belépés / regisztráció
2019. december 6. péntek
Aktuális lapszám

Az ingatlanpiacot ma még inkább a pénzügyi befektetések mozgatják

Ismét eltelt egy év, mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy Bárányos László barátom, a Rettig Hungary Kft. cégvezetője ismét velem szemben ül és engedve a gyengéd erőszaknak, kész az ez évi beszélgetésünk megkezdésére.

 

Lassan hagyomány nálunk, hogy először az előző év eseményeivel foglalkozunk, kezdjük talán most is ezzel! Nos, sikeresnek tekinthető a tavalyi évetek?

Több szempontból is annak tartjuk. Egyrészt a számok tükrében mindenképpen a tervezett forgalom fölött alakult az éves eladásunk, másrészről pedig a tavalyi év volt az első, amikor a Rettig Csoport két márkáját, a Vogel&Noot-ot és a Purmo-t egy értékesítési csapat képviselte Magyarországon. E két márka értékesítési filozófiájának a harmonizálása, összefésülése és egyeztetése nem volt kis feladat, de a számok is bizonyítják, hogy sikerült. Úgyhogy mindenképpen sikeresnek ítélem a 2014-es évet.

Irigylésre méltó a helyzetetek: több márkát képviseltek, azaz nem egy lábon álltok, ha jól tudom, sok ország piacára szállítotok termékeket, ráadásul „lendül” az építőipar. Vagy ez utóbbi kifejezést tegyem még idézőjelbe? Milyen érzésekkel tekintesz most a piacra?

Valóban, a mosonmagyaróvári gyár Európa szinte minden országába gyárt termékeket, én azonban a magyar piacért vagyok felelős, úgyhogy igazából csak erről tudok nyilatkozni. Természetesen van rálátásom a nemzetközi számokra is, és itt meg kell jegyeznem, hogy a Rettig Csoport a 2014. évet pozitívan zárta, tehát a terv fölött teljesített. De visszatérve a magyar piacra és annak „dübörgésére”, amely kifejezést én nem csak idézőjelbe, de még zárójelbe is tenném. Lehet itt mindenféle hangzatos jelzőket használni, melyek bizonyos keretek között igazak is lehetnek, de azért ássunk le a dolgok mélyére! Az építőipar több ágazatból, de leginkább két fő csoportból áll: az épületek építése és minden egyéb más, ami alatt pl. a kommunális, az út-, vasútépítéseket értem. Ez utóbbi területen valóban kiemelkedően dübörög a magyar építési piac. Bár talán némi elmozdulás történt a lakásépítési szektorban is. Ahogy Churchill mondta: „Beszéljünk százalékban!” 2014-ben 15%-kal növekedett az újépítésű lakások száma 2013-hoz képest. Viszont ha az abszolút számokat tekintjük, változatlanul siralmas a helyzet: kb. 7300 lakásról felmentünk közel 8300-ra és így a kritikus 15000 új építés darabszám éppen a felének a közelében vagyunk, ami már eleve tragédia. A régi számok ötödénél tartunk, hiszen valamikor 40–42000 új építés volt. Tehát, ha csak önmagában a százalékszámot nézzük, az nagyon szép, de abszolút értékben változatlanul keserves. A jövőt illetően: a 2014-es évünk sikeres volt, a 2015-ös eddigi időszaka, az első negyedév is pozitívan alakul mind a két márkát illetően, ennek oka talán az is, hogy a 2014-ben beindult nagyobb projektek áthúzódnak erre az évre, továbbá januárban, februárban, márciusban az időjárás is kedvezett az építések folytatásának és a belső építési munkáknak. Viszont van egy olyan jel, ami kicsit óvatosságra int minket, ez pedig az, hogy március végén az építőipari vállalkozások számára rendelkezésre álló szerződésállomány a tavalyihoz képest kb. 5%-kal visszaesett. Ez azt jelenti, hogy a növekedés megállt, vagy stagnál, ezért azt a „mini boomot”, amit a 2014-es év hozott, szerintem nem fogjuk elérni.

Talán az ISH kiállításon is beszélgettünk arról, hogy a kiállítás egyértelmű jelzője, „lakmuszpapírja” a szakmánk helyzetének. Én úgy érzem, hogy az épületgépészet legnagyobb seregszemléje, majd később a hazai nagy kiállításunk a Construma–Hungarotherm is meggyőző, jó fejlődési irányt mutatott számunkra. Egyetértesz ezzel?

Az ISH kiállítás nem a magyar piacot célozza, az egy nemzetközi bemutató, de bebizonyította, hogy Európában és Európa nyugati részén (megjegyezném: Oroszországban is) az építőipar valóban dübörög. Akármerre jár az ember, minden tele van darukkal, alig van foghíj telek, folyamatosak a felújítások, a rekonstrukciók.

A hazai kiállítással kapcsolatban kicsit már óvatosabban bánnék, mert én több Aquathermet és Hungarothermet is megéltem Magyarországon és az a szakmai kiállítás, amit itt kétévente megrendeznek, köszönő viszonyban sincs a korábbi évek kiállításaihoz viszonyítva. Legyen itt szó a kiállítók, vagy az épületgépész szakma iránt érdeklődő látogatók számáról. A többi regionális kiállítás sokkal teljesebb képet nyújt az érdeklődőknek és a kiállítóknak, mint pl. az idei Hungarotherm.

Szerintem az építőipar piac iránya jó, de az építőipari tevékenység alapjául szolgáló ingatlanpiac mintha még kivárna, bár talán az is megmozdult valamicskét, ez kétségtelen, de nem olyan sebességgel, mint amire oly sokan várunk. Szerinted miért van ez az elővigyázatosság?

Ez talán inkább makrogazdasági okokra vezethető vissza. Évek óta kering a köztudatban egy szám, hogy Magyarországon 400.000 ingatlan üres - nemcsak lakás, hanem üzlethelyiség is. Ez alapvetően blokkol egy egészséges ingatlanpiaci rotációt, fellendülést. De időközönként azért lehet arról hallani, hogy megindult az ingatlanpiac, ami azért lehet, mert sokan befektetési alapnak szánják a vásárlást. Tehát itt nem arról van szó, hogy a fiatal házasok lakást vesznek, nagyobbra cserélik a régit, vagyis egy egészséges ingatlanpiaci mozgást lehetne tapasztalni, hanem inkább pénzügyi megfontolások vannak a háttérben és ez szerintem nincs rendben.

Szeretnék egy kicsit témát váltani, mert úgy tudom, hogy a családon belül is jelentős, örömteli változások történtek az utolsó beszélgetésünket követően. Beavatnál bennünket?

Az az igazság, hogy nekem egy interjú a Magyar Installateurben egy plusz unokát jelent, úgyhogy nem tudom, hogy ez után az interjú után fel merjem-e hívni valamelyik gyerekemet is. De a viccet félretéve, a legutolsó interjú után pár nappal valóban megszületett a harmadik unokám is, aki most már lassan egy éves lesz. Mindez a családnak a lányom által képviselt ágán történt, így ezt a vonalat le is zárhatjuk. Fiam részéről egyelőre semmilyen jele nincs annak, hogy családalapításra készülne.

A feleségem jól van, nagyon várja már a nyugdíjba vonulást, hogy több időt tudjon tölteni az unokákkal, és hogy hódolhasson a hobbijának, ami a kerti munka és az én etetésem.

Unokák jönnek, nőnek, mindenütt szükség van a segítő kézre! Gondolsz már a nyugdíjas életre, vagy még mindig szükséges a jelenléted a vállalatnál?

Ez nagyon nehéz dolog. Sokan meg vannak győződve róla, hogy szükség van rájuk és elkövetik azt a hibát, hogy nélkülözhetetlennek gondolják magukat, amivel nevetségessé válnak akár a szakma, akár a kollegák előtt, erre bőven van példa. Én ezt a hibát nem szeretném elkövetni. Hála Istennek egészségileg még jól vagyok, szellemileg fittnek érzem magam, úgyhogy teszem a dolgom, amíg a cégnek szüksége van rám. Pár héttel ezelőtt a brand menedzsmenttel meg is állapodtunk abban, hogy akkor vonulok vissza, amikor én kérem ezt, mert a cég számít rám. Tehát természetesen gondolok a nyugdíjas évekre, hogy milyen jó is lesz, amikor az ember már csak pihen, de tudjuk nagyon jól, hogy az azért egy igen nagy és fájó váltás.

Most hogyan áll a mérleg az unokáknál? Vonzódnak már ismét az épületgépész szakma felé? Azaz még mindig a csöveket, vagy inkább már egymást verik?

A nagyobbak egymást, a harmadik még nem szállt ringbe, de nagy érdeklődéssel figyeli a másik kettő mozgását és technikáját, úgyhogy egy tökéletesen aktív triumvirátus kezd kialakulni, akik egyértelműen szét fogják szedni, majd remélhetőleg újra össze is rakják egymást. A viccet félretéve, persze nagy szeretetben van egymással a három gyerek, de természetesen a pozícióharcok és a rivalizálás már most is megvan.

Ismét szakmai vizekre evezve szeretném a véleményedet kérni egy régi közös ügyünkről, mégpedig a barkácsáruházak keretein belüli termékforgalmazásról. Olyan érzésem van, mintha egyre több jó nevű cég termékét is megtalálhatnánk náluk?

A barkácsáruházak kérdése mindig érzékeny pontja volt a szakmánknak. És valóban, a nagy gyártók is a márkás termékeiket akár saját, akár OEM, vagy „no name” termékként helyezik el ott. Azért az sem véletlen, hogy az utóbbi időben elkezdtek a barkácsáruházak kivonulni a piacról, 2013-ban pl. a Bricostore hagyta itt az országot, tavaly pedig a Baumax. Ha az ember ezekbe az áruházakba betér, azt láthatja, hogy soha nincsenek tele. Szerintem az épületgépész szakmának, azon belül is a fűtéstechnikának a barkácsáruházak ma még nem jelentenek konkurenciát. Vegyük például azt, hogy ezekben az áruházakban megjelennek pl. olcsó, import, elsősorban török radiátorok is. Bemegy az egyszerű végfelhasználó és azt látja, hogy fehér, lemezből van és megveszi, de nincs tisztában azzal, hogy van-e rá garancia, vajon tényleg az a hőteljesítménye, ami rá van írva, hiszen a leadott teljesítményt lehet auditált intézettel is publikáltatni és lehet egyszerűen hasra ütve, évről évre is növelni. De mivel a lakásépítés és a lakás felújítási kedv nem igazán dúl ma Magyarországon, az embereknek nincs pénzük, nem akarnak hiteleket felvenni, ezért a barkácsáruházak forgalma is jelentősen csökkent.

És most mi a véleményed az épületgépész piac erkölcsi állapotáról?

Mint gyártók mi elsősorban a velünk szerződésben álló nagykereskedelmi partnereinkkel vagyunk kapcsolatban. Mi közvetlenül nem értékesítünk, azon nagyon kevesek közé tartozunk, akik ezt a „három utas” értékesítési filozófiát még mindig betartják Magyarországon. Ezért én egy úgynevezett erkölcsi romlást, vagy javulást az épületgépész szakmán belül nem érzékelek. Természetesen, ha a kollégáim reklamációra mennek ki, látunk kontár munkákat, látjuk, hogy mindig dolgoznak olyan szerelők, kivitelezők, akik nem a szakmai igényességre, hanem a minél nagyobb haszonra törekednek.

Mit üzennél a versenytársaitoknak és a munkatársaidnak az újság hasábjain?

A konkurenciának nem kívánok semmit, rosszat nem illik, jót meg miért kívánjak. A kollegáimnak és a termékeinkkel foglalkozó üzleti partnereinknek pedig kitartást kívánok a jövőre nézve, mert hiszem és vallom, hogy előbb-utóbb újra fényben és dicsőségben fog ez a szakma ragyogni.

Pongrácz Lajos
főszerkesztő

A szerzõ egyéb cikkei:

  Lezártunk egy esztendőt, elkezdtünk egy újat
  Magyarország földrajzilag jó helyen van, az itt dolgozó munkaerő jól képzett, megállja a helyét
  Munka és sport nélkül nem lehet élni
  Figyelmeztető karácsonyi gondolatok
  Sohasem másolunk, csak újat alkotunk
  Számomra a Mart az élet

A szerzõ összes korábbi cikke >>

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam