belépés / regisztráció
2019. november 15. péntek
Aktuális lapszám

Aktualitások a magyar hőszivattyús szakterületen

A párizsi klímacsúcs határozatai, Áder János köztársasági elnök úr megnyilatkozásai, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tevékenysége, stratégiája, az utóbbi időszak kormányzati támogatási politikája és a megújuló energia szövetségek együttműködése összességében olyan szakmai hátteret biztosítanak a megújuló energiák alkalmazása terén a hőszivattyús technológia számára, hogy az évek óta várt hőszivattyú eladási szám jelentősen növekszik (táblázat).

 

A növekedést úgy értük el, hogy a kormányzati rezsicsökkentés megújulós piacot érintő hátrányos hatásait is kompenzálni kellett a fajlagos költségek csökkentésével, a rendszerek hatékony tervezésével és kivitelezésével.

Természetesen az eredmény értékét árnyalja, hogy a szomszédos Csehországban 2-3-szoros eladási eredményekkel büszkélkedhetnek. Ez mutatja, hogy sok a tennivalónk még a fejlődés érdekében.

Ennek a fejlődésnek egy háttértámogatója a napelemes rendszerek terjedése és nem mellesleg a fajlagos költségeik csökkenése. Ennek eredményeként a napelem+hőszivattyú kombinációval az ingatlanok „monovalens” primer energiaellátása valósulhat meg fűtésre és hűtésre azonos rendszerrel, és a beruházók egy „kvázi energia függetlenségre” törekedhetnek. Saját kezükbe vehetik az ingatlanok energiaellátását. Mindezek a célok párosulnak az energia racionalizálási törekvésekkel, melyek eredményeként alacsony energiaigényű ingatlanokba kell ezeket a hőszivattyúval kombinált rendszereket beépíteni. Ezzel is a rendszerköltségek csökkennek. Kedvező geotermikus és fúrástechnikai adottságok mellett versenyképes marad a földhőszondás megoldás, különösen az olcsó passzívhűtés miatt. Különösen a kisebb társasházi beruházásoknál és a geológiailag problémás területeken előtérbe került a levegős hőszivattyú alkalmazása. Mostanra az eladások többsége már levegős hőszivattyú (ábra).

Külön kell említeni a vállalkozói réteg és a nagy ingatlanberuházók hőszivattyú igényeit. Ezek a teljesítményszintek nagyságrendekkel eltérnek a lakossági igényektől. A néhány 100 kW-tól akár a több MW-ig is terjednek. A reális földhős hőszivatytyús rendszer teljesítményét befolyásolhatja a beépítésre kerülő telek területe, az alapozási technológiától függően elhelyezhető szondaszám és mélység. Ez utóbbinak határt szabhat a geológiai rétegsor fúrhatósága, a vízviszonyok és a geotermikus adottságok.

Több esetben az épületek alá kell tervezni ezeket a hőszonda rendszereket, ami komoly előzetes geotermikus kutatási, modellezési, tervezési, majd később figyelmes kivitelezési, ütemezési feladatokat jelent. Ezeknek a nagy teljesítményű rendszereknek a fenntarthatósági alapja, hogy kiegyenlített fűtési/hűtési igény legyen, mert ekkor az évszakváltozások hatására a földhő-tárolók mint „puffer tárolók” viselkednek a föld felszíne alatt 100-150 m mélységig. Számos pozitív referencia igazolja a megoldás versenyképességét nagy irodaházaknál is, ahol nagy hűtési igény is van.

Ma már akár több 100 szonda működésével is lehet fenntartható (min. 25 év élettartamú) hőszivattyús rendszereket tervezni, kivitelezni. A hazai eddigi legnagyobb rendszer 270 db szondával rendelkezik, Pápán, a NATO légibázisán található, 6 db hőszivattyúhoz szolgáltat földhőt és az összesített fűtési teljesítmény 1650 kW.

A mostani GINOP és VEKOP pályázatok ennek a vállalkozói rétegnek adnak lehetőséget a hőszivattyús rendszer beruházásokhoz. De ehhez hasonlóan a TOP pályázati kiírásban is lehetséges mezőgazdasági vállalkozásnál az alkalmazásuk. Ezek a vállalkozások sok esetben a technológiai „hulladék hővel” adnak kreatív lehetőséget a hőszivattyúzásnak. Ilyen-re pozitív példa a zalaszentgróti Coca- Cola gyár.

A hőszivattyús technológia elterjedésének egyik záloga a felkészült szakember állomány, akár tervezőkről, akár kivitelezőkről beszélünk. Ezek száma közelítheti az ezres nagyságrendet. Ezért a MAHŐSZ kiemelt feladata, hogy a szakképzés területén aktív legyen és szervezze a szakmai programokat. Ennek érdekében most az EUCERT és a GEOTRAINET európai szakmai oktatási anyagok honosításával foglalkozunk, hogy hosszú idő után elinduljanak a hazai tervezői és kivitelezői speciális képzések.

Sokan folyamatosan felvetik a hőszivattyús primer energiaforrás alkalmazások közötti verseny kérdését, hogy a földhő, vagy a talaj-rétegvíz, esetleg a levegő hasznosítása-e a legjobb megoldás. A válaszhoz abból kell kiindulni, hogy az adott helyszínen mi áll rendelkezésre a versenyképes használathoz. Persze mondhatjuk, hogy a levegő, mert mindenhol alkalmazható, de ha azt is hozzávesszük, hogy az üzemeltetési költségben is érdekeltek lehetünk, akkor már érdemes a hatékonyságot is vizsgálni, sok más szempont mellett. Ezért ajánlott minden jelentős projekt esetében egy valós beruházási és üzemeltetési költséggel végzett gazdasági számítás végzése 25 éves élettartamra. Természetesen tisztában kell lenni számos gazdasági és műszaki tényezővel, vagy akár újabban a klímaváltozásból eredő fűtési és hűtési éves „üzemidők” számának változásával, és ezeket reálisan alkalmazva kell a számításokat elvégezni.

Ezek bonyolultságát azzal az új helyzettel lehet a leginkább érzékeltetni, mely szerint 2016. november 14-én a MEKH kiadta a kiserőművi megújuló alapú villamosenergiatermelésre vonatkozó rendszerhasználati díjakat tartalmazó rendeletét, a napelemek teljesítménytől függő „adóztatására”, ami jelenleg még ingyenes. Most mindenki azt kérdezi, hogy a most ingyenes földhő használatot mikor fogják megadóztatni? Már a jelenlegi kétszeri 113.000 forint illeték is nagy teher az engedélyezésnél a kis teljesítményű földhős hőszivattyúkhoz, hát még egy esetleges adó! Tehát e területen is van még bőven feladata a MAHŐSZ-nek, mivel a több mint egy éve beadott javaslatunk ellenére ebben az illetékcsökkentésben sem tudtunk eddig eredményt elérni, de nem adjuk fel a reményt, hogy sikerül egy, a hőszivattyús teljesítmények nagyságától függő, arányos illetékrendszert elfogadtatni.

DR. ÁDáM BéLA
ügyvezető, HGD Kft
alapító elnök, Mahősz

A szerzõ egyéb cikkei:

  Hőszivattyús szakmai konferencia 2016
  Hőszivattyús helyzetkép 2016 októberében
  Megújuló energia alkalmazásának helyzete 2015 elején
  A Construma-Reneo 2014 tükrében a megújuló energiákról
  A hőszivattyús technológia hazai alkalmazásának „eredményei” 2012-ben

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam