belépés / regisztráció
2020. december 1. kedd
Aktuális lapszám

Az ErP szabályozás

Több helyről hallhatunk az új, 2015. szeptember 26. óta kötelezően alkalmazandó ErP előírásokról, de valójában kevés a teljes körű, érthető információ. Annyit talán sokan tudnak, hogy a rövidítés az Energy related Products kifejezést takarja, ami magyarul annyit tesz, hogy „energiával kapcsolatos termék”. Ez azonban így kevés! Most a fűtőberendezésekkel kapcsolatos előírások léptek életbe, de hamarosan, januárban következik a szellőztető berendezésekre vonatkozó csokor is. Jelen cikk a már életbe lépett és a már kötelező előírásokkal kapcsolatban igyekszik eloszlatni, vagy kicsit enyhíteni a homályt.

 

Fussunk neki, és nézzük meg egy kicsit alaposabban, miről is van szó! Meglepődve fogjuk tapasztalni, hogy az új előírások sokakat érintenek, sokakra rónak nem is mindig egyszerűen elvégezhető feladatokat.

A jogszabályi környezet

A jogszabályi környezet sem egyszerű, több irányelv, az Európai Bizottság által hozott, valamint magyar nemzeti jogszabály, összesen 7 új előírás az, amivel meg kell barátkoznunk (táblázat).

Címkék és jelölések

Láthatjuk, hogy az előírások két csoportja, a gyártást (és magának a készüléknek a tervezését), valamint az energiahatékonysági címkézést szabályozó irányelvek és jogszabályok jó összhangban vannak egymással. Azonban jelentősen különbözik a teljesítmény tartomány, ami azért okoz némi fennakadást: az energiahatékonysági címkézésre köteles termékek tároló oldalon csak 500 literig terjednek, egy családi házban pedig előfordulhat 500 liternél nagyobb tároló is, ekkor pedig az így képzett „csomag” nem fog a címkézésre vonatkozó rendelet hatálya alá tartozni.

A kétféle szabályozásnak is alávetett termékeknek ezentúl két jelölést kell viselniük: az eddig is ismert CE jelet (amely uniós irányelvnek, harmonizált termékszabványnak vagy az ezeket helyettesítő előírásnak való megfelelést jelent), illetve az energiahatékonysági címkét, amely a terméket helyezi el a végfelhasználó számára érthető módon a különböző „jóságú” termékek között.

Viszonylag sokféle energiahatékonysági címke van forgalomban, amelyek egységes összképű, de termék fajtánként különböző információ tartalmú és kinézetű címkéket jelentenek. Máshogy néz ki például egy fűtő és egy kombi kazán, vagy egy hőszivattyú címkéje (1., 2. ábra).

A termékek „jóságát” azaz energiahatékonysági osztályát a „szezonális helyiségfűtési hatásfok” és a „vízmelegítési hatásfok”határozza meg.

Fontos tudni még, hogy a fenti előírásoknak csak egy része, illetve inkább a megengedett határoknak csak egy meghatározott szintje lép életbe 2015. szeptember 26-án a szezonális hatásfokok tekintetében.

A szezonális helyiségfűtési hatásfok, ηs

A berendezés által kiszolgált helyiségfűtési igény és az ezen igény teljesítéséhez szükséges éves energiafogyasztás hányadosa. A szezonális helyiségfűtési hatásfokot értelmezni kell az egyes készülékekre (például magára a kazánra), és a készülékekből álló rendszerre, azaz csomagra. Készüléket magát ritkán ad el bárki, jellemzőbb a csomag, hiszen egy kazán és egy termosztát már csomagot jelent. Az így képzett csomagnál is meg kell határozni a szezonális helyiségfűtési hatásfokot.

Jelentős változás, hogy a tüzelőanyagoknak nem a fűtőértékét, hanem az égéshőjét kell figyelembe venni, tehát eltűnnek a 100% feletti értékek, ami okozhat átmeneti zavart a fejekben. A gyártók által eddig kommunikált éves hatásfokok nem azonosak a szezonális helyiségfűtési hatásfokkal!

Vízmelegítési hatásfok, ηwh

A berendezés által biztosított ivó- és szanitervízben lévő hasznos energia és az előállításhoz szükséges energia százalékban kifejezett aránya.

A jogszabályok vízmelegítési hatásfok szerinti besorolást és címkézést csak azokban az esetekben írnak elő, amikor az alap fűtőberendezés maga valamilyen kombi készülék, kazán vagy hőszivattyú. Indirekt fűtésű tárolóval vagy külső hőcserélővel (pl. frissvíz modul) előállított melegvíz esetén csak a szezonális helyiségfűtési hatásfokkal kell foglalkoznunk.

Készülékek és csomagok

Az üzletben vásárolhatunk készülékeket és a gyártók vagy a kereskedők által összeállított csomagokat.

Csomag minden olyan összeállítás, amelyet egy végfelhasználónak kínálunk, és legalább egy fűtő vagy kombinált készüléket, szabályozót és/vagy napenergia készüléket (termikus szolár rendszert) tartalmaz. Tehát, ha veszünk egy végfelhasználónak szánt kazánt és ahhoz tartozik egy termosztát, az már egy csomag. Végfelhasználóként pedig meg kell kapnunk az összes címkét és adatlapot attól, aki számunkra a csomagot értékesíti. Ezenkívül meg kell kapnunk a tervezett csomag energiahatékonysági osztályát is már az árajánlattal együtt, hogy felelősen tudjunk dönteni az alternatívák között (3. ábra).

Kivitelezőként elvárhatjuk, illetve meg kell kapnunk a készülékkel, vagy a gyártó/kereskedő által összeállított csomaggal együtt, hogy továbbadhassuk a végfelhasználó felé az előírt címkéket és adatlapokat.

Csak készülék vásárlása esetén:

  • a készülék energiahatékonysági címkéjét (ha vonatkozik rá a címkézési szabályozás),
  • a készülék adatlapját.

Csomag vásárlása esetén:

  • a csomag energiahatékonysági címkéjét (ha tartalmaz fűtőkészüléket és vonatkozik rá a címkézési szabályozás),
  • a csomag adatlapját,
  • a csomagban található berendezések energiahatékonysági címkéit (ha vannak ilyenek),
  • a csomagban található berendezések adatlapjait.

Figyelem! A problémás eset: a „csomag”!

Van azonban egy nagyon komoly csapda: ha nem csomagokat veszünk, hanem különböző készülékeket válogatunk össze a legjobb tudásunk vagy a megrendelő/végfelhasználó igényeinek vagy pénztárcájának megfelelően, akkor komoly gondot húzhatunk magunkra. A végfelhasználóval ugyanis már az árajánlatban közölnünk kell a neki kínált csomag (pl. kazán termosztáttal együtt) energiahatékonysági osztályát. Viszont ez adott esetben nem áll rendelkezésünkre, magunknak kell kiszámolnunk a szezonális hatásfokot és a vízmelegítési hatásfokot az előírt módon, és a csomag energiahatékonysági címkéjét is magunknak kell előállítani és kinyomtatni.

A kivitelező vagy a szerelő által összeállított csomag esetében neki kell az összes szükséges számítást és címkét előállítania, vagy előállíttatnia valakivel, és a végfelhasználó, azaz a vásárló rendelkezésére bocsátania!

Ez első pillantásra elrettentő lehet, és valamennyire az is. Biztos vagyok benne, hogy sok fűtésszerelő nincs is tudatában annak, hogy neki ilyet adnia kellene, és nem is biztos, hogy ki tudja számítani, amit kell.

A számítások

A jogszabályok előírják, hogy a csomagok számításánál milyen eljárásokat kell követni, mit, miből és hogyan kell meghatározni. Ezek egy tervező számára érthető és követhető dolgok, de egy „egyszerű” esetben, ahol eddig legfeljebb eddig gázterv készült, komoly gondok adódhatnak. Vannak ugyanis olyan jellemzők, amelyeknek a meghatározását külön Európai Bizottsági közlemények írják le. Már önmagában sem egyszerű ezeket mind összegyűjteni, és a számítások sem egyszerűek.

A tervező meghatározhatja a szükséges jellemzőket, de ha ezeket akarjuk alapul venni, akkor el kell felejteni az egyes termékek egyszerű kiváltását, más, olcsóbb termékkel történő helyettesítését. A számításokat sok esetben előre el kell végezni: már az árajánlatban közölni kell a csomag energiahatékonysági osztályát. Ha ezt nem tesszük, csak időben hátrébb toltuk a problémát: leszállításkor ugyanis már adni kell a címkét és az adatlapokat is.

A gyártók hozzáállása

A gyártók többségében eleget tettek a számukra kötelező előírásoknak. Azaz rendelkezésre állnak a termékekhez tartozó címkék és adatlapok, amelyekből például meg lehet határozni a csomagok jellemzőit és energiahatékonysági osztályát.

Szinte mindenki segíti valamilyen online vagy helyi programmal, hogy a kereskedők és a szerelők csomagokat állítsanak össze egyszerűen és gyorsan, és hozzájussanak a számítási eredményekhez és a szükséges csomagcímkékhez. De ne felejtsük el, ezek a kalkulátorok elsősorban az adott gyártó termékeire épülnek, nem, vagy csak korlátozott mértékben támogatnak más gyártótól származó elemeket. Például a gyártó a saját termosztátját engedi felvenni a csomag elemei közé más, kifejezetten termosztátokat gyártó cégek termékeit nem. Az előfordul, hogy ha egy gyártó nem gyárt mindent, hanem például csak szolár rendszert, akkor engedi valahogy bevinni a számításba az idegen kazángyártók termékeit, hiszen ezek után szinte esélye sem lenne a szolár berendezések eladására.

Végkövetkeztetés

Összességében a szabályozásnak vannak jó oldalai: ki fognak kopni a kevésbé hatékony berendezések. A végfelhasználók kapnak valamilyen egyszerű, mindenki számára érthető és szabványosított információt. A tapasztalatok majd megmutatják, hogy mekkora különbségek fognak megjelenni a gyakorlatban, illetve látható lesz-e a valós különbség. Erre jó példa az egyszerű hőközpont: itt a tároló műszaki paraméterei gyakorlatilag csak akkor látszanak a csomag energiahatékonysági osztályában, ha napkollektoros rendszer is van, és a tároló kisebb, mint 500 liter térfogatú (4. ábra).

Ha nincs napkollektoros rendszer, de van egy 500 liternél kisebb tárolónk, akkor a csomagcímke csak a tároló címkéjével együtt ad valamilyen képet a rendszer energiahatékonyságáról. Ez pedig éppen a laikusok számára nehezen érthető.

***

1-2. ábra. Fűtő és kombi kazán energiahatékonysági címkéje
3. ábra. Fűtő kazánt, hőmérséklet szabályozót, tárolót és szolár rendszert tartalmazó csomag címkéje
4. ábra. Tároló címkéje
Táblázat

Nyárády-Berzsenyi Győző
épületgépész mérnök

A szerzõ egyéb cikkei:

  Tanúsítványok: CE, ETA, Teljesítménynyilatkozat és társaik
  Tanúsítványok: Eurovent, Solar Keymark, ISO és társaik
  Szellőzőgépek hővisszanyerõ rendszerei – kicsit más szemmel
  DencoHappel az új GEA Klímatechnika!
  Jó szelet! – Az ErP rejtelmei
  Hőszivattyúk társasházban

A szerzõ összes korábbi cikke >>

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam