belépés / regisztráció
2020. december 2. szerda
Aktuális lapszám

Csoma nyomában: magyar palotafelújítás és napiskola-építés a Himalájában

Az észak-indiai Zanglában nem szokatlan jelenség, ha magyar utazók bukkannak fel az utcákon. Kőrösi Csoma Sándor 1823-ban érkezett a zanglai király erődjébe, ahol a tibeti irodalmat kutatva kereste a magyarság gyökereit. A tengerszint felett 3900 méteren fekvő, négyszáz fős faluban Csoma nevét ma is ismerik az emberek, 3×3 méteres szobáján pedig a „Csoma’s room” felirat őrzi az emlékét. Irimiás Balázs, a műemlékvédelemmel foglalkozó építészmérnök 2007-ben egy biciklitúra során látogatta meg a királyi palotát, ahol látva annak romló állapotát, felajánlotta segítségét a királynak a palota megmentésének érdekében. A több nyarat átfogó felújítás egy iskolaépítéssel folytatódott, amely a napenergia passzív hasznosítása tekintetében igen érdekes projektnek bizonyult.

 

Azanglai palota 2007-es állapotában annyira segítségért kiáltott, hogy az sem volt biztos, hogy a következő telet kibírja. Több főfala szerkezetileg átrepedt, födémei beszakadtak, méreteinél fogva viszont alkalmas volt arra, hogy egy jól együttműködő kisebb csapat néhány nyári szezon alatt felújítsa (1. ábra). A 2008 és 2012 közötti nyarakon zajló munkálatok feladatainak ütemezését a közvetlen veszély elkerülése, azaz az épületrészek beomlásának megelőzése határozta meg. Az első időkben a munka eredménye főképp az épület stabilitásának biztosításában volt számottevő. A szemmel látható javulások ezután következtek.


1. ábra. A zanglai palota épülete a felújítás előtt; Csoma ablaka a kicsi ablak a bal felső sarokban
(Fotó: Barcza Gergely)

A XVI. századi, négyszintes, tibeti stílusú erődített palotaépülethez hasonló történelmi épületek felújításának célja általában nem az, hogy egy adott kornak megfelelő szintre hozzák az építményt, hanem, hogy aktuális állapotában konzerválják és lepusztulását megakadályozzák. Vályogszerkezetek esetében ez viszont nem minden esetben megoldható, mert egy korábban megrepedt vagy átlyukadt vályogfal tovább romlik, hacsak teljesen ki nem javítják. A munkálatok így a környék vályoglelőhelyeinek feltérképezésével, majd vályogvetéssel folytatódtak, aminek eredményeképpen a kipótolt falak sem ütnek el optikailag a meglévő épülettömegtől, hiszen ezek is ugyanabból a vályogból épültek ugyanúgy, csak pár évszázaddal később.

A felújítási munkálatok finanszírozására létrehozták a Csoma Szobája Alapítványt, amely tégla- és gerendajegyekkel gyűjt adományt magánemberektől és cégektől. A felajánlók nevét a helyben készülő vályogtéglákba beleírják, a gerendákba belevésik, majd egy, a felajánlónak szóló fénykép elkészülte után úgy építik be ezeket az épületbe, hogy a feliratot ne lehessen látni.

Irimiás Balázs és csapata a nyári felújítások mellett 2011-ben télen is kiutazott Zanglába, hogy szó szerint saját bőrükön tapasztalják meg, milyen is lehetett Kőrösi Csoma Sándornak a himalájai palotában töltenie a telet. Érdekes módon a tibeti épületekben nem épült kémény, ami nem a helyiek tudatlanságával, vagy a világtól való elzárkózásával magyarázható, hanem azzal a felismeréssel, hogy a füsttel igen sok hő távozik, amit a nagy hidegben kár lenne veszni hagyni. Így aztán az emberek a szoba közepén rakott tűz köré kuporodtak és igyekeztek olyan alacsonyról levegőt venni, ahonnan még egyáltalán lehetett. Arról nem szól a fáma, hogy az égéstermék-hőhasznosítós tüzelőberendezések nulladik generációjának üzeme mellett hogyan alakult a lakosság várható élettartama, de az utókor számára feltétlenül meghökkentően hat egy olyan lakószobába bemenni, amelynek falán – akárcsak a fák évgyűrűi – koromrétegek sorakoznak régmúlt idők teleinek mementójaként.


2. ábra. Kilátás a Csoma Napiskola még üvegezetlen ablakkeretein keresztül
(Fotó: Szabó Szilárd Bulcsú)

A kemény telek hosszú időre elvágják Zanglát és környékét a külvilágtól. A térség ilyenkor a befagyott Zanszkár folyó mentén közelíthető meg gyalogosan, ami bátor vállalkozás, mert a gyors folyású folyó vize csak a part mentén fagy meg és a vízbe belecsúszva nem sok esély marad a túlélésre. Ez az elzárt állapot természetesen a helyieket is nagyban korlátozza abban, hogy épületeiket tüzelőanyaggal lássák el. A magyar expedíciós csapat tagjai megdöbbenve tapasztalták, hogy a helyiek a fűtetlen iskolaépületük teraszán kifeszített mezőgazdasági fóliákkal igyekeztek elviselhető hőmérsékletet teremteni, hogy az oktatást a téli hónapokban is folytatni tudják. Az állami szabványiskolát Észak-India minden nagyobb falvában változatlanul telepítették, tekintet nélkül a helyenkénti magashegységi viszonyokra. Az egységesen fém-hullámlemez ferdetetővel készülő, vasbeton pillérvázas, hőszigetelés nélküli épületet még akkor is lehetetlen lenne kifűteni, ha a fűtőanyag a hegyi faluban egyáltalán rendelkezésre állna. Így az iskolaépület felújítása nem járt volna sok eredménnyel. A magyar csapat tagjai ekkor határozták el, hogy önkéntes munkájukat egy napiskola felépítésével folytatják, amely pusztán tájolásának és tudatos építészeti kialakításának köszönhetően, passzív módon hasznosítja a napsugárzást (2. ábra). A helyszín kifejezetten kedvező feltételeket teremt a napenergiával történő hőtermelésnek, mivel a tartósan alacsony külső hőmérséklet mellett magas a napsütéses órák száma.


3. ábra. Helyükre kerülnek a kétrétegű üvegezésű ablakok a Csoma Napiskola első két termében a 2013-as szezon végén (Fotó: Szabó Szilárd Bulcsú)

A napiskola viszont nem számít újdonságnak a környéken, több európai ország önkéntesei (csehek, osztrákok, németek és britek) építettek már hasonlóan passzív napenergia- hasznosítással temperált iskolaépületeket a Himalájában. Elsősorban az az elgondolás áll a háttérben, hogy egy, a modern technika gépészeti berendezéseit nélkülöző napiskola a helyiek számára teljesen érthetően és megbízhatóan működik, és az üzemeltetés nem okoz nekik megoldhatatlan problémákat az európai önkéntes csoport levonulása után sem. Az alacsony ökológiai lábnyom egy 3900 méteren újonnan épülő iskola esetében nem egy, a környezettudatosság jegyében szem előtt tartandó szempont, hanem egyszerűen alapvető tényező, mert minden messziről rendelt építőanyag épségben történő megérkezése a hegyi utakon való közlekedés sikerének függvénye. Ezért az épület szinte teljes egészében helyi anyagokból épült, 1 m vastag kő- és vályogfalai vannak 15 cm-es szalma hőszigeteléssel. Így a szállítmányozás viszontagságainak csak az ablaküvegeket kellett kitenni.

Érdekesség, hogy sok himalájai épületnél a kavicsos talajba nem ásnak 30 cm-nél mélyebb alapot, amit egymáshoz faragott nagyobb kövekkel, kötőanyag nélkül töltenek fel. Erre a módszerre azért van szükség, mert a hegyoldalon lefolyó talajvíz állandóan támadná a kötőanyaggal készült alapot, és az épületszerkezetben feszültségek ébrednének. Ha viszont a köveket úgy faragják egymáshoz, hogy azok kötőanyag nélkül sem csúszkálnak el egymáson, akkor ez a szerkezet gyakorlatilag átereszti a talajvizet. A napiskola esetében 30 cm-nél mélyebb alapot ástak, mert az épület falvastagsága meghaladja a hozzá hasonló méretű többi himalájai épület falvastagságát, ami sokszor éppen csak ahhoz elegendő, hogy az épületek állékonyak legyenek.


4. ábra. 2014 januárjában a zanglai diákok birtokba is vehették a Csoma Napiskola két elkészült termét
(Fotó: Sonam Tsiring)

A napiskola méreti igényeinek meghatározásakor azt vették figyelembe, hogy a Zanglai Királyság öt faluból áll, amelyek közül Zanglában 400 fő lakik, a maradék négy faluban pedig összesen kb. 600. Noha a zanglai királyt mind az öt faluban ismerik, királyi előjogai nincsenek, adót sem szed már, így királyságának összetartásában már a napiskola is fontos szerepet játszhat a jövőben. Az iskolába négy, egyenként kb. 5×6 m alapterületű termet terveztek, amelyek közül a 2013-as szezonban kettő készült el. Ahogy a 3. ábrán is látszik, a további kettőnek az alapjai már állnak, ezeknek felépítése a 2014-es nyár feladata. A termek lépcsőzetes elrendezésére azért volt szükség, mert csak nyugati lejtésű telek állt rendelkezésre, a napsugárzás optimális kihasználásához viszont nagy déli ablakfelületekre van szükség. Az északi oldalon egy közlekedő kapcsolja össze a tantermeket, és egyben el is választja őket a leginkább lehűlő felülettől.

A napiskola komfortját szolgálja majd még egy szolár latrina, amelyet az iskola teljes megépülése után terveznek telepíteni. A rendkívül ötletes építmény déli fala egy matt feketére festett döntött fémlemez, ami a napsugárzás hatására felmelegszik, így a felületén a levegő feláramlik. Ez persze a belső felületen érdekes, mert, ahogy az 5. ábrán látjuk, a kialakításból adódóan az egész latrinában úgy áramlik a levegő, hogy az ember tartózkodási helyén friss levegő van, a kellemetlen szag pedig elválasztva, felül távozik, így a diákok a vízöblítés hiányában is kulturált körülmények között végezhetik a dolgukat.


5. ábra. A szolár latrina szellőzésének sematikus vázlata

A napiskola telente működik majd iskolaként (4. ábra), nyáron pedig, amikor a gyerekek visszaköltöznek a ma is üzemelő állami iskolaépületbe, kulturális házként szolgál majd a felnőtt lakosság számára. Persze a jövőbeni nyári funkció megállapítása majd annak a függvénye lesz, hogy amikor a 2014-es nyáron a harmadik és negyedik termet is hozzáépítik az épülethez, mennyire melegszenek fel a már kész helyiségek. A helybéliek szívesen „szaunáznának” is bennük, úgyhogy kíváncsian várjuk az idei nyár tapasztalatait.

Köszönettel tartozom Irimiás Balázs építészmérnöknek, hogy élménybeszámolójával és a fényképekkel segítségemre volt a cikk elkészítésében.

Bokor Balázs
okl. épületgépész mérnök

A szerzõ egyéb cikkei:

  Levegős napkollektorok – napenergia hasznosítása épületek szellőztetésében II.
  Levegős napkollektorok – napenergia hasznosítása épületek szellőztetésében I.
  Történelmi épületek energiatudatos felújítása Ausztriában

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam