belépés / regisztráció
2020. november 26. csütörtök
Aktuális lapszám

Az igényesség felé terelnék mindenkit

Lassan ötödik éve próbálkozom azzal, hogy jelenlegi interjúalanyomat mikrofonvégre kapjam. Ennyi idő alatt sok minden történt, így biztos vagyok abban, hogy tudunk érdekes témákról véleményt cserélni. Beszélgető partnerem Csanád Bálint, épületgépész tervező mérnök, a Consensus Kft. tulajdonosa.

 

Kezdjük talán azzal, amire öt évvel ezelőtt vágytál! Akkor ugyanis úgy fogalmaztál, hogy szeretnél egy olyan csodálatos környezetben lévő ház tervezésében részt venni, ahol nulla az energiafogyasztás. Sikerült ezt megvalósítanod?

Igazából még várat magára, bár tavaly már megcsapott a szele, mert egy nulla energia fogyasztású épületcsoport megvalósításáról tárgyaltunk, ahol kb. 150 lakásról volt szó. Kicsit nagy falat egy ilyen takarékos házat megépíteni és azt hiszem, hogy a beruházónak anyagi gondjai is voltak, ezért ez a projekt végül nem jött létre. De ismerve az úriembert, előbb-utóbb meg fogja csinálni ezt a munkát.

Mi történt veletek, a Consensus Kft.-vel az elmúlt öt évben?

Talpon maradtunk még a zűrzavaros időszakokban is. De tulajdonképpen ugyanazt csináljuk, mint eddig. Ami talán érdekesség, hogy nálam mindig egy időben egy típusú megbízások jelentkeznek. Volt idő például, amikor csak lakásokat kellett terveznünk: a 250 lakást tartalmazó lakóparktól az egészen kis lakásokig, utána csak gyártelepeket, ipari beruházásokkal foglalkoztunk, most pedig nagyon sok felújítás tervezésében veszünk részt: iskolakorszerűsítés, energetikai felújítások stb. A közintézmények építése szerintem beindult, az államnak több olyan kommunikációs, vagy ügyfélkapcsolati irodája létesült, amihez új épületek kellenek, mert a régiek nem felelnek meg a célnak. Nagyon szép munka például, ami lassan elkészül: a Nyugati Pályaudvar csodálatos királyi várója, a Ceglédi Váró. A nevét onnan kapta, hogy kezdetben Cegléd, Szolnok felé indultak az első vonatok és Ferenc Józsefnek létesítettek itt egy várótermet. Évekig raktár volt és most, reményeink szerint – közel eredeti állapotában felújítva – egy kormányablak lesz belőle.

Jelenleg négy kollégával dolgozunk a kft.-ben. Hála Istennek az egyetemről kikerülő fiatal diákokkal is van mindig kapcsolatom: vagy diplomatervet csinálnak nálunk, vagy bírálom a diplomatervüket és így találok fiatal munkatársakat. Ezt fontosnak tartom, mert igenis be kell látni, hogy ezek a fiatalok jobbak egy-két területen és jóval nyitottabbak nálunk.

Korábban az volt a jellemző, hogy egy tervező szebbnél-szebb épületeket tervezett, azután jött a kivitelező és mindent megváltoztatott a saját elképzelése és pénztárcája szerint. Most hogyan állunk ezzel a kérdéssel?

Igen, a beruházónak az az érdeke, hogy minél nagyobb legyen a nyeresége és bizonyos szempontból valóban nem érdekli a megvalósult létesítmény összképe, összbenyomása. De a kivitelező is gyakran kezdi azzal, hogy a kazánt olcsóbbra akarja kicserélni, majd a klímaberendezést és a csöveket akarja más típusúra váltani, mert ezek a jelentősebb tételek. Az embernek itt bizony helyt kell állnia, és nem szabad engednie. Ha a kivitelező és a beruházó ugyanaz, akkor könnyebb a helyzet, mert egy embernek egyszerűbb megmagyarázni, hogy mit, miért tervezünk be.

Véleményed szerint erősödött, növekedett a tervezők felelőssége, vagy minden a régiben maradt?

Szerintem növekedett és reményeim szerint még jobban fog növekedni. Egy német megvalósulási szabvány szerint az épület létesítését 9 fázisra bontják le és mindegyik fázisban ott kell lennie a tervezőnek. Magyarul, a ház megépítésének gondolatánál is el kell kezdeni a megbeszéléséket a tervezővel, ekkor még egy vonalat sem húz a tervező, de mindent el kell magyaráznia, hogy mit, miért kell beépíteni. Ebben a 9 fázisban benne van pl. a koncepcióterv, az engedélyezési terv, a tender terv, a kiviteli terv, a művezetés és a megvalósulási terv. Most ennek a fordításán, és a hazai bevezetésén dolgozik a fél Magyar Mérnöki Kamara és ebben meghatározzák a korrekt tervezési díjat is. Nagy felelősséget fog kapni a tervező, de azt bizony majd meg is kell fizetni.

Van tervezői felelősség az anyagválasztás vonatkozásában, vagy ráhagyatkozol a megrendelőre?

Az ár-érték arány mindenféleképpen egy nagyon fontos szempont, de a beszállítók vagy a forgalmazók nagyon „zsiványak”, mert sosem mondják meg a konkrét árat, az majd egy négyszemközti beszélgetés folyamán derül ki. De így előfordulhat, hogy egy kazánra kérek négy cégtől ajánlatot, amely cégeket én egyformán jónak tartok, de óriási eltérés lehet az áraik között. Ilyenkor természetesen megpróbálok vagy középen maradni vagy esetleg az alsóbb árszintből is terméket kiválasztani.

Egyáltalán manapság hogyan szerzed a munkáidat? Még mindig a személyes ismertséget tartod alapvetően fontosnak?

Igen, továbbra is a kapcsolatrendszerem a legértékesebb. De az is biztos, hogy a jó munka hozza magával az újat. Hirdetni magam nem tudom és nem is akarom, egyszerűen jól kell dolgozni és olyat csinálni, ami szájhagyomány útján tovább terjed.

Érzel értékrend változást az épületgépész piacon? Valóban hoztak változást az új generáció képviselői? És igaz az, hogy csak a pénz számít, minden egyéb másodrangúvá vált?

Nem! Számít a pénz persze, mert abból élünk, de azért jó munkát a fiatalabbak is szeretnek kiadni a kezükből és nem is tartom ezt annyira rossznak, hogy kardoskodnak maguk mellett. A fizetések pedig olyanok, amilyenek, de ha elkezd dolgozni egy mérnök, előbb-utóbb megteremt magának egy klientúrát. Szaktanácsadási mellékállást is sokan vállalnak. Én pl. áldom az eszemet, hogy anno a műszaki ellenőri képesítést is megszereztem, mert azzal rengeteg új kapcsolatot lehet szerezni, az pedig megbízást és pénzt jelenthet.

Legutolsó beszélgetésünkön referencia munkaként az Opera Garden Hotel munkálatait említetted. Szakmai szempontból most is fel tudsz sorolni néhány különlegesen szépet, amire büszke vagy?

Igen pl. az Értéknyomdát, ami egy zöldmezős beruházás Pest környékén és itt a pénzen kívül minden értékes dolgot nyomtatnak: értékpapírokat, meccsbelépőket, tőzsdei papírokat. Ezek a papírok, amiket ott használnak rendkívül érzékenyek a páratartalomra, a porra, a piszokra és ha egy nyomássorozat tönkremegy, mert nedves és ragadós lesz a papír, az nekik nagyon nagy veszteség. Ez egy nagyon szép munkánk volt, ahol tudtunk hővisszanyerőket alkalmazni és itt terveztem először gázmotoros hűtés-fűtést, mert a cégnek nem volt elég elektromos energiája. A tapasztalat azt mutatja, hogy dacára annak, hogy ezek a berendezések kicsit többe kerülnek, sokkal gazdaságosabb lett számukra a gázmotoros hőszivattyú.

Vagy sorozatban végeztük szennyvíztelepek épületgépészetét, a Budapesti Központi Szennyvízteleptől egészen a Keszthelyi Szennyvíztelepig és ide igyekeztünk energiatakarékos szellőzést, fűtést, hűtést, hőszivattyúkat betervezni. Még amire nagyon büszke vagyok, azok a felújítások, amelyeket a beindult, KEOP pályázatok keretében végeztünk. Most pl. az iskolák hőenergetikai költségcsökkentése indult el. Na, itt pl. komoly konfliktusom volt a kivitelezővel és még a fenntartóval is, ugyanis ha egy ilyen iskolaépületnek megcsinálod a hőszigetelését: ablak-, fal-, padló-, födémszigetelés-, akkor az egyes helyiségek hőszükséglete nem egyformán, nem lineárisan csökken. Rendszerint megfeledkeznek arról, hogy a fűtési rendszert teljesen be kell szabályozni, ami megtörténhet úgy, hogy a teljes hidraulikai hálózatot leméretezik és beszerelnek egy kettős beállítású szelepet, vagy pedig beraknak egy dinamikus szabályozó szelepet, aminek van egy kalibrált skálája az átfolyó vízmennyiség beállítására, és nem kell végigszámolni az egész épület hidraulikáját. Igaz, hogy ez a szelep kb. 15.000 forintba kerül, viszont garantáltan jól működik. Nos, ezen akartak spórolni.

2012-ben megjelent egy szabvány, amely szerint kötelező a hidraulikai méretezés és kötelező ráírni a tervre a szelepbeállítás értékét. Igaz, hogy ezt sokan nem csinálják meg, de bármikor számon kérhető.

Több, mint negyedévszázada a tervezésből élsz! Nem gondoltál arra, hogy átadd a fiataloknak a „stafétabotot”? Járhatnál kedvedre teniszezni, Visegrádra a hangulatos nyaralódba, vagy egyszerűen unokázhatnál! Miért hajtasz még most is?

Azért, mert szeretem csinálni. Ebben nőttem fel, erre neveltek. De azért így is tudok unokázni, teniszezni, a nyaralóba járni, legfeljebb kicsit kevesebbet dolgozom. A kollégák elfogadják azt, hogy bizony a főnök néha korábban elmegy, vagy később jön be. Addig akarom csinálni, amíg szellemileg bírom, ha már a „zokni vagy öreg” megjegyzést hallom a hátam mögött, abba fogom hagyni.

Zárszóul ismét kérdeznélek a magánéletedről. Milyen változások voltak az elmúlt időszakban nálatok?

Három unokám van. A legkisebb egy hónapos lesz, a legnagyobb négy éves, és köztük van egy kislány, aki két éves. Az unokázás az egy állandó feladat, és meg van szabva, hogy melyik nap, melyik gyerek számíthat ránk. Ez nagyon szép feladat! A családnál minden változatlan, most is azt mondhatom, hogy sajnos egyik gyerekem sem örökölte meg a telefonregiszteremet, úgy döntöttek, hogy mással foglalkoznak. Ami nem baj, hiszen én sem követtem a szüleim foglalkozását. A nagyobbik fiam atomfizikus és többek között a CERN-i (2008-ban átadott részecskegyorsító, a Nagy Hadronütköztető) kísérletekben vesz részt. A kisebbik fiam pedig nyelvészként kézműves sört főz most már professzionálisan, mert erre alapított egy vállalkozást. A lányok közül az egyik banki közgazdász, másik gyógytornász. Önálló életet élnek, de hál’ Istennek együtt vagyunk. A nyugodt, biztos háttér, családi élet nagyon fontos számomra, e nélkül nem is lehetne alkotó munkát folytatni.

Csak ezért, hogy legyen mit számon kérni a következő alkalommal, milyen vágyaid vannak még a jövőt illetően?

Az első, hogy egyszer valaki fényképezze le az összes munkámat, amit eddig terveztem. Tudom, ez lehetetlen és nekem kellett volna megtennem, de a fényképezés sajnos nem a kenyerem.

Említetted a tapasztalatátadást, ebből kiragadva egy gondolatot, a következőt ajánlanám mindenkinek, aki építtet, vagy kivitelező, vagy tervező, hogy csak olyat alkosson, amit saját magának is megcsinálna és elfogadna, akkor biztos nem lenne olyan, hogy pl. ronda helyen megy a cseppvízvezeték, vagy 20 cm-rel arrébb van a mosdó, mint kéne. Az igényesség felé terelnék mindenkit.

A magánéletben szeretnék még több unokát, mondjuk nyolcat. Még a gyerekek karrierjét is szívesen végignézném.

Pongrácz Lajos
főszerkesztő

A szerzõ egyéb cikkei:

  Lezártunk egy esztendőt, elkezdtünk egy újat
  Magyarország földrajzilag jó helyen van, az itt dolgozó munkaerő jól képzett, megállja a helyét
  Munka és sport nélkül nem lehet élni
  Figyelmeztető karácsonyi gondolatok
  Sohasem másolunk, csak újat alkotunk
  Számomra a Mart az élet

A szerzõ összes korábbi cikke >>

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam