszciplináris kapcsolatrendszerrel rendelkezik,
  • az együttműködési igény és hajlam erőteljesen jelentkezik,
  • magas integráló és generáló képességgel rendelkezik.

Gyengeségei:

  • az érintett kereskedelmi piac szétaprózódottsága,
  • szabályozási hiányosságok,
  • az érdekérvényesítés gyengesége,
  • a fejlesztési forrás szűke,
  • koordinálatlanság,
  • technológiai elmaradottság.

Lehetőségei:

  • az informatika szerepe felértékelődik,
  • az innováció a mindennapok jellemzője,
  • az interaktív kommunikáció kibővülése,
  • komplex adatbázisok működtetése,
  • a szinergikus hatások magasabb szintű érvényesülése,
  • pályázati lehetőség fejlesztésre,
  • pályázati lehetőség kutatásra.

Kockázatai:

  • a gazdasági válság negatív hatása,
  • a szabályozási környezet hiányosságai,
  • az építési piac tartós recessziója.

Feladatok a jövőre nézve

  • a közös képzések feltételrendszerének megteremtése ágazati igények alapján,
  • szervezeti/testületi együttműködési forma létrehozása,
  • párhuzamos oktatási, kutatási, szolgáltatási tevékenységek, kapacitások optimalizálása, erőforrások kihasználtságának javítása,
  • gyakorlati képzés erősítése – stratégia, igényfelmérés, – együttműködés a kamarákkal, – képzőhelyekkel való ágazati együttműködés megalapozása, külső-belső képzési helyek megszervezése ágazati együttműködés keretében,
  • gyakorlati képzés erősítése gyakorlati képzések nemzetközi együttműködések kialakítása, hálózatosodás,
  • hálózatfejlesztés felsőoktatási intézmények között,
  • regionális, szomszédos régiók közötti és határon átnyúló együttműködések kialakítása,
  • régión belüli és azon túli (hazai és külföldi) partnerekkel történő együttműködés fejlesztése,
  • tudásklaszter létrehozása és működtetése,
  • nemzetközi képzési környezet fejlesztése,
  • oktatási adminisztráció, és intézményi szolgáltatások fejlesztése (nyelvi képzés, adminisztrációs felületek, tájékoztató kiadványok),
  • nemzetközi kapcsolatok fejlesztése: diákcsere programok programokhoz kapcsolódó módszertani és szervezetfejlesztés, kapcsolatépítés, intézménylátogatás, kölcsönös kreditelismerés, „joint degree” diplomák kialakítása,
  • ágazathoz kapcsolódó képzések, nemzetközi színtéren való megjelenítése,
  • külföldi hallgatók fogadásához szükséges idegen nyelvű szolgáltatások kiépítése, fejlesztése,
  • idegen nyelvű szakmai képzést megrendelő hazai és külföldi megrendelőkkel kapcsolat kiépítése.

Összegzés, utószó

A domotika az építőipar nagy lehetősége Magyarországon is. Sajnos országunkban a domotikához felhasználandó eszközök gyártása a rendszerváltással szinte teljesen megszűnt, így ehhez a külföldről behozott termékek vannak és lesznek döntő többségben jelen. Viszont az oktatásában akár „világhatalommá” is válhatnánk. Még éppen időben vagyunk. Ha gyors és hatékony (állami, kormányzati és/vagy oktatási intézményi) intézkedések történnének. Idegen (főleg angol) nyelven a képzés nagy valószínűséggel külföldi hallgatók számára is népszerű lehetne, mint például a színvonalas, külföldiek számára fizetős orvosképzésünk. Nem utolsó sorban a magyar szoftverfejlesztők akár jól használható szoftvereket is készíthetnének a nem rendszerben árult különálló eszközökhöz. Mindkét ágazat nagy lehetőségeket rejt magában.

Felhasznált irodalom

[1] https://www.abiresearch.com/press/ 15-million-home-automation-systemsinstalled- in-th
[2] www.energiabarat.hu (szerző: Horváth Sándor)
[3] Első Magyar Bérlakásépítő Klaszter.htm
[4] Megvalósíthatósági tanulmány az intelligens épületek (domotika) kompetencia központjának létrehozására, működtetésére Megbízó: LSI-HJF Oktatási Kft. Budapest, 2011. December Hosa Novus Kft.
[5] Kovács István: Optimális kombináció, Mérnök Újság 2014. január 21-23.

 

Jelen cikk az EDUTUS Nonprofit Közhasznú Zrt. megbízásából 2014 júniusában készített, 279 oldalas tanulmány tartalmi kivonata.

***

1. ábra. Az épület rendszerei [5]
2. ábra. A domotika komplexitása (Varga Zoltán rajza)

Szabó Balázs
okl. építőmérnök, statikus,
okl. mérnöktanár, egyetemi óraadó


Dalmi Péter
okl. építőmérnök, statikus

A szerzõ egyéb cikkei:

  A Budai Vár rejtelmei X.
  A Budai Vár rejtelmei IX.
  A Budai Vár rejtelmei VIII.
  A Budai Vár rejtelmei VII.
  A Budai Vár rejtelmei VI.
  A Budai Vár rejtelmei V.

A szerzõ összes korábbi cikke >>

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam