belépés / regisztráció
2020. november 29. vasárnap
Aktuális lapszám

...az első számú résztvevője vagyunk a PB piacnak...

"Kimondani is nehéz, mert több mint 25 évvel ezelőtt találkoztunk először, akkor még a BME-n dolgoztál, azután elvesztettük a kapcsolatot. Most ismét itt vagy, bár nem tudósként, hanem elismert, tekintélyes vállalati vezetőként." - fordulok Szirmai Zoltánhoz, a Prímagáz Zrt. vezérigazgatójához. Kezdjük a beszélgetésünket egy rövid visszatekintéssel!

 

Hol és mikor végeztél?
1978-ban, a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán, a Matematikus Mérnök Szakon. De engem már akkor is az energia és az energetika foglalkoztatott, ezért diploma után elkezdtem dolgozni a Műegyetem Hőés Rendszertechnikai Intézetében, ahol gyakorlatilag 1992-ig különböző beosztásokban, de mindig megújuló energiákkal, irányítástechnikával foglalkoztam. Az ez irányú érdeklődésem onnan indult, hogy egyik professzorunk Imre László, akkoriban a Napenergia Társaság vezetője volt, és az ehhez kapcsolódó egyik-másik projektben én is részt vettem.

Hogyan kerültél kapcsolatba a Prímagáz Zrt.-vel és miért hagytad el az egyetemet?
1992 fordulóján kristályosodott ki bennem, hogy szívesen kipróbálnám magam máshol is. Egy véletlen találkozás adta a lehetőséget, mivel a nemrégen megalakult Prímagáz társaság főmérnököt keresett. Jelentkeztem és egy elég hosszú kiválasztási procedúrát követően megkaptam az állást és hamarosan már mint műszaki igazgató dolgoztam ott, majd 1997 elején kimehettem az anyacég központjába, Utrechtbe, ahol két és fél évig dolgoztam. Visszatérve Magyarországra, sokáig még közvetlenül az anyacégnek tevékenykedtem, de egy vezetőségváltás következtében, 2000 decemberében, mint üzemeltetési és beszerzési igazgató kerültem vissza a Prímagáz Hungária menedzsmentjébe. 2004 nyarán, amikor az akkori vezérigazgatót kihívták a holland központba, rám esett a választás. Tehát én 2004 júliusa óta vagyok a Prímagáz vezérigazgatója.

Kérlek, mondj valamit a vállalatodról!
A Prímagáz 1992. május 1-jén alakult, tehát mostanában vagyunk 20 évesek. Alapításakor 51%-ban volt a holland SHV tulajdonában és 49%- ban a magyar államéban. 1993-ban a Prímagáz céget bevezették a budapesti tőzsdére, akkor a holland anyacég 66%-ra növelte a tulajdoni hányadát, majd 2002-ben meg is vásárolta azt. Az SHV név hazánkban nem különösebben ismert, de talán a legnagyobb holland családi cég, amely kezdetben szénkereskedelemmel foglalkozott. Ha megnézzük az SHV-ról szóló DVD-t és utána sétálgatunk egy kicsit a holland utcákon, akkor megdöbbenve látjuk, hogy milyen sok területen volt érdekeltsége. Talán a legismertebb ezek közül: ott bábáskodott a KLM légitársaság megalakulásánál is. Azután, ahogy ez lenni szokott, "adtak-vettek", a szénkereskedelemből kiszálltak és valamikor a 70-es évek tájékán elkezdtek foglalkozni a PB-vel. Először Hollandiában, Ausztriában, majd Franciaországban, később pedig Angliában és mára az SHV a világ legnagyobb, független PB kereskedője: 27 országban van jelen, főleg európai országokban, de Ázsiában és Dél-Amerikában is.

Mit tapasztaltál Hollandiában? Hogyan gondolkodnak ott az emberek? Látsz-e valami jellemző különbséget?
Hirtelen a magyar egyetemi környezetből egy nemzetközi nagyvállalat kultúrájába cseppentem anélkül, hogy korábban egy ipari vállalatnál dolgoztam volna, ráadásul ez a váltás elég jól köthető a rendszerváltáshoz is, amikor Magyarországon minden megváltozott. Ezért természetes, hogy nagyon sok különbséget láttam. Ami a legszembetűnőbb és a saját bőrömön is tapasztaltam, hogy ott egy rettentő nyílt kultúra létezik. A nyílt felszólalás teljesen természetes, a kritikát nem személyeskedésnek veszik, de alaposan meg kell indokolni, hogy miért nem értesz egyet. Így elindul egy olyan véleménycsere, amilyet mi az egyetemen csak az egymás mellé rendelt kollégák között tudtunk folytatni. Akkor megértettem, hogy ez a holland valóság, legalább is a mi vállalatunknál.

Piacvezetők vagytok. Hogyan értétek el ezt a jelentős sikert? Meg tudjátok ezt a státuszt tartani?
A mai napig egy nagyon erős, piacvezetői pozícióban vagyunk. De a teljes történethez hozzátartozik az is, hogy amikor 1992-ben privatizálták a PB ipart, a piacnak összesen csak két szereplője volt. A Prímagáz 75%-os, a Totálgáz 25%-os részesedéssel rendelkezett. De akkoriban ez egy sokkal nagyobb piac volt, mint ma, miután a földgázzal való ellátottság akkori szintje valahol 50- 60% körül mozgott, ma már ez 90% fölött van. A vezetékes gázzal ellátott területeken pedig a PB gáz nemigen rúg labdába, vagyis a piac zsugorodása törvényszerű volt. Ezen túl ma 7-8 szereplője van a piacnak a kezdeti kettővel szemben, így piacrészünk is csökkent, jelenleg 40% körül van – ami még mindig kb. kétszer akkora, mint a következő szereplőé. Annak, hogy mindig az élen tudtunk maradni, a folyamatos megújulás az oka. Azt azért látni kell, hogy a privatizáció előtt ez nem kereskedelem volt, hanem elosztás. Olyan cseretelepi nyitva tartások voltak, hogy 10-től fél 12-ig és aki nem ment ekkor, az póruljárt. Egy dolog viszont világossá vált (éppen a földgáz térhódítása miatt), hogy ha mi csak ülünk és várjuk, hogy akik eddig vásároltak, jönnek- e, akkor nincs jövőnk. Azért sem, mert a piacon zajló verseny nagyon éles, így csak az marad életben, aki valamit kitalál, és nagyon jó szolgáltatást tud kínálni.

Végigtekintve a jelenlegi gázpiac nagyságát és annak változásait, hogyan ítéled meg a válság mértékét? Hol tartunk jelenleg?
Amikor 2008-ban megismerkedtünk ezzel a fogalommal és kezdtük érezni a hatását, akkor nagyon sok elméletet lehetett hallani, hogy ez a válság milyen alakú: W, L vagy U. Attól tartok, hogy messze nincs még vége, de hogy ez milyen alakban jelenik meg és meddig fog tartani, azt nem tudom. Az első hullám Amerikából indult, most itt a görög eseményekhez kapcsolódva egy Európa-központú válságról beszélhetünk. Szerintem akkor vagyunk reálisak, ha arra készülünk, hogy a következő néhány évben meredek fellendülés nem történik.

Az emberekkel beszélgetve az a tendencia mutatkozik, mintha mindenki kezdene hozzászokni ehhez a gazdasági helyzethez. Te hogy érzed ezt?
A mi esetünk kicsit más, hiszen az említett okok miatt az elmúlt 15 év alatt értékesítésünk fokozatosan, nagyjából a harmadára csökkent. Ezért folyamatos feladatunk volt, hogy az aktuális igényekhez alakítsuk egyrészt a vállalat méretét, másrészt pedig az értékesítési stratégiánkat, ami ilyen csökkenő trend mellett is lehetővé teszi a gazdaságos működést. Ez valahol nagyon közel van ahhoz, amiről a válság kapcsán beszélünk, hogy egy csökkenő vásárlóerejű környezetben mit kell ahhoz csinálni, hogy az ember mégis talpon tudjon maradni. Tehát mára már van egy kis gyakorlatunk, hogyan működik ez. De mindannyian azért abban reménykedünk, hogy lassan az ország is kilábal ebből.

Termékeitekkel több szegmensben is jelen vagytok a hazai piacon. Hol vagytok a legerősebbek?
A mi üzletágunk három nagyobb egységből áll: palackos, tartályos és autógázos üzletág. Azt gondolom, hogy a palackos ágazat most nagyjából rendben van, bár itt is van néhány ötletünk, hogyan lehetne a szolgáltatási színvonalat növelni. Ugyanez érvényes a tartályos üzletágra is. Az autógáz egy nagyon nehéz időszakon ment keresztül, de az elmúlt években nyilvánvalóan a benzin és az autógáz egyre növekvő árkülönbségének köszönhetően mintha megindult volna valami felfelé. Azt remélem, hogy a tény, hogy most már a földalatti garázsokba is be lehet hajtani korszerű színvonalú gázos autókkal, újabb lökést adhat a forgalomnak. Szeretnénk a mi adottságainkat kihasználva egyéb területekre is betörni. Elindult és kezdeti stádiumban működik egy webshopunk, ahol elsősorban gáz- és gázhoz kapcsolódó készülékeket értékesítünk, itt elég komoly terveink vannak. Az Energia Tanácsadó Hálózat létrehozása egy másik kísérlet arra, hogy a kollégáimban meglévő szakmai tudást próbáljuk új módon értékesíteni. Az energia tanácsadók arról adnak tájékoztatást, hogyan lehet kevesebb gázt használni. Ez elsőre paradoxnak tűnik, de tudomásul kell venni, hogy a fogyasztók ezt is elvárják. Azt reméljük, hogy ezt az őszinteséget értékelik és nem baj, ha kevesebbet fogyasztanak - ha továbbra is Prímagáz partnerek maradnak, akkor ez mindkettőnknek jó!

Szerteágazó értékesítési tevékenységetek mellett a szolár technológia területére is ráléptetek. Igen, ma már nem csak a PB-t tekintjük a tevékenységi területünknek, hiszen a vevőink nem gázt szeretnének venni, hanem mobil energiát. Azt lehet mondani, hogy nem gázra, vagy energiára van szükségük, hanem meleg vízre, fűtésre. Ha ezt így végiggondoljuk, akkor teljesen természetes az, hogy pl. egy szálloda az úszómedencéje melegítését többféleképpen el tudja képzelni és most, hogy a megújuló energiáknak divatja van, akkor logikus, hogy azt esetleg nem PB-vel akarják fűteni, hanem a nap energiájával. A vevő pedig annak örülne, ha nem több céggel kellene tárgyalni a gázkazán, a gázellátás és a napenergiás vízmelegítés ügyében, hanem ott lenne a Prímagáz, aki meg tudja oldani mind a három problémát. Igyekszünk ezt komplex szolgáltatásként nyújtani, ennek következő lépése, hogy az energia tanácsadás itt is felkerül a palettára.

Mit szeretnél még elérni a jövőben? A "Prímagáz a gáz specialistája" szlogenünk vonalát szeretném erősíteni. Ami talán a szaklap olvasóinak is ismerős, hogy elkezdtük a Rinnai japán cég vízmelegítőit forgalmazni, ami valamilyen szinten talán a minőséget is jelképezi. Mi mindig arra törekedtünk, hogy minőségi kiszolgálást adjunk a vevőinknek és a Rinnai erre egy nagyon jó példa, mivel csúcsminőségű japán készülék. Magát a márkanevet mi sem ismertük addig, amíg egymásba nem botlottunk. Miután meggyőződtünk arról, hogy mit tud ez a készülék, nagyon megörültünk egymásnak. Azt szeretném, hogy a Prímagáz és a minőség "kéz a kézben járó" fogalmak legyenek a jövőben is.

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam