belépés / regisztráció
2020. december 5. szombat
Aktuális lapszám

Amire nem mindenki gondol

Elöljáróban néhány gondolat arról, miért is ragadtam tollat e témában. A lakosság, de talán még a szakma egésze sincs tisztában azzal, hogyan „működik” egy jól hőszigetelt, közel „A” kategóriás épület. Azt máris kijelenthetem, egészen másképpen, mint ahogy azt én hittem és talán sokan mások is gondolnák.

 

Előzmények

Az egész „kaland” 2000 tavaszán kezdődött. A sors jóvoltából sikerült eladnunk meglévő ingatlanunkat. A következő lépés megfelelő lakóingatlan keresése. Még abban az időszakban sem volt ez egy egyszerű feladat, amikor az eladó ingatlanok száma igen magas, az árak pedig alacsonyak voltak. Lakni kellett valahol, így a bútoraink, ingóságaink raktárban, mi magunk pedig albérletben „landoltunk”. Ekkor megkezdődött a keresgélés. Nevezhetném talán inkább kálváriának is.

Több mint hetven ingatlant néztünk meg. A tapasztalataink igen keserűek voltak. Láttunk régi, lepukkant házat, újszerűnek mondhatót, befejezetlen állapotban lévőt és teljesen újakat is. A régi építésű házakat feltehetően mindenki ismeri, azokról nem ejtek szót. Az utóbbi háromról viszont szükségét érzem, hogy írjak. Nem állítom, hogy minden ilyen építmény olyan, amilyennek mi megtapasztaltuk. Általánosságban elmondható róluk: kívülről-belülről szinte mindegyik „csili-vili” volt, de épületgépészeti szempontból, nyugodtan kijelenthetem, igénytelenségről és korszerűtlenségről tanúskodtak. Alsó, esetleg középkategóriás turbós kombi cirkót még olyan építményben is találtunk, ahol két fürdőszoba és konyha volt. Találkoztam radiátoros fűtéssel, padlófűtéssel és vegyes fűtési rendszerrel is. Egyik esetben sem volt külső hőmérsékletről szabályozott rendszer. Még a padlófűtéssel rendelkező családi házakban is csak „kézi vezérlésű” szabályozással találkoztam, de azok sem keverőszelepes megoldások voltak, hanem csak hőmérsékletkorlátozó volt beépítve. Szellőzés egyik helyen sem volt. Legjobb esetben is csak légbevezetők voltak egyes ablakokban. Hővisszanyerős szellőzéssel sehol sem találkoztam.

Összefoglalva: bármelyik ingatlanról elmondható, milliókat beleölve sem biztos, hogy korszerű, jó minőségű épületet „varázsolhattunk” volna ezekből az alapjaiban elrontott épületekből. Márpedig a mi „vágyunk” egy jó és korszerű épület volt.

Erre a kicsit hosszú bevezetésre azért volt szükség, mert bár ez a hetven ingatlan nem tekinthető „reprezentatív felmérésnek”, mégis úgy gondolom, hogy kis hazánkra ugyancsak jellemző.

Végül is azt tettük, amit eredetileg nem szerettünk volna, építkeztünk.

Az új épület főbb jellemzői

Egy egyszintes családi házról beszélünk, amely bruttó 110 m2 alapterületű, garázzsal együtt.

Határoló szerkezetek:

  • Külső fal: 30 cm, U = 0,2 W/ m2K (nem könnyűszerkezetes).
  • Nyílászárók: műanyag (6 kamrás), gázzal töltött, háromrétegű üvegezéssel U = 1,1 W/ m2K.
  • Alumínium redőnyök minden ablakra és teraszajtóra a passzív „hővédelem” érdekében.
  • Padlószigetelés: 10 cm hungarocell. (Ma már 15-20 cm-es vastagságot tennék.)
  • Födémszigetelés: 35 cm üveggyapot paplan.
  • Számított hőveszteség filtráció nélkül a méretezési állapotra: 3200 W Számított méretezési hőveszteség filtrációval (hővisszanyerős szellőzéssel): 3500 W

Az épület bruttó alapterületére vonatkozó fajlagos hőveszteség: ≈ 32 W/ m2K.

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a padlófűtés „vesztesége” lefelé: 7,5 W/ m2, ami az egész ház tekintetében: 80,6 m2 padlófűtés figyelembevételével: 604,5 W, ez a teljes hőigény 17 %-a. (Azért ez utóbbi számokat nem minden szakember hozza megrendelőjének tudomására. Radiátoros fűtésnél ekkora veszteségekről messze nem beszélhetünk.)

Épületgépészet:

  • 11 kW-os rétegtárolós kombi kondenzációs falikazán (prémium kategóriás)
  • Csak padlófűtés + 1 db csőradiátor a fürdőszobában. Mind a kazán, mind pedig a keverőkörös padlófűtés külsőhőmérsékletfüggő szabályozással.
  • Hővisszanyerős lakásszellőző berendezés, kerülő (bypass) ággal.

Az első, 2010-2011 évi fűtési szezon bizonyos értelemben teszt üzemmódnak is tekinthető. Ennek többek között az is az oka, hogy egyes jelek arra utaltak, hogy az épületszerkezet nem sikerült, finoman szólva is, tökéletesre. Ezért hőkamerás felvételeket készíttettem egy olyan időszakban, amikor a külső hőmérséklet -3 °C, a belső hőmérséklet +22 °C volt. A hőkamerás felvételeken jócskán találtunk olyan pontokat, ahol a hőszigetelés és kivitelezés hiányosságai miatt „hőhidak” voltak. Csak egy kirívó mérési eredmény a sok közül: az egyik mennyezeti falsarokban +2 °C-ot mutatott a hőkamera. A felvételek „bizonyító erejének” köszönhetően a födémszigetelést szigorú ellenőrzés mellett újra rakták. A penészfoltok elkerülése csak annak volt köszönhető, hogy folyamatosan üzemelt a hővisszanyerős lakásszellőző berendezés. A szomszédos épületekben, ahova nem építettek be ilyen szellőztetőrendszert, bizony megjelent a „feketepenész”.

Fontos megjegyezni, hogy hiába az alacsony energiaszintű családi ház, építmény, vagy akár lakás kiváló terve, ha a kivitelezés nem megfelelően történik. Feltehető, hogy az én esetem nem egyedi.

Téli üzemeltetési tapasztalatok

Az üzembe helyezés során az előzetes beállítások (kazánszabályozó „meredeksége”, „eltolása”, padlófűtési körök tömegárama stb.) a terv előírásai szerint megtörténtek. Az üzemeltetés során viszont olyan dolgokat tapasztaltam, amelyek szükségessé tették a további „finom-beállításokat”. A jelenség a következő volt:

A beállított hőmérséklet 22 °C. A nappaliban elhelyezett szabályozó addig „engedte” működni a kazánt, amíg a hőmérséklet el nem érte a 23 °C értéket. Ekkor a fűtés leállt, ám a padló még meleg volt, így a hőmérséklet tovább emelkedett akár 24-25 °C-ig is. A hőmérséklet elkezdett csökkenni, majd amikor 22 °C alá süllyedt, a fűtés újra elindult, de a nappali hőmérséklete tovább csökkent, egészen 20 °C, vagy még az alá is, hiszen a padló még nem melegedett át. A lehűlési idő 6-8 óra, a felfűtési idő mintegy 2-3 óra volt. Akárhogy nézem is, ez közel 4-5 °C-os hőmérsékletingadozás. Ez nagyon sok, illetve a komfortérzet sem nevezhető még csak elfogadhatónak sem!

Kezdődjön hát rendszer „finomhangolása”! Először a kazán szabályozójának különböző paraméterein (helyiséghőmérséklet, a szabályozási görbe meredeksége, illetve „eltolása”) végeztem módosításokat, de mindig csak egy paraméteren módosítottam és figyeltem a változásokat. Majd ezt követően egy-két naponta az észlelt változások alapján újabb módosítások sorozata következett.

Ez a művelet sok héten keresztül nyújtott elfoglaltságot. Amikor úgy véltem, hogy a szabályozó paraméterein már nemigen lehet tovább javítani és még mindig észlelhető volt a fűtési rendszer ki-be kapcsolása annak kellemetlen következményivel együtt, akkor következett a padlófűtési körök egyenkénti, hidraulikai beszabályozása. Itt is mindig csak egy körön változtattam és figyeltem a változásokat. Minden kör tömegáramát addig csökkentettem, amíg az éppen elegendő volt. Így aztán, sok hét elteltével, mikor végeztem a műveletsorozattal, a fűtési rendszer folyamatosan működött, megszűntek a ki-be kapcsolások és a komfortérzetünk is jó lett. Ráadásul gázfogyasztásunk is szolidnak mondható. 2012 júniusától 2013 júniusáig 738 m3 gázt fogyasztottunk fűtésre és meleg vízre. Erre az időszakra jutó melegvízfogyasztásunk: 21,5 m3, ami kb. 60 m3 gázt igényelt. Így csak fűtéshez mintegy 678 m3 gázra volt szükségünk.

A fent leírt jelenséget egyértelműen a túlfűtés okozta. De vajon a túlfűtésnek mi az oka, miből fakad?

  • Az egyik ok mindenképpen a padlófűtés túlzott mértéke. Tehát ezt meg kellett szüntetni.
  • A másik, a belső hőterhelések, hőforrások, amelyek mértéke térben és időben változó egy családi házban.

Lassan két esztendeje, a Magyar Installateur 2011/8-9-es számában megjelent cikkben (Miért mégis radiátor?) már foglalkoztam ezzel a kérdéssel. Akkor is leírtam, hogy ilyen kicsi hőpótlási igény mellett – mert ne feledjük, hogy ez a hőigény csak a leghidegebb téli napokon jelentkezik – már figyelembe kell vennünk a belső hőforrásokat is. Ezekből pedig van bőven. Csak néhány a teljesség igénye nélkül: mosunk, főzünk, sütünk, takarítunk (kézzel is és gépekkel is), ott vannak a különböző elektromos berendezéseink, a TV, a rádió, a számítógép, a kávéfőző, a vasaló, mosó- és mosogatógép, a hűtőszekrény. Mindemellett mi, emberek is tetemes energiát adunk le, még akkor is, ha csak nyugalomban vagyunk. Mindezeken túlmenően a világítás is jelentős hőforrás lehet. Ezek a belső hőforrások, magunkat embereket is beleértve, csak időszakosan és sokszor rendszertelenül működnek, illetve működtetjük őket. De nem szabad megfeledkeznünk még a napsütésről sem, amely egy jól tájolt épület esetében jelentős hőnyereséget is okozhat. Mindezek a hőforrások nem csak időben, hanem térben sem (a lakás más-más helyiségeiben) öszszehangoltak.

Ha ezeket mind összeszámoljuk és összevetjük az épület pillanatnyi hőigényével és ezt egy átmeneti időszakra vonatkoztatjuk, amikor a külső hőmérséklet alig a nulla fok alatt, esetleg felette van, bizony rá kell jönnünk, hogy időnként nemigen van szükség a külső hőforrás működtetésére, legyen az akár egy gázkészülék, vagy esetleg hőszivattyú.

Az ilyen feladat ellátására kitűnően megfelelnek a VOGEL&NOOT kisvízterű acéllemez radiátorai (1. ábra).

Egy előbeállított termosztatikus szeleppel felszerelt acéllemez radiátor felfűtési ideje maximum 5 perc, amennyiben szükséges, hogy fűtsön. Ha viszont a helyiségben a levegő elérte a beállított hőmérsékletet, a termosztatikus szelep automatikusan lezár és mintegy 30 perc elteltével már nem fűti feleslegesen a helyiséget (2. ábra).

Ilyen rugalmas reagálásra nem képesek a felületfűtések. A radiátorok viszont igen, ezért ennek köszönhetően kisebb a helyiségek hőmérsékletingadozása, mint egy felületfűtéssel ellátottban. Ráadásul az ilyen kis hőigényű terekben kis radiátorok is elegendőek. Ellentétben azokkal a téves véleményekkel, amelyek szerint az alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerek esetén túl nagyméretű radiátorok szükségesek, használjunk inkább felületfűtést. Néhány példával cáfolható ez a vélemény:

E ház 30 m2-es nappalijának a hőigénye: 960 W. Hogyan alakul a hőigény a külső hőmérséklet emelkedésével?

 - 15 Celsius fok esetén kb. 960 W
 - 10 Celsius fok esetén kb. 823 W
- 5 Celsius fok esetén kb. 686 W
0 Celsius fok esetén kb. 549 W
+ 5 Celsius fok esetén kb. 411 W
+ 10 Celsius fok esetén kb. 274 W
+ 15 Celsius fok esetén kb. 137 W

A nappaliban 2 db radiátort helyeznénk el, így egy-egy radiátor szükséges mérete különböző fűtővíz hőmérsékletek esetén: ld. táblázat. Úgy vélem, ezek nem nevezhetők nagyméretű radiátoroknak.

Nyári üzemeltetési tapasztalatok

Az átmeneti és még a „klasszikusnak mondható” nyári időszakban is igazán jól vizsgázott ez a ház, a hővisszanyerős lakásszellőző-berendezésnek köszönhetően.

Majd jött a kánikula időszaka. Ez nagy megpróbáltatás volt. A belső hőmérséklet időnként még a 28 °Cot is meghaladta. Kijelenthetem, hogy nem azért mert nem megfelelő a hőszigetelés, vagy a passzív – napsütés elleni – hővédelem. Az elviselhetetlen hőség okozói egyértelműen a már a fentiekben említett belső hőforrások voltak. Hozzátartozik a valósághoz az is, hogy ebben az időszakban nem főztünk, sütöttünk a házon belül. Ennek ellenére is ilyen magas belső hőmérséklet alakult ki, úgyhogy előkerült a provizórikusan üzemeltetett mobilklíma a magas zajszintjével és fogyasztásával együtt. A két nyár tapasztalatának köszönhetően a jóval kisebb fogyasztású és jó komfortérzetet biztosító inverteres klíma mellett döntöttünk.

Összegezve: nyári kánikulában, az ilyen ház aktív hűtés nélkül elviselhetetlenül meleg tud lenni.


1. ábra
2. ábra. VOGEL&NOOT előbeállított szelepek

CSORBA TAMáS
okl. épületgépész mérnök
Retting Hungary Kft.
www.vogelandnoot.hu

A szerzõ egyéb cikkei:

  Hasznos ismeretek a síklapú és vertikális radiátorok előnyös tulajdonságairól
  Új lehetőség régi radiátorok gyors cseréjére, esztétikusan
  Törülközőszárítós és design radiátorok
  Még egyszer a hidraulikai beszabályozásról kizárólag a radiátorok tekintetében
  DESIGN fűtőtestek
  Az „első számú közellenség” oldott oxigén a fűtővízben

A szerzõ összes korábbi cikke >>

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam